Gackt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gackt
Gackt a 28. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon 2015-ben
Gackt a 28. Tokiói Nemzetközi
Filmfesztiválon 2015-ben
Életrajzi adatok
Születési név Ósiro Gakuto (大城 ガクト)
Álnév Gackt Camui (神威 楽斗HepburnKamui Gakuto?)
Született 1973július 4. (45 éves)
Okinava, Japán
Származás  Japán
Pályafutás
Műfajok rock, pop
Aktív évek 1993–
Kapcsolódó előadó(k) Cains:Feel, Malice Mizer, S.K.I.N.
Hangszer zongora, gitár, dob
Hang bariton
Tevékenység
Kiadók Nippon Crown, Avex Trax, G&Lovers

Gackt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gackt témájú médiaállományokat.

Ósiro Gakuto (大城 ガクトHepburnŌshiro Gakuto?Okinava, 1973. július 4. –),[1] ismertebb nevén Gackt, japán énekes, zeneszerző, dalszövegíró, színész, producer. 2009 óta művésznevét nagybetűvel stilizálva, GACKT formában viseli.[2]

Rjúkjúi családba született, korán elkezdett zongorázni tanulni, klasszikus zenén és enkán nőtt fel. Pályafutása 1993-ban kezdődött, először a rövid életű Cains:Feel együttes frontembereként, majd a Malice Mizer visual kei rockegyüttes énekeseként. 1999-ben szólókarrierje is elindult. Kilenc stúdióalbumot és 48 kislemezt jelentetett meg. A japán zenetörténelemben ő az első férfi szólóénekes, akinek egymás után tíz olyan kislemeze jelent meg, amely mind felkerült az Oricon heti slágerlistájának első tíz helyezettje közé.[3] 2007. június 20-án jelent meg Returner (Jami no súen) című kislemeze: az egyetlen, amelyik vezette a slágerlistát.[4] Szólóelőadóként mintegy tízmillió lemezt adott el.[5]

Gackt dalait felhasználták videojátékok (például a Dirge of Cerberus: Final Fantasy VII), animék (például a Sin Hokuto no ken vagy a Mobile Suit Zeta Gundam) és televíziós sorozatok betétdalául. Színészként is tevékenykedik, szerepelt például az általa írt Moon Child című filmben, nemzetközileg pedig a Bunraku című akciófilmben debütált. Szerepelt a Fúrin kazan című televíziós sorozatban. Játszott színdarabokban is, Moon Saga: Josicune hiden címmel pedig maga is írt és rendezett színdarabot. A hangját felhasználták a Gackpoid szoftverhez, mely az Internet Co., Ltd. első Vocaloid szoftvere volt.[6]

2012 óta Malajziában él, ahol saját ingatlancége is van.

Neve és születési ideje[szerkesztés]

Gackt pontos születési nevét egészen 2017-ig nem lehetett tudni. Egy ideig úgy vélték, a születési neve Kamui Gakuto (神威 楽斗?), latin betűsített formájában Gackt Camui,[7][8][9] de a Zeneszerzők, szerzők és kiadók amerikai szövetsége (ASCAP) a Gackt és Gackt C nevek mellett Gakuto Ooshiro néven is listázta.[10][11] 2017. december 26-án Gackt megerősítette, hogy ez a valódi neve.[12][13] Születési éve sem volt biztos, csak 2009. november 5-én derült rá fény. Korábban a hivatalos profiljában 1540 szerepelt, amely a pályafutása elejéhez köthető vámpír-imidzsének a része volt.[1][14][15]

Gyermek- és fiatalkora[szerkesztés]

Gackt háromgyermekes rjúkjúi családban nőtt fel[16] Okinava szigetén.[16] Édesapja zenetanár volt, trombitán játszott, édesanyja szintén tanár volt. Egy nővére és egy öccse van.[16] Édesapja munkája miatt több településen is laktak: Jamagucsiban, Fukuokában, Sigában, Oszakában és Kiotóban.[16] A középiskolát Sigában végezte, majd felvételt nyert a Kiotói Gakuen Egyetemre.[17]

