Mamurras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mamurras
Mamurrasi parkrészlet Szkander bég mellszobrával
Mamurrasi parkrészlet Szkander bég mellszobrával
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Lezha
Község Kurbin
Alközség Mamurras
Irányítószám 4704
Népesség
Teljes népesség8282 fő (2006)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Mamurras (Albánia)
Mamurras
Mamurras
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 34′ 39″, k. h. 19° 41′ 32″Koordináták: é. sz. 41° 34′ 39″, k. h. 19° 41′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamurras témájú médiaállományokat.

Mamurras (ritkán Mamuras) város Albánia északnyugati részén, Lezha városától légvonalban 23, közúton 26 kilométerre dél–délkeletre, a Szkander bég hegyláncot(wd) határoló Lezha–Tiranai-síkság keleti peremén. Lezha megyén belül Kurbin község(wd) része, Mamurras alközség(wd) központja.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 15 284 fő,[3] Mamurras város becsült lakossága 2006-ban 8282 fő volt.[4] Látnivalókban szűkölködő agrártelepülés.

Fekvése[szerkesztés]

Mamurras a partvidéki Alacsony-Albánia északi részén található, a Lezha–Tiranai-síkság résztájegysége, a Mat(wd)Ishëm(wd) köze keleti peremterületén fekszik. Határában folyik a Droja folyócska (Lumi i Drojës).[5] A települést nyugatról kerüli el a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút. Közvetlen közúti összeköttetése biztosított Laçcsal és Fushë-Krujával, emellett a durrës–shkodrai vasútvonal egyik megállója.[6]

Története[szerkesztés]

A Shkodra és Tirana közötti országút Mamurrasnál az első világháború éveiben

A 15. században Vrana grófjának(wd) birtokai közé tartozott a 20. századig kiterjedt mocsárvidékkel és erdőséggel övezett falu.[7] A 20. század elején a ShkodraTirana-országút haladt át a településen, az első világháborúban, 1917-ben pedig az ország északi részét megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadserege drótkötél-vontatású vasutat épített ki Lezha és Vora között, amelynek egyik állomása Mamurras volt.[8] 1924. április 6-án Mamurras közelében máig vitatott indítékból meggyilkoltak két amerikai turistát, ami a nemzetközi híradásokba is bekerülve sokat ártott Albánia megítélésének és belpolitikai válságot is okozott.[9] 1926-ban nyugati segítséggel a mamurrasi erdőben épült fel az egyik első, a határon túli üldöztetésből Albániába menekült albánoknak lakhatást nyújtó falu.[10] A második világháborúban stratégiailag jelentős elhelyezkedése miatt – nem csak a shkodra–tiranai út haladt át a településen, de a közelben volt a patoki(wd) hadi kikötő is – az országot megszálló olasz hadsereg egyik legfontosabb fegyver- és hadianyagraktára volt Mamurrasban, valamint itt volt a rendfenntartó carabinierik székhelye is.[11] 1942. április 5-én a település mellett került sor az olasz milícia és az Abaz Kupi vezette fegyveres ellenállók közötti egyik fontos összecsapásra,[12] 1944. szeptember 12–13-án pedig szintén Kupi és Abas Ermenji vezetésével a gerillák itt ütöttek rajta és semmisítettek meg egy kilenc teherautóból álló német katonai konvojt.[13]

A környék erdeit már az 1920-as–1930-as évek intenzív fakitermelése során felszámolták.[14] A 20. század második felében, a lápvidék lecsapolását követően megjelenő szántóföldek, gyümölcsösök, dohány- és szőlőültetvények rajzolták át a táj képét, Mamurras jelentős agrártelepülés, állami gazdasági központ lett.[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Labdarúgócsapata a KF Adriatiku Mamurrasi.(wd)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Lezhë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  4. http://www.geonames.org/3184806/mamurras.html
  5. Pasha 2006 :5.; Sheme & Mara 2017 :111.
  6. Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  7. Nagel 1989 :157.; Schmitt 2009 :40.
  8. Hortobágyi 2010 :112–113., 124.
  9. Pearson 2004 :220.; Elsie 2010 :105.
  10. Pearson 2004 :256.
  11. Pearson 2005 :182., 253.
  12. Pearson 2005 :182–183.
  13. Pearson 2005 :386.
  14. Zojzi 1962 :45.
  15. Nagel 1989 :157.; Réti 1991 :91.; Sheme & Mara 2017 :91.

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Hortobágyi 2010: Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban: Az elfelejtett zászlóalj: Kutatási jegyzetek. Írta és szerkesztette Hortobágyi Ferenc. Nagykanizsa: Czupi. 2010. ISBN 9789639782143  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Schmitt 2009: Oliver Jens Schmitt: Skanderbeg: Der neue Alexander auf dem Balkan. Regensburg: Pustet. 2009. ISBN 9783791722290  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Zojzi 1962: Rrok Zojzi: Ndamja krahinore e popullit shqiptar. Etnografia Shqiptare, I. évf. (1962) 16–64. o.