Margegaj alközség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Margegaj alközség
Shoshani tájkép
Shoshani tájkép
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Kukës
Község Tropoja
Népesség
Teljes népesség2346 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Margegaj alközség (Albánia)
Margegaj alközség
Margegaj alközség
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 23′, k. h. 20° 04′Koordináták: é. sz. 42° 23′, k. h. 20° 04′
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei

Margegaj alközség Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 45, közúton csaknem 100 kilométerre északnyugatra, a Valbona(wd) folyó jobb partján, Bajram Curri északi szomszédságában található. Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része. Központja Margegaj falu, további települései: Bradoshnica, Çerem, Dragobia, Fushë-Luma, Koçanaj, Paqeja, Rragam, Shoshan és Valbona.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 2346 fő.[3] Margegaj Albánia egyik kiemelt, turisztikailag is jelentős természetvédelmi területe és hegyvidéki üdülőövezete, területén található a Valbona folyó felső völgyét övező Valbona-völgyi Nemzeti Park(wd).

Története[szerkesztés]

A mai Margegaj alközség területe a 19–20. századok fordulóján a krasniqi(wd), illetve nyugati peremvidékén, a Valbona forrásvidékén a nikaj törzs szállásterülete volt.[4] Az évszázadok során mindvégig meglehetősen elzárt, nehezen megközelíthető területnek számított, amelynek állattartó lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, Gjakovával(wd) és Prizrennel tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és ahogy Tropoja egész vidéke, úgy Margegaj elszigeteltsége is megnövekedett.[5]

Erről a vidékről származott az albán függetlenség koszovói élharcosa, Bajram Curri családja.[6] Curri 1924-ben az Ahmet Zogu kormányát elkergető júniusi forradalom támogatója volt, majd a forradalommal hatalomra került Noli-kormány leverését követően itt, ősei lakhelyén, egy Dragobia melletti barlangban bujdosott. Zogu csapatai azonban felderítették búvóhelyét, és az 1925. március 29-én kialakult tűzharcban Curri két fiával együtt életét vesztette.[7] A kommunizmus éveiben adminisztratív központtá fejlesztett közeli Kolgecaj 1952 óta Bajram Curri nevét viseli.[8] Az 1925-ös tragikus eseményeket Fan Noli Egy dragobiai barlang (Shpell’e Dragobisë) című versében örökítette meg.[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

Margegaj alközség területének fő nevezetessége festői szépségű tája, a 2000 métert meghaladó hegyek közé zárt Valbona-völgy felső szakasza, a Valbona-völgyi Nemzeti Park területe. Szurdokvölgyei, vízesései, tavai és tengerszemei, alpesi rétjei közül több jelzett gyalogösvényen keresztül megközelíthető, de több napos túráknak is közkedvelt helyszíne a völgy tágabb vidéke.[10] A pisztrángban gazdag, meanderező Valbona lombhullató és fenyveserdőkkel tarkított völgyét délről a Vas-hegy (Maja e Hekurave) 2559 méterig[11] magasodó dolomittömege szegélyezi, míg északról a 2694 méterre nyúló Jezerca-, illetve a 2568 méteres Radohima-hegység(wd) nyújt festői hátteret.[12] Albánia legmagasabb csúcsa az albán–macedón államhatár által kettészelt, 2764 méteres Korab-hegy, a Jezerca viszont az egészében albán területen található hegyek legmagasabbika.[13]

Margegaj alközség területe infrastrukturálisan fejletlen. Bár egy aszfaltozott másodrendű út vezet csaknem végig a völgyön, ahol hotelek, vendégházak és kempingek várják a pihenni vágyókat, a közeli Bajram Curri városa nyújtja az utolsó lehetőséget vásárlásra, tankolásra és készpénzfelvételre, mielőtt a Valbona felső völgyébe térne az utazó.[14] Bajram Curriból rendszeres minibuszjárat is közlekedik a Margegaj alközség területén található Valbona faluig.[15] A községet alkotó kisebb települések nevezetességei a következők.

