Udenisht

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Udenisht
Udenisht főutcája, háttérben az Ohridi-tóval
Udenisht főutcája, háttérben az Ohridi-tóval
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Korça
Község Pogradec
Alközség Udenisht
Irányítószám 7305
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Udenisht (Albánia)
Udenisht
Udenisht
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 58′, k. h. 20° 38′Koordináták: é. sz. 40° 58′, k. h. 20° 38′
A Wikimédia Commons tartalmaz Udenisht témájú médiaállományokat.

Udenisht (gyakran Hudenisht, Udënisht, Udnisht) falu és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó nyugati partvidékén, Pogradec északnyugati szomszédságában. Korça megyén és Pogradec községen(wd) belül Udenisht alközség központja, amelynek további települései Buqeza, Çervenaka, Lin, Memelisht és Piskupat.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Udenisht alközség népessége 5990 fő.[2] Bányakincsekben gazdag terület, a tóparti sávban üdülőterületekkel. Nevezetes történelmi emléke a 6. századi lini ókeresztény bazilika mozaikpadlója.

Fekvése[szerkesztés]

Udenisht alközség az Ohridi-tó nyugati partján, a középhegységi Mokra-vidék keleti vonulatai közt helyezkedik el. Déli pontján magasodik a Shullëri-hegy (Maja e Shullërit, 1228 m), innen észak felé, a Thana-hágó (937 m) irányába fokozatosan csökken a tengerszint feletti magasság.[3] Az Ohridi-tó partja tagolatlan, egyedül a Lin falunak otthont adó félsziget teszi a partvonalat változatossá. A Mokra hegylábai a tópartig érnek, Çervenaka kivételével itt található az alközség valamennyi települése, amelyeket a Tiranától Elbasanon át Korçáig vezető SH3-as jelű főút és az azzal párhuzamos vasútvonal fűz fel. Az alközség északon Macedóniával határos, itt, a Thana-hágótól északra, az SH3-asról leágazó E852-es úton található a legnagyobb forgalmú albán–macedón határátkelőhely, Qafë-Thana.[4]

Története[szerkesztés]

A 6. századi lini bazilika mozaikpadlójának részlete

Az alközség északi részén fekvő Lin területe a vaskor korai szakaszától, azaz az i. e. 2–1. évezred fordulójától lakott volt, feltehetőleg az illírek közé tartozó dasszaréták egyik települése állt a helyén.[5] Az Illíria római meghódítását követően felépült út, a Via Egnatia itt, a Thana-hágónál (korabeli nevén Clavdanon) vezetett át a Mokra-vidék hegyláncain Lychnidus (a mai Ohrid) irányába.[6] Bizánci nevén Lükhnisz kora keresztény püspökei a 6. század első felében a mai Linnek otthont adó földnyelven építették fel nyári rezidenciájukat, és ugyanekkor épült fel a lini bazilika is, amelynek romjai ma is láthatóak.[7] A püspöki palota és a bazilika egyaránt a 8. században vált a tűz martalékává, majd a Bolgár Birodalom(wd) 12. századi hódításával a település is elnéptelenedett.[8]

A terület az első világháborúban, 1916-tól az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alatt állt, de 1917 szeptemberében a francia csapatok Udenisht vonaláig nyomultak előre és elfoglalták a települést.[9] Ásványkincseinek köszönhetően a 20. század második felében sorra nyíltak a bányák, Gur i Kuqnál vasnikkel-, Memelishtnél és Pojskánál krómbányát helyeztek üzembe. Az ötödik ötéves tervidőszakban, 1971–1975 között a Gur i Kuq-i bánya mellett dúsítóüzemet is létesítettek, ahonnan évente 500 ezer tonna érc került ki. 15 ezer ifjúmunkás bevonásával a hetedik ötéves tervidőszakra (1981–1985) elkészült a bányákkal és az ércdúsítóval összeköttetést biztosító ElbasanLibrazhd–Pogradec vasútvonal is.[10] Az 1991-es rendszerváltást követően az ipari termelés visszaesett, de 2000-től a koncessziót szerző olasz Darfo cég beruházott és korszerű termelőeszközökkel újranyitotta a pojskai krómbányát.[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az alközség fő nevezetessége az Ohridi-tó – vagy ahogy az albánok hívják, a Pogradeci-tó –, amely egy tektonikus árkos süllyedékben létrejött óriási, 358 km²-es karszttó. Legnagyobb mélysége megközelíti a 300 métert, a hatalmas víztömeg hőmérséklete így nyáron sem magasabb 20-21 °C-nál. Lintől Piskupaton és Udenishten át Memelishtig strandok, éttermek és szálláshelyek tarkítják a partot.[12]

A vidék kiemelkedő történeti és kulturális emléke a 6. századi lini ókeresztény bazilika romja, és főként a narthexben, illetve annak oldalkápolnáiban szinte teljes épségben fennmaradt mozaikpadló.[13] További építészeti műemlék a Lintől északra, a vasút melletti, Peshkim nevű telepnél található bizánci templomrom (é. sz. 41° 04′ 34″, k. h. 20° 37′ 36″).[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :82.
  4. Gloyer 2012 :136.
  5. Gilkes 2013 :216.; Korkuti 2013 :78.
  6. Elsie 2010 :471.; Ceka 2013 :258–260.
  7. Ceka 2013 :260., 445., 495.; Gilkes 2013 :216.
  8. Korkuti 2013 :79–80.
  9. Pearson 2004 :109.
  10. Nagel 1989 :72.; Dienes 2005 :102–103.; Jacques 2009 :513., 588.; Elsie 2010 :303–304., 358.
  11. Elsie 2010 :303.
  12. Pasha 2006 :82.; Gloyer 2012 :137.
  13. Korkuti 2013 :78.
  14. Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. jún. 13.)

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137