Lekbibaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lekbibaj
Lekbibaj falu látképe
Lekbibaj falu látképe
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Kukës
Község Tropoja
Alközség Lekbibaj
Irányítószám 8706
Népesség
Teljes népesség1207 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1122 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Lekbibaj (Albánia)
Lekbibaj
Lekbibaj
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 18′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 42° 18′, k. h. 19° 56′
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei
A Wikimédia Commons tartalmaz Lekbibaj témájú médiaállományokat.

Lekbibaj falu, egyúttal alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 45, közúton 120 kilométerre északnyugatra, a Drin folyó jobb partján, Bajram Curritól délkeleti irányban. Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része, azon belül Lekbibaj alközség központja. Az alközség további települései: Betosh, Brisa, Curraj i Poshtëm, Curraj i Sipërm, Gjonpepaj, Palça, Peraj, Qerreç-Mulaj, Salca, Shëngjergj és Tetaj.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1207 fő.[3]

A mai Lekbibaj alközség területe a 19–20. századok fordulóján a mërturi törzs szállásterületének nyugati része (fontos településük Brisa), illetve a nikajik déli vidéke volt Gjonpepaj központtal.[4] A keleti peremvidéken Shëngjergj és Tetaj lakói hagyományosan római katolikusok voltak, tőlük keletre, Betoshban azonban már mohamedánok éltek.[5]

A terület fő nevezetessége a 2008-ban alapított Nikaj-mërturi Regionális Tájvédelmi Körzet változatos ökoszisztéműjú magashegységi környezete.[6] Curraj i Sipërm falu közepén, a Curraj-patakon átívelő híd közelében, egy 15 méter magas sziklatömbön áll a környék egyik legrégebbi, az 1840-es években épült kullája(wd) (tipikus északalbán erődített lakóház).[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://web.archive.org/web/20160304053805/http://www.instat.gov.al/media/195829/8__kukes.pdf
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  4. Csaplár 2010 :104.
  5. Nopcsa 1911 :25.
  6. Plani i menaxhimit për Parkun Natyror Rajonal ’Nikaj-Mërtur’. Këshilli i Qarkut Kukës (2014) (Hozzáférés: 2018. ápr. 8.)
  7. Plani i menaxhimit për Parkun Natyror Rajonal ’Nikaj-Mërtur’. Këshilli i Qarkut Kukës (2014) 42. o. (Hozzáférés: 2018. ápr. 8.)

Források[szerkesztés]

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Nopcsa 1911: Nopcsa Ferenc: A legsötétebb Európa: Vándorlások Albániában. Budapest: Fritz ny. 1911. = Utazások Könyvtára, 3.