Hároméves korában kezdett el zenét tanulni, zongoraleckéket vetettek vele a szülei. Hétéves korára beleunt a zongorázásba, a költözések miatt pedig állandóan tanárt kellett váltania. Csak négy évvel később engedték meg neki a szülei, hogy abbahagyja. Édesapja révén Gackt a rézfúvós hangszereket is jól ismeri.[16] Általános iskola felső osztályában egy másik fiúval vívott zongoraversenyben alulmaradt, ekkor magától kezdett el otthon gyakorolni és kottát írni.[18] Úgy nyilatkozott, a legnagyobb hatással a zenéjére Frédéric Chopin volt: „ő tanította meg nekem a zene szépségét, mélységét, örömét, bánatát, jóságát; hogy a zene bátorságot adhat az embereknek, és a hang rétegeinek jelentését. Nem túlzást azt állítanom, hogy Chopin képezi a zeném alapjait.”[19] Gyermekkorában csak klasszikus zenét és enkát hallgatott, egészen a középiskoláig nem érdekelte a rockzene. Ekkor sajátította el a dobolást. Először nem akart amatőr együttesekben játszani, mert a nagyzenekari játékhoz képest silányabbnak tartotta a minőséget. Fokozatosan vonzani kezdte azonban a közönség lelkesedése, kedvére való volt, hogy az együttes tagjaira felelősség hárul, és úgy gondolta, így tudott igazán kibontakozni a személyisége.[16]

Pályafutása[szerkesztés]

1993–98: Első zenei próbálkozásai és a Malice Mizer[szerkesztés]

Gackt 1998-ban, utolsó koncertjén a Malice Mizerrel. Az együttesre ekkoriban jellemző barokkos vámpír-koncepcióhoz illő jelmezt visel.

Az 1990-es évek elején Gackt egy kaszinóban dolgozott krupiéként és hosztként, miközben egy együttesben beugró dobosként működött közre. Szeretett volna többet kezdeni a zenei tudásával, de ekkoriban negatívan szemlélte az életét. A kaszinóban ismerkedett meg egy üzletemberrel, aki megváltoztatta a felfogását és inspirálta, hogy megtalálja a célját az életben.[16][18] Egy évvel később kilépett az együttesből, többféle munkát is végzett, többek között hangtechnikus volt a stúdióban, ahol a dobolást gyakorolta.[16][17] Húsz éves volt, amikor megismerkedett YOU-val (Kuroszaki Jó) egy kiotói live house-ban és megalapították a Cains:Feel együttest. YOU később a szólóénekessé váló Gackt háttérzenekarának tagja lett.[16] Mivel nem volt énekesük, Gackt lett a frontember, egy demófelvételt fel is vettek.[16]

1995-ben bemutatták a Malice Mizer nevű visual kei együttesnek, mely épp kényszerpihenőt tartott, miután a frontemberük, Takano Tecu távozott. Gackt Tokióba költözött és csatlakozott az együtteshez 1995 októberében.[16][17] Amellett, hogy énekelt az együttesben, zongorázott és ő volt a fő szövegíró is. Ezen kívül két dalt írt az együttesnek, Regret és Le Ciel címmel. Utóbbi az együttes legsikeresebb kislemeze volt, negyedik helyet érte el az Oricon slágerlistáján.[20][21] A Malice Mizer a visual kei média által new visualnak hívott korszakának egyik olyan együttese volt, mely a részletesen kidolgozott, androgün, vámpír-ihletésű jelmezekkel és sminkekkel kitűnt a hasonló együttesek közül az 1990-es években.[22]

1999 januárjában jelentették be, hogy Gackt kilépett az együttesből.[17] Önéletrajzi könyve szerint a tagok közötti nézeteltérések, a megszállottság, a hirtelen meggazdagodás és az együttestől való elszigetelődés vezetett a távozásához.[16]

1999–2001: Szólókarrierje kezdetei: Mizérable, Mars és Rebirth[szerkesztés]

