Puka alközség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puka alközség
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeShkodra
KözségPuka
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 03′, k. h. 19° 54′Koordináták: é. sz. 42° 03′, k. h. 19° 54′
SablonWikidataSegítség

Puka alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 32, közúton 56 kilométerre keleti irányban, a Puka–Mirditai-hegyvidék nyugati részén. Shkodra megyén(wd) belül Puka község(wd) része. Székhelye Puka, további települése Lajthiza(wd).[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 3607 fő.[2]

Az alközség a Puka–Mirditai-hegyvidék (Malësia Pukë-Mirditë) nyugati részén, a Pukai-medence (Gropa e Pukës) földrajzi kistáján fekszik, 600-900 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Délről a Kumbulaj-hegy (Maja e Kumbulajt, 1459 m), északról pedig a Gomina-patak (Përroi i Gominës) völgye határolja.[3] Az alközség területét átszeli az SH5-ös, Shkodrát Kukës városával összekötő főút.

A terület az ókor óta lakott, a mai Puka helyén állt az illír Epikaria (Ἐπικάρια) települése, amely később, a tengerparti illír városokat, Lisszoszt és Szkodrát a Dardániával összekötő út egyik fontos állomása volt (a római időkben már Ad Picaria néven).[4] Döntően muszlim lakossága hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozott. Pukát a 20. század második felében fejlesztették várossá, adminisztratív központtá, némi könnyűiparral.[5]

Elsősorban a környék természeti értékeinek és épített emlékeinek köszönhetően népszerű kirándulóhely, emellett Albánia síközpontjainak egyike. Nevezetes gombatermesztéséről és aszalt gyümölcseiről.[6] Puka városában helytörténeti múzeum és a költő-író Migjeninek (1911–1938) emléket állító iskolamúzeum várja az érdeklődőket.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Shkodër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Gloyer 2012 :154.; Sheme & Mara 2017 :138–139.
  4. Ceka 2013 :222., 259–260., 337., 462.; Zavalani 2015 :33.
  5. Geço 1976 :27., 32.; Sheme & Mara 2017 :90., 145–146.
  6. Gloyer 2012 :156.
  7. Gloyer 2012 :155.; Sheme & Mara 2017 :150.

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Geço 1976: Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671