Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-20-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Naprendszer fontosabb égitestjei (nem távolság- és méretarányosan)
A Naprendszer fontosabb égitestjei
(nem távolság- és méretarányosan)
A Tejút panorámaképe a Földről nézve
A Tejút panorámaképe a Földről nézve

A Naprendszer a Nap bolygórendszere, amit a gravitáció tart egyben; egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. Galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el. A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév). A tudósok csak a XX. században jöttek rá, hogy a Naprendszernek nem a Kuiper-övnél van vége, hanem az Oort-felhőnél.

A csillagászatban csillagrendszer alatt olyan rendszert értünk, amelyben egy vagy több csillag körül más égitestek is keringenek. Tanulmányozásával elsősorban az égi mechanika foglalkozik. Jelen cikk a Nap rendszeréről szól.

Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszerünk középpontja a Nap; a Naprendszer a Nap gravitációs térrészében mozgó objektumok és kölcsönhatásaik összessége. Központi csillagunk hozzávetőleg 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas gázfelhő gravitációs összehúzódásával. Nem sokkal később, már 4,567 milliárd évvel ezelőtt a csillagkeletkezésnél visszamaradt, a Nap egyenlítői síkjában lapos korongba rendeződött anyagból, a protoplanetáris korongból kialakultak az első kisbolygók, majd bolygók. A belső Naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső Naprendszerben négy óriásbolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) és az öt törpebolygó (Ceres, Pluto, Haumea, Makemake, Eris) kering. A kőzetbolygók kérge szilikátos, a gázbolygók viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogénhélium légkör veszi körül, a törpebolygók jeges kőzetből állnak.

A Naprendszerben a bolygókon kívül számos kisebb égitest is található. A legtöbb közülük aszteroida — ezek két övezetbe rendeződtek. A belső aszteroida-öv a Mars és a Jupiter között, a külső, a Kuiper-öv pedig a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el ellipszis alakban a Nap, mint gyújtópont körül. Ezekben az övekben keringenek a törpebolygók — az égitesteknek ezt a típusát 2006-ban vezették be. Hat bolygónak és három törpebolygónak természetes kísérői is vannak, ezeket holdaknak nevezzük. A holdakon kívül az óriásbolygók körül gyűrűk, gyűrűrendszerek keringenek.

A rendszerben vannak szabadon keringő testek is, ezek az üstökösök, a kentaurok és a mindenütt jelenlévő bolygóközi por. Ezek zömének keringése merőben eltér a többi testétől: elnyújtott ellipszis pályákon, vagy az ekliptikáétól eltérő síkban mozognak.