1999-ben Gackt szólókarrierbe kezdett, melynek első lépéseként 11 helyszínen adott koncertet Japán-szerte a 99 Gackt Resurrection turné keretében.[23] Május 12-én megjelent első középlemeze, a Mizérable a Nippon Crown kiadónál. Az album 12 hetet töltött az Oricon slágerlistáján és a második helyig jutott.[24] Azonos címmel kislemez is jelent meg, mely kilenc hetet töltött a listán és harmadik helyezett volt.[25] A lemez megmutatja Gackt „tehetségét a hangszerelés terén, összeolvasztva a klasszikus elemeket a rock műfajával. [...] Stílusa a romantikusan klasszikustól a kísérletező és kibontakozó progresszív rockig terjed.”[22] Júliusban az oszakai és tokiói Shock Wave Illusion fesztiválon lépett fel.[23] Augusztus 11-én megjelent második kislemeze, a Vanilla. Negyedik helyen végzett a slágerlistán, és tíz hétig szerepelt rajta.[25] A Japán Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAJ) még abban a hónapban aranylemezzé nyilvánította.[26]

2000. február 9-én és 16-án két újabb kislemez látott napvilágot, a Mirror és az Oasis. Kilencedik, illetve hetedik helyen végeztek, és hat hétig voltak a listán.[25] Ötödik kislemeze, a Szekirei: Seki-ray március 8-án került a boltokba, hetedik helyet ért el az Oriconon és hat hétig maradt a listán.[25] Az év elején az énekeshez csatlakozott a gitáros és producer Chachamaru. Gackt ebben az időben két gitárt tervezett a Caparison Guitars számára, „Marcury” és „Venus” néven, melyeket néha a koncertjein is használt.[27] Első stúdióalbuma, a Mars április 26-án jelent meg, harmadik helyezett volt a slágerlistán, öt hétig szerepelt rajta,[24] és aranylemez lett.[28] Április 27-től Mars szora kara no hómonsa: Kaiszó címmel 16 koncertből álló országos turnéra indult, melyet július 1-jén a Yokohama Arénában fejezett be.[23] Augusztus 30-án kijött követező kislemeze, a Szaikai (Story), mely hat hétig szerepelt a listán és hetedik helyig jutott.[25] Ezt a Secret Garden című dal követte november 16-án, mely tizedik helyezést ért el.[25] December 16-án Gackt megjelentette az első Platinum Boxot VHS-kazettán.[23]

2001. március 14-én jelentette meg Kimi no tame ni dekiru koto címmel nyolcadik kislemezét, mely 18 hétig volt az Oricon listáján és a hatodik volt a legmagasabb helyezése.[25] Április 25-én ezt követte a nagylemez, Rebirth címmel. Ez volt az első koncepcióalbuma, mely a második világháború idején játszódik és „Requiem et Reminiscence” címmel fiktív narratívát mesél el. A lemezen a korábban megjelent Szekirei: Seki-Ray és Secret Garden dalok is szerepeltek. Harmadik helyezett lett az Oriconon, 21 héten át volt a slágerlistán.[24] Május 3-án indult a Requiem et Reminiscence turné, 14 állomáson 18 koncerttel.[23] A zárófellépésre június 23-án került sor a Yokohama Arénában.[23] Szeptember 5-én megjelent az Another World című dal, mely második helyig jutott és 17 hetet töltött a listán.[25] Több mint 250 000 példányban fogyott.[29] A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően Gackt dalt írt a világbékéért.[30] 2001 decemberében jelent meg Dzsúnigacu no Love Song címmel és ötödik helyezést ért el a slágerlistán.[25] 2004-ig angol, koreai és kínai nyelven is megjelent, mindhárom esetben karácsony előtt.[25] Szilveszterkor előadta az Another Worldöt a Kóhaku uta gasszen című presztízses tévéműsorban, ahová először hívták meg.[31]

2002–03: Moon, Moon Child (film) és Crescent[szerkesztés]

2001 második felében Gackt elindította második koncepcióját „Moon Saga” címmel. 2002. április 4-én megjelentette 11. kislemezét, Vaszurenai kara címmel, mely negyedik helyezett volt az Oricon heti slágerlistáján.[25] Június 6-án újabb országos turné következett az új koncepcióval; a zárókoncertre július 10-én került sor a Zepp Sendaiban.[23] Június 16-án megjelent a koncepcióhoz tartozó stúdióalbum is, a Moon. A lemez második lett a slágerlistán[24] és aranylemez státust ért el.[32] Szeptember 22-én Gackt részt vett a kínai–japán kapcsolatok normalizálásának 30. évfordulójára rendezett koncerten a pekingi Munkások Tornacsarnokában.[23] Október 14-én folytatta a turnézást, Kagen no cuki (下弦の月HepburnKagen no Tsuki?, ’A fogyó hold’) címmel 15 helyszínen 22 koncertet adott.[23] Az utolsó fellépést december 24-én, a Yokohama Arénában tartotta.[23] Szilveszterkor ismét fellépett a Kóhaku uta gasszen műsorban, ezúttal a Dzsúnigacu no Love Song című dalát adta elő.[33]

