Taj-tó
| Taj ()-tó (Nagy-tó) | |
 | |
| Látkép a tóra | |
| Ország(ok) |  Kína |
| Hely | Kelet-Kína |
| Elsődleges források |
|
| Elsődleges lefolyások | Szucsou-folyó |
| Hosszúság | 68 km |
| Szélesség | 55 km |
| Felszíni terület | 2250 km² |
| Átlagos mélység | 2 m |
| Legnagyobb mélység | 2,0 m |
| Part hossza | 400 km |
| Tszf. magasság | 3,1 m |
| Szigetek | 48 |
| Települések | Szucsou (), Vuhszi () |
| Elhelyezkedése | |
 Taj ()-tó (Nagy-tó)
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 31° 10′, k. h. 120° 09′31.166667°N 120.150000°EKoordináták: é. sz. 31° 10′, k. h. 120° 09′31.166667°N 120.150000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taj ()-tó (Nagy-tó) témájú médiaállományokat. | |
A Taj () vagy Tajhu () tó (太湖, pinjin hangsúlyjelekkel: Tài Hú) magyarul Nagy-tó Kelet-Kína jelentős tava a Jangce folyó torkolatvidékén Sanghaj () közelében, Csiangszu () tartományban. A tó déli partja alkotja a határvonalat Csöcsiang () tartománnyal. 2250 km² felületével[1] Kína harmadik legnagyobb édesvízi tava a Pojang-tó () és a Tungting-tó () után. A tóban, a néhány méteres zátonyokat nem számítva, 48 kisebb-nagyobb sziget található.[2]
A Taj ()-tóból számos folyó ered, a legnagyobb a Szucsou-folyó (). A tóhoz csatlakozik a híres Nagy-csatorna. Az utóbbi években a tavat komoly környezetvédelmi kockázatok fenyegették a környék gyors ipari fejlődése miatt.
Kialakulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tó hozzávetőlegesen kör alakú medrét egy meteor becsapódása alakította ki több mint 70 millió évvel ezelőtt, a devon korban, amint azt a geológiai kutatások kimutatták.[3] A becsapódási kráter sokáig száraz maradt, majd a holocénban elárasztotta a Kelet-kínai-tenger.[4] Később a Jangce és a Csiantang-folyó () növekvő deltái elzárták a tengertől és édesvizű tóvá vált.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tó híres egyedi mészkő-formációiról, amik dekorációs anyagként sok évszázada nagy népszerűségnek örvendenek a kínai kertépítészetben, amint az a közeli Szucsou () világörökségi kertjeiben is megfigyelhető. Már a Vízparti történetben is szerepel, hogy a császár innen szállíttatta a köveket a fővárosba parkjának díszítésére.
A legszebbnek tartott látkép a Vuhszi () város közelében lévő magas parton épült pagodából nyílik a tóra. Egy másik panorámát a híres 11. századi költő, Szu Si () örökített meg halhatatlan versében.
A tó három szigete Szansan () néven geológiai természetvédelmi terület a jellegzetes mészkősziklák védelmében. Itt a középkorban sokáig kalózok menedékhelye volt. A Teknősbékafej-félsziget nevét alakjáról kapta, amit még a tenger hullámai formáltak ki a tó életének korábbi szakaszában.[5] A legnagyobb sziget a Nyugati-sziget 62,5 km² területtel. Legmagasabb csúcsa 337 méter. Oldalában található a Sárkány-barlang. Erről a szigetről bányásztak a legtöbb taj-tavi követ.[6]
A tó partján épült a Szucsou óriáskerék 2009-ben.
Környezetszennyezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A tó szennyezése évtizedek óta súlyos gondot jelent. Az 1980-as és 1990-es években számos új gyár épült a parton és a lakosság megháromszorozódott. 1993-ban egyedül 1 milliárd tonna szennyvíz, 450 ezer tonna szemét, 880 ezer tonna állati hulladék jutott a sekély tó vizébe. A központi kormány kampányt indított a szennyeződés megállítására, és 1999 újévén 128 gyárat bezártak, mert nem teljesítették határidőre az új előírásokat. Ezután a helyzet javulásnak indult, de 2004-ben még távolról sem volt kielégítő.[7]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tó hagyományosan fontos halászterület, ma is kis halász-csónakok tömegei lepik el időnként.[8] A parti településeken hagyományos porcelángyártó üzemek vannak.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "太湖". The Suzhou Science Window [苏州科普之窗] (kínai nyelven). Science and Technology Association of Suzhou City [苏州市科学技术协会]. 2007. június 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 5.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|work=(súgó); Unknown parameter|trans_title=ignored (|trans-title=suggested) (súgó) - ↑ Polonyi 404. oldal
- ↑ Wang Erkang; Wan Yuqiu; Xu Shijin (2002). "Discovery and implication of shock metamorphic unloading microfractures in Devonian bedrock of Taihu Lake". Science in China Series D: Earth Sciences. 45 (5).
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)[halott link] - ↑ Wang, K.; Geldsetzer, H. H. J. (1992). "A late Devonian impact event and its association with a possible extinction event on Eastern Gondwana". Lunar and Planetary Inst., International Conference on Large Meteorite Impacts and Planetary Evolution: 77. Bibcode:1992lmip.conf...77W.
- ↑ Polonyi 405. oldal
- ↑ Polonyi 415. oldal
- ↑ Ma, Jun (2004). China's Water Crisis. Norwalk, CT: International Rivers Network. 163–164. o. ISBN 1-891936-28-X.
- ↑ Barrett, Rick (2007. február 3.). "China offers open waters". Milwaukee Journal Sentinel. 2008. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. február 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Polonyi: Polonyi Péter. Kína (nagyútikönyv). Panoráma. ISBN 963-243-256-8.
{{cite book}}: Text "year 1986" ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lake Tai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
