Belsh alközség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Belsh alközség
Belsh városának látképe kelet felől
Belsh városának látképe kelet felől
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Elbasan
Község Belsh
Népesség
Teljes népesség8781 fő (2011) +/-

Belsh alközség alsó szintű közigazgatási egység Albánia középső részén, Elbasan városától délnyugatra, a Dumreja(wd) vidékén. Elbasan megyén(wd) belül Belsh község(wd) része. Központja Belsh városa, további települései Belsh-Qendra, Çepa, Dushk, Gradishta, Marinas, Qafë-Shkalla, Seferan, Shkëndije, Shkoza, Shtith, Stanaj és Trojas.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 8781 fő.[2] Itt találhatóak a bronzkortól az i. sz. 6. századig lakott Gradishta településének romjai.

Fekvése[szerkesztés]

A tengerparti sík, a Shkumbin és a Devoll(wd) folyók között, a Dumreja vagy Hysgjokaj–belshi-dombvidék keleti részén elterülő alközséget gazdag karsztformák jellemzik. A délen gyakran még a 200 méteres tengerszint feletti magasságot sem elérő vonulatok észak felé fokozatosan emelkednek, az alközség legmagasabb pontjai a Granica-hegy (Maja e Granicës, 295 m), a Pogjen-hegy (Maja e Pogjenit, 243 m) és a Gradishtai-hegy (Maja e Gradishtës, 238 m). A belshi tóvidék huszonhárom kisebb-nagyobb karszttavat foglal magában, ezek közül Belsh alközség területének három legnagyobb állóvize Seferannál a Kerek-tó (Liqeni i Rrumbullakët, 87 ha), Çepánál a Merhojai-tó (Liqeni i Merhojës, 66 ha), illetve Belsh városa és Gradishta között a Belshi-tó (Liqeni i Belshit, 27 ha).[3][4]

Belsh Cërrik városából az SH58-as jelű aszfaltozott úton érhető el (11 km), amely innen nyugatra, Lushnja irányába (24 km) megy tovább, de rosszabb minőségben. Ugyancsak innen indul ki a tengerparti síkra vezető SH68-as főút (21 km). Belsh városát másodrendű, helyenként szűk vagy rossz minőségű utak kötik össze Peqin (20 km) és Kuçova (32 km) városokkal.[5]

Történelme[szerkesztés]

Aphrodité szobra Seferannál, a háttérben a bronzkorban benépesített Gradishta dombja

A Belsh melletti Gradishta a késő bronzkortól (i. e. 1500–1200) a középkor elejéig, az i. sz. 6. századig lakott volt.[6] A vaskorban a közeli Gradishtai-hegyen fallal erődítették településüket, amelynek már az i. e. 8–7. században élénk kereskedelmi kapcsolatai voltak a hellén világgal.[7] A város az i. e. 4. században az illírek közé tartozó parthinok egyik fontos települése, hellenizálódott kereskedelmi központja volt.[8] Ebből az időszakból maradt fenn egy magas rangú katona sírja, jelentős sírmellékletekkel (illír típusú fejvért, bronz lábszárvért, bronzedények és agyagtárgyak).[9] Az i. e. 2. század, a római uralom kiépülése után a település lassú hanyatlásnak indult, de az i. sz. 1. századra keltezett sztélék még tehetős, és feltehetően illír etnicitású lakosságról vallanak. Bár a bizánci fennhatóság alatt, az i. sz. 6. században várát újjáépítették, a település ezt követően elnéptelenedett.[10]

A Gradishtától délre, Seferannál fekvő Kerek-tó partján az 1984-es aszályos időszakban számos, az i. e. 3. századra keltezett agyag- és terrakottafigurára bukkantak. Ezek között számottevő volt az Aphrodité istennőt – gyakran illír női viseletben – formázó szobrocskák aránya, amiből a régészek arra következtettek, hogy az Aphrodité-kultusz jelentős helyszíne volt a tó, amelybe áldozati felajánlásul dobhatta a szobrokat a korabeli illír lakosság.[11]

Az ókort követő évszázadokban a vidék nem játszott kiemelkedő szerepet a történelemben. Az oszmán fennhatóság évszázadaiban Belsh az Elbasan és Lushnja közötti karavánút egyik állomása volt.[12] A kegyvesztett miniszterelnök, Mehmet Shehu rejtélyes 1981-es halálát követően a Shehu család börtöntől megmenekült tagjait Belshbe internálták.[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Belsh és tágabb környéke, a dumrejai dombvidék keleti része számos karszttavával, erdőivel és legelőivel vonzó kirándulóhely, a kellemes, csendes tóparti környezetben több szálláshely is várja a pihenni vágyókat.[14] Legfőbb nevezetessége Gradishta bronzkortól az ókor végéig lakott települése,[15] valamint Belshben egy műemléki védelem alatt álló görögkeleti templomrom.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :17–18.; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4. Albánia szovjet katonai térképei. mapstor.com (Hozzáférés: 2018. szept. 16.)
  5. Pasha 2006 :17–18.; Dienes 2017 :142.; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. Ceka 2013 :68.; Korkuti 2013 :160–161., 207.
  7. Ceka 2013 :50., 68., 73.; Korkuti 2013 :109–110.
  8. Ceka 2013 :69., 72–73., 112., 190.; Korkuti 2013 :111.
  9. Jacques 2009 :82.; Ceka 2013 :129.; Gilkes 2013 :294.
  10. Wilkes 2006 :174.; Ceka 2013 :165., 334., 428., 445.
  11. Jacques 2009 :101. Vö. Nagel 1989 :118.
  12. Historia e qytetit (’A város története’). Bashkia Belsh (Hozzáférés: 2018. okt. 4.) arch
  13. Fevziu 2016 :230.
  14. Nagel 1989 :118.; Dienes 2017 :142.
  15. Nagel 1989 :118.
  16.  Lista e monumenteve – Rrethi i Elbasanit (’Műemlékek jegyzéke – Elbasan kerület’). imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. szept. 2.)

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301