A Párt Acélja Kohászati Kombinát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Párt Acélja Kohászati Kombinát
Az egykori elbasani acélművek területe madártávlatból
Az egykori elbasani acélművek területe madártávlatból
Alapítva 1976
Székhely Elbasan
Iparág vaskohászat
A Párt Acélja Kohászati Kombinát (Albánia)
A Párt Acélja Kohászati Kombinát
A Párt Acélja Kohászati Kombinát
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 05′ 19″, k. h. 20° 01′ 34″Koordináták: é. sz. 41° 05′ 19″, k. h. 20° 01′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A Párt Acélja Kohászati Kombinát témájú médiaállományokat.

A Párt Acélja Kohászati Kombinát (albán Kombinati Metalurgjik “Çeliku i Partisë”) a pártállami Albánia monumentális nehézipari beruházása, az ország legnagyobb kohászati létesítménye volt, amely 1978-tól 1991-ig 10-12 ezer embernek munkát adva végezte a termelést Elbasan délnyugati határában.

Története[szerkesztés]

A kohászati létesítmény tervezése még a harmadik ötéves tervidőszakban (1961–1965), szovjet támogatással kezdődött meg, és a megvalósítás első elemeként ekkor állították munkába a rubiki rézérc elektrolitikus kohósítására alkalmas üzemegységet.[1] A két ország kapcsolatának megromlása miatt a beruházás megtorpant, majd kínai anyagi és szakmai segítséggel az ötödik ötéves tervidőszakban, 1971-ben vette ismét kezdetét.[2] Bár eredetileg 1975-re tervezték a nehézipari komplexum átadását, az első acél ünnepélyes kiöntésére csak 1976 áprilisában került sor a pártfőtitkár, Enver Hoxha jelenlétében.[3] Noha az eredeti szándék szerint a létesítmény neve Enver Hoxha Kohászati Kombinát lett volna, végül a pártvezetés „A Párt Acélja” (Çeliku i Partisë) megnevezés mellett döntött.[4] Az 1976. áprilisi acélöntés azonban ünnepélyes aktus volt csupán, a termelés valójában 1978-ban, Enver Hoxha hetvenedik születésnapján indult be, jóllehet, a tervezett huszonkilencből csak öt üzemegységgel.[5] A beruházás meggyorsította az elbasani vasút ügyét is: a Durrës–Elbasan vasútvonalat 14 ezer önkéntes munkájával 1974 márciusára Prrenjas bányavárosáig építették tovább.[6] A fierzai duzzasztógát és vízierőmű 1978-as üzembe állítását követően elkészült a Fierza–Burrel–Elbasan közötti 220 kilovoltos távvezeték is.[7]

1980-ban főként hengerelt acélt állítottak elő Elbasanban hatvan különböző formában és méretben, évente 800 ezer tonna acélkapacitással.[8] Az 1980-as évek elején egy újabb nagyolvasztóval és egy folyamatos öntőművel bővítették a létesítményt, és megkezdték acélcsövek, acéllemezek (finom- és kazánlemezek), szerszámacél és rozsdamentes acél gyártását, később pedig beindult az acéldrótok és -kábelek gyártása is.[9] Az acél mellett vasat és ferronikkelt(wd) egyaránt előállítottak, a kombinát kapacitására jellemző adat, hogy az ásványkincsekben bővelkedő Albánia számos bányája látta el nyersanyaggal vagy dúsított érccel (Pogradec, Pishkash(wd), Prrenjas, Pogradec, Bitincka(wd), Kukës stb.).[10] Huszonkilenc üzemegységre tervezett kapacitását ugyan soha nem érte el, de a mintegy 300 hektáron elterülő kohászati kombinát 10-12 ezer embernek adott munkát,[11] belső üzemi vasútvonalainak hossza pedig elérte a 40 kilométert.[12]

A rendszerváltást követően, 1991-ben A Párt Acélja Kohászati Kombinát termelése drámaian visszaesett, majd be is zárt. Elbasannak a magas munkanélküliség mellett a kombinát által okozott környezeti terheléssel, szennyezéssel is meg kellett küzdenie.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jacques 2009 :480.; Elsie 2010 :199.
  2. Elsie 2010 :127. Vö. Vickers 2014 :190.
  3. Réti 1991 :54.; Réti 2000 :196., 366.
  4. Abrahams 2016 :20.
  5. Réti 2000 :210.; Jacques 2009 :504–505.; Elsie 2010 :127., 199.
  6. Jacques 2009 :492–493.; Elsie 2010 :379.
  7. Réti 2000 :215.
  8. Jacques 2009 :504–505.
  9. Jacques 2009 :513., 588.
  10. Réti 1991 :154., 160.; Réti 2000 :215.; Jacques 2009 :588.; Elsie 2010 :127., 304.
  11. Jacques 2009 :529.; Elsie 2010 :199.
  12. Réti 1991 :154.
  13. Elsie 2010 :127., 199.

Források[szerkesztés]

  • Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740  
  • Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  

További információk[szerkesztés]