2003-ban Gackt a Moon Child című filmen dolgozott, a forgatókönyv társírója volt, és az egyik főszerepet is ő alakította. A filmet Tajvanon forgatták.[34] A másik főszereplővel, Hyde-dal közösen a film betétdalát is felvették, Orendzsi no taijó (オレンジの太陽HepburnOrenji no Taiyō?, ’Narancs nap’) címmel. A filmet április 19-én mutatták be Japánban, majd május 13-án a cannes-i filmfesztiválon és 2004. április 12-én a Philadelphiai Filmfesztiválon is.[35] A március 19-én kiadott Kimi ga oikaketa jume című kislemeze második helyezést ért el az Oriconon[25] és aranylemez lett.[36] Május 4-én elindult a Dzsógen no cuki (上弦の月HepburnJōgen no Tsuki?, ’A növekvő hold’) turné, nyolc állomáson 13 koncerttel.[23] Június 11-én újabb kislemez látott napvilágot, a Cuki no uta, mely harmadik lett[25] és aranylemez státust ért el.[36] Július 6-án a Yokohama Arénában ért véget a turné.[23] Szeptember 26-án megjelent önéletrajzi könyve, a Dzsihaku (自白HepburnJihaku?, ’Vallomás’).[37] Szeptember 27-én fellépett a TV Asahi 45. évfordulójára rendezett Kingdom Rock Shown.[38] Október 2-án előadta John Lennon Love című dalát a Yoko Ono által szervezett Dream Power: John Lennon Super Live koncerten a Saitama Super Arenában.[39] A „Moon Saga” koncepció részeként egy regénye is megjelent, a Moon Child Requiem (Moon Child 鎮魂歌?).[40] November 12-én ötödik helyezést ért el a slágerlistán 16. kislemeze, a Last Song,[25] mely aranylemez lett.[41] December 3-án újabb koncepcióalbum került a boltokba, a Crescent, mely az ötödik helyig jutott az Oriconon[24] és platinalemez lett.[41] Szilveszterkor Gackt fellépett a Kóhaku uta gasszenben a Last Songgal.[42]

2004–05: The Sixth Day és The Seventh Night, Love Letter, Diabolos[szerkesztés]

2004. február 25-én megjelent első válogatáslemeze, a The Sixth Day: Single Collection, melyen korábbi kislemezek szerepeltek, néhány dalt újra fel is vett hozzá. Harmadik helyezett volt az Oriconon és 23 hetet töltött a listán,[24] valamint platinalemez lett.[43] Április 29-én elindult a The Sixth Day & Seventh Night turné, mely országosan nyolc állomást érintett és 15 fellépést jelentett.[23] Május 26-án The Seventh Night: Unplugged címmel újabb válogatáslemez jelent meg, melyen korábbi dalainak akusztikus verziója szerepelt. Ötödik volt az eladási listán[24] és aranylemez lett.[44] Október 27-én újabb kislemeze látott napvilágot, a Kimi ni aitakute.[45] Második helyezésig jutott[25] és szintén aranylemezzé nyilvánították.[46] December 4-én Gackt fellépett a koreai M.net/Km Music Video Festivalon, ahol elnyerte a legjobb ázsiai rockelőadónak járó díjat.[47] Ezen az éven is meghívást kapott a Kóhaku uta gasszenbe, ahol ezúttal a Kimi ni aitakute című dalt adta elő.[48]