Koçanaj

A falu Bajram Curri családjának ősi fészke.[16] A falu egyik erődített lakóháza, azaz kullája(wd), a Rama-kulla (Banesa e Mehmet Ramës) műemléki védelmet élvez.[17]

Shoshan

Határában találhatóak egy római kori erődítmény maradványai, amely a korabeli Drin-völgyi erődrendszer tagja volt.[18] A falu szülötte Haxhi Zeka(wd) (1832–1902), az albán nemzeti eszmélés korszakának koszovói harcosa.[19] Műemléki védelem alatt áll az Osmani-kulla (Banesa e Bajram Osmait),[20] de a Valbona északi partján megtalálható még a Curri család egykori malomépülete (Mulliri i Bajram Currit) is.[21] Itt, Shoshannál ered az Albán-Alpok egyik legbővízűbb forrása, a Vrella e Shoshanit,[22] valamint itt, a Shoshani-szurdokvölgynél (Kanioni i Shoshanit) szűkül össze a Valbona völgye.

Dragobia

A falu melletti Dragobiai-barlang (Shpella e Dragobisë) az 1925-ös tragikus események miatt nevezetes mint Bajram Curri halálának helyszíne. A Valbona völgyétől délkeleti irányban, mintegy kétórás túrával érhető el.[23] A faluban több hagyományos, zsindelyfedésű kőház látható.[24]

Valbona

Dragobia után a Valbona folyása meanderezik, a völgy pedig ismét kiszélesedik. Ebben a völgyszakaszban húzódnak Valbona falu házai, amely az 1997. évi priamisjáték-válság nyomán kirobbant zavargásokig közkedvelt üdülőhely volt; az akkori események mementója a még 2012-ben is romjaiban álló egykori állami szálloda épülete. A 2000-es évek óta ismét fellendült a turizmus, kisebb hotelek és vendégházak (albán szóval hanok) tarkítják a völgy menti tájat.[25]

Rragam

A község legnyugatibb települése, egyúttal a Valbona-völgy végpontja: itt, egy újonnan épített, a Valbona fölött elvezető hídnál ér véget az autóval járható út. Mára állandó lakói elhagyták, vendégházainak köszönhetően gyakorlatilag csak üdülőövezetként funkcionál, illetve a helyiek nyári legelőül használják a környék alpesi rétjeit. A közeli, csak gyalogosan megközelíthető Gjelaj i Rragamit a hatalmas hegyek találkozásánál fekszik, itt, 1817 méteres tengerszint feletti magasságban, a Valbonai-hágón (Qafa e Valbonës) keresztül érhető el gyalogosan a Shala(wd) völgye, a turisták körében közkedvelt Theth települése és nemzeti parkja.[26]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://web.archive.org/web/20160304053805/http://www.instat.gov.al/media/195829/8__kukes.pdf
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  4. Csaplár 2010 :104.; Elsie 2010 :248.
  5. Pearson 2004 :39.; Csaplár 2010 :296–297.
  6. Nagel 1989 :141.
  7. Nagel 1989 :140.; Pearson 2004 :246.; Elsie 2010 :96.; Gloyer 2012 :160.; Vickers 2014 :111. Vö. Zavalani 2015 :195.
  8. Gloyer 2012 :160.
  9. Nagel 1989 :58., 141.
  10. Gloyer 2012 :161., 163.
  11. Plani i menaxhimit për Parkun Natyror Rajonal ’Nikaj-Mërtur’. Këshilli i Qarkut Kukës (2014) 10. o. (Hozzáférés: 2018. ápr. 8.)
  12. Somogyi 1955 :171–172.; Nagel 1989 :141.
  13. Gloyer 2012 :161.
  14. Gloyer 2012 :161.
  15. Gloyer 2012 :162.
  16. Nagel 1989 :141.
  17. Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. ápr. 7.)
  18. Nagel 1989 :141.; Wilkes 2006 :172., 174.
  19. Elsie 2013 :499.
  20. Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. ápr. 7.)
  21. Nagel 1989 :141.
  22. Nagel 1989 :141.
  23. Gloyer 2012 :162.
  24. Gloyer 2012 :162.
  25. Gloyer 2012 :162.
  26. Gloyer 2012 :158., 161–164.

Források[szerkesztés]

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Somogyi 1955: Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955)
  • Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
  • Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671