Gramsh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gramsh
Gramsh főtere
Gramsh főtere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Elbasan
Község Gramsh
Alközség Gramsh
Irányítószám 3301
Körzethívószám 0513
Népesség
Teljes népesség 8440 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Gramsh (Albánia)
Gramsh
Gramsh
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 52′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 40° 52′, k. h. 20° 11′
Gramsh weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gramsh témájú médiaállományokat.

Gramsh város, egyúttal községközpont és alközség Albánia középső részén, Elbasan városától légvonalban 29, közúton 44 kilométerre dél–délkeletre, a Devoll(wd) folyó jobb partján. Elbasan megyén(wd) belül Gramsh község(wd) székhelye, Gramsh alközség központja, egyúttal ez utóbbi egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Gramsh város népessége 8440 fő.[2] Fiatal város, a kommunizmus évtizedeiben fejlesztették regionális adminisztratív központtá, gazdasági szempontból Albánia leginkább leszakadt térségei közé tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gramsh a Devoll völgyének középső szakaszában fekszik kb. 220 méteres tengerszint feletti magasságban, a folyó kiszélesedett, 500-600 méteres dombhátakkal szegélyezett völgytalpában. A víz folyása itt lelassul, és Gramsh körzetében veszi fel több mellékfolyóját: a Vërçát(wd), a Tomorricát(wd) és a Holtát(wd). A völgyet nyugati irányból a Tomorr-hegység, keletről pedig a Shpat-(wd) és a Valamara-hegység(wd) hegylábai kísérik. A Devoll jobb partján fekvő várost átszeli a Shkumbin völgyét Maliqtyal összekötő SH71-es főút. Gramshból indul ki egy jól járható másodrendű út, amely a folyó túlpartján, a Tomorrica-völgyben vezet végig.[3]

Története[szerkesztés]

A mai Gramsh vidékén a 7–8. században szláv törzsek telepedtek le, a helynévanyag mellett erről tanúskodnak a környék ásatásairól előkerült leletek is.[4] Első említése 1610-ből ismert Gramsi alakban.[5] A 20. század közepéig falusias jellegű település volt.[6] Az első világháborúban 1916 nyarától osztrák–magyar, majd 1918 júliusától francia megszállás alatt állt.[7] A második világháború során, 1942/1943 telén – Korça és Vlora körzete mellett – Gramsh környékén bontakoztak ki a kommunista partizánok első szervezett fegyveres akciói az országot megszálló olaszok ellen.[8]

A kommunizmus évtizedeiben fejlesztették adminisztratív központtá, 1960-ban elnyerte a városi rangot,[forrás?] ezenkívül könnyűipari üzemegységeket is telepítettek a fiatal városba (fegyver- és konzervgyár, çekini gépállomás). Az 1960-as évektől működő fegyvergyár játszotta a legfontosabb szerepet Gramsh életében, ahol hadi felszereléseket, robbanószereket és Kalasnyikov gépkarabélyokat gyártottak. Az 1980-as évek fontos, munkahelyeket teremtő beruházása volt a Devoll völgyzáró gátjának és vízierőművének építése, a mesterséges Banjai-tó (Liqen i Banjës) kialakítása Gramshtól északnyugatra.[9]

Gramsh és körzete országos szinten is az 1991-es rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese lett. A vízierőmű munkálatai félbeszakadtak, a könnyűipari üzemegységekben jelentősen visszaesett vagy meg is szűnt a termelés. Az állami fegyvergyár, ha visszaesett termelőkapacitással is, de továbbra is üzemelt, külföldi eladásra gyártotta tovább a lőszert és a fegyvert, a bevételek azonban a rendszerváltás után, 1991-ben kormányt alakító Albán Szocialista Párt(wd) kasszájába vándoroltak.[10] Az 1990-es években országosan Gramsh kerületben volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, amely 2000 augusztusában a 48%-ot is elérte.[11] A lakosság egy része Tiranában keresett boldogulást, nagy arányú elvándorlás sújtotta a települést és környékét. Kukës(wd) és Kurbin(wd) körzetek mellett Gramshban is elmélyült a lakhatási szegénység, az 1990-es évek végén a lakásállomány 60-85%-a részlegesen vagy teljesen komfort nélküli volt.[12] Az 1997-es piramisjáték-válság nyomán elmélyült belpolitikai válság során Gramshban több ízben zavargásokra és fosztogatásokra került sor, a fegyvergyár raktárainak feltörését az üzem dolgozói akadályozták meg.[13] Bár az egymást követő kormányok folyamatosan ígéreteket tesznek a Gramsh leszakadásának véget vető állami beruházásokra, a banjai vízerőmű befejezésére,[14] a város gazdasági helyzete nem javult jelentősen.

Nevezetességei[szerkesztés]

A kommunizmus évtizedeiben kiépült Gramsh látnivalókban szűkölködik, városképe más albániai szocialista kisvárosokat idéz. A középületeknek helyet adó főteret öt-hat emeletes blokkházak övezik.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :88–89.; Gloyer 2012 :137.
  4. Ceka 2013 :490., 496., 509.
  5. Elsie 2010 :171.
  6. Geço 1976 :27.
  7. Pearson 2004 :113.
  8. Pollo & Puto 1981 :234.
  9. Soto 2002 :31., 108.; Jacques 2009 :587.; Abrahams 2016 :141.; Fevziu 2016 :215.
  10. Soto 2002 :108–109.; Abrahams 2016 :141.
  11. Waal 2014 :X., 18.
  12. Soto 2002 :108.; Waal 2014 :308.
  13. Elsie 2010 :375.; Abrahams 2016 :204.
  14. Waal 2014 :X.
  15. Pasha 2006 :89.

Források[szerkesztés]

  • Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • Geço 1976: Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Soto 2002: Hermine de Soto et al: Poverty in Albania: A qualitative assessment. Washington, DC: International Bank for Reconstruction and Development; World Bank. 2002. = World Bank Technical Paper, 520. ISBN 0-8213-5109-5  
  • Waal 2014: Clarissa de Waal: Albania: Portrait of a country in transition. New paperback edition. London; New York: I.B. Tauris. 2014. ISBN 9781780764849