2005. január 26-án megjelent 20. kislemeze, az Arittake no ai de, mely hetedik helyezésig jutott az Oriconon,[25] majd az akusztikus tematika folytatódott az ötödik stúdióalbummal, a Love Letterrel, mely Bálint-napon került a boltokba és ötödik helyezett volt a slágerlistán.[24] A RIAJ aranylemezzé nyilvánította,[49] majd június 14-én koreai nyelven is megjelent a dél-koreai piacon Love Letter-for Korean Dears címmel.[50] Április 29-én újabb kislemez jelent meg Black Stone címmel,[51] mely harmadik helyezésig jutott[25] és szintén aranylemez lett.[52] Május 25-én ezt követte a Metamorphoze című kislemez, mely a Mobile Suit Zeta Gundam betétdala lett.[53] Ez volt a negyedik kislemeze, amely második helyet ért el az Oricon heti listáján;[25] és szintén aranylemez lett.[54] Augusztus 10-én újabb kislemez következett, a Todokanai ai to sitteita no ni oszaekirezu ni aisicuzuketa...,[55] mely harmadik lett[25] és aranylemezzé vált.[56] Szeptember 21-én hatodik stúdióalbuma is megjelent Diabolos címmel.[57] Koncepcióját tekintve a Moon-lemezek előzményének tekinthető. Negyedik helyig jutott az Oriconon,[24] és az aranylemez státust is megkapta.[58] Akkori leghosszabb országos turnéja következett, a Diabolos: Aien no si (Diabolos ~哀婉の詩~HepburnDiabolos: Aien no Shi?), 36 fellépéssel; az utolsó koncertre a Tokyo Dome-ban került sor karácsonykor.[57][23]

2006–07: Első ázsiai szólóturnéi, a Fúrin kazan és a S.K.I.N.[szerkesztés]

Returner (Jami no súen)
Gackt első olyan kislemeze, mely vezette a toplistákat
Nem tudod lejátszani a fájlt?

Gackt pályafutása első ázsiai szólókoncertjét 2006. január 14-én adta Szöulban, a Vívóstadionban.[59][60] Ugyanebben a hónapban jelent meg 24. kislemeze, a Redemption, mely a Square Enix-játék Dirge of Cerberus: Final Fantasy VII egyik betétdala volt.[61] Február 28-án az énekes részt vett a hjógo prefektúrai Maiko Középiskola ballagási ünnepségén, ahol beszédet mondott és előadott egy, kifejezetten az alkalomra írt dalt, melyet 2007. február 7-én No ni szaku hana no jó ni címmel jelentetett meg.[62][63] Gackt azóta többször is részt vett különféle ballagási eseményeken.[64][65][66]

Augusztusban az Otakon rendezvényen bejelentették, hogy S.K.I.N néven új supergroup alakult, Gackt, az X Japan alapítója, Yoshiki, a Luna Sea gitárosa, Sugizo és Miyavi részvételével.[67][68] Az együttes ugyan fellépett 2007. június 29-én az Anime Expón Kaliforniában, azóta nem volt aktív.[69] December 24-én Gackt kisebb rajongóiklub-turnéra indult D.r.u.g. Party címmel, melyet további koncertek követtek Dél-Koreában és Tajvanon.[70][71][72]

Gackt mint Ueszugi Kensin Dzsóecu városának 83. Kensin-fesztiválján 2008-ban. 2007 óta alakítja a hadurat a fesztiválon.

2007 januárjában Gackt Ueszugi Kensin daimjót alakította az NHK Fúrin kazan című történelmi televíziós sorozatában.[73] Június 20-án kiadta 27. kislemezét Returner (Jami no súen) címmel, mely első olyan kislemeze volt, amely vezette az Oricon slágerlistáját.[4] Augusztus 23-án meghívták, hogy részt vegyen Dzsóecu város hagyományos Kensin-fesztiválján, mint Ueszugi Kensin. A fesztivál mintegy 203 000 látogatót vonzott.[74][75] Októberben a ginzai Apple Store-ban tartott sajtótájékoztatót, ahol az első iPhone reklámozása mellett bejelentette, hogy teljes korábbi diszkográfiája, valamint élő koncertfelvételei is elérhetővé válnak az iTunes Store-ban, valamint hogy a The Greatest Filmography című DVD-je Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is megjelenik. Október 26-án a Diabolos 18 európai országban jelent meg.[76][77][78] Novemberben fellépett a koreai M.net/Km Music Video Festivalon,[79] majd Pekingben a 2007-es japán-kínai kulturális koncerten.[23][80] December 10-én részt vett a pekingi China