Drenova alközség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Drenova alközség
Dardhai táj
Dardhai táj
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Korça
Község Korça
Irányítószám 7023
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1216 m
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Drenova alközség (Albánia)
Drenova alközség
Drenova alközség
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 35′, k. h. 20° 47′Koordináták: é. sz. 40° 35′, k. h. 20° 47′

Drenova alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia délkeleti részén, a Morava-hegység(wd) középső, nyugati vonulataiban, illetve a Korçai-medence ezekkel határos keleti peremén, Korça városának délkeleti szomszédságában. Korça megyén belül Korça község(wd) része. Központja Drenova falu, további települései Boboshtica, Dardha, Mborja, Morava, Qatrom, Ravonik és Turan.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Drenova alközség népessége 5581 fő.[2] Hegyvidéki kirándulóhelyei és üdülőterületei, a Drenovai-fenyves, Dardha és Boboshtica mellett Mborja 14. századi bizánci stílusú templomáról nevezetes.

Fekvése[szerkesztés]

Drenova a Korçai-medence keleti peremén, valamint az azzal érintkező Morava-hegység középső, nyugati vonulataiban fekszik. Legalacsonyabb tengerszint feletti magassága nyugaton, Ravoniknál 845 méter körüli, a Mborja–Drenova–Boboshtica-vonaltól keletre hirtelen emelkednek a szintvonalak 1300 méter fölé. Az alközségnek a Morava láncolataiban emelkedő legmagasabb pontja a Kerek-hegy (Maja e Rrumbullakët, 1798 m). Jelentős folyókkal nem rendelkezik. A Morava-hegység csapadékát levezető időszakos völgyek északról dél felé a Város-patak (Përroi i Qytetit), a Bozdovec-patak (Përroi i Bozdovecit), a Drenovai-patak (Përroi i Drenovës) és a Boboshticai-patak (Përroi i Boboshticës). A medencerészen a Kamenicai-csatorna biztosítja a mezőgazdasági területek vízellátását.[3] Az alközség nyugati peremén fut a Korçát Leskovikon át Tepelenával összekötő SH75-ös út, de Morava kivételével az alközség valamennyi települése jó közlekedési helyzetű, műúton elérhető.[4]

Története[szerkesztés]

Az alközség központja, Drenova határában késő bronzkori, kora vaskori nyílt települést tártak fel.[5] Mborja a 11. századtól ortodox püspöki székhely, a későbbi évszázadokban pedig a környék fontos piachelye volt.[6] Az oszmán hódoltság időszakában barnakőszénbányákat nyitottak a Morava oldalában, a mborja–drenovai bányák napjainkig is a délkelet-albániai szénvidék jelentős kitermelőüzemei,[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Restaurátorok dolgoznak a 14. századi mborjai templom freskóin

Az alközség kiemelkedő természeti értékei és kirándulóhelyei a Drenovai-fenyves Nemzeti Park,[8] valamint Dardha 1350 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő hegyvidéki üdülőterülete, ahol telente sípályák is várják a téli sportok szerelmeseit.[9] A másik kedvelt turisztikai célpont Boboshtica, amely hagyományos gasztronómiájáról nevezetes, a faluban több étterem várja a vendégeket, emellett a falu szederrakijáról is híres.[10]

A legkiemelkedőbb építészeti emlék Mborja 14. századi Feltámadás-temploma (Kisha e Ristozit), korabeli falfreskókkal.[11] Ezek mellett jelentős értéket képvisel Boboshtica két kis bizánci stílusú temploma, a Szent Mária- és a Szent György-templom, valamint a dardhai Szent György-templom ikonosztáza. Dardhában emellett nagy számban megmaradtak a falu hagyományos palatetős kőházai és szépen faragott kútjai.[12]

Nevezetes drenovaiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  4. Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Korkuti 2013 :259–260.
  6. Gloyer 2012 :133.; Ceka 2013 :517.
  7. Nagel 1989 :20., 79.; Sheme & Mara 2017 :99., 159–160.
  8. Dienes 2017 :130.; Parqet kombëtare 2018 :166.
  9. Nagel 1989 :81.; Réti 1991 :167.; Dienes 2017 :131.
  10. Gloyer 2012 :129.
  11. Réti 1991 :166–167.; Gloyer 2012 :133.
  12. Nagel 1989 :81.; Réti 1991 :167.; Dienes 2017 :130–131.
  13. Jacques 2009 :549.; Elsie 2013 :18.
  14. Elsie 2013 :54.

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Parqet kombëtare 2018: Parqet kombëtare të Shqipërisë (’Albánia nemzeti parkjai’). Drejt. Latif Ajrullai, Rita Petro. Tiranë: Albas. 2018. ISBN 978-9928-282-38-5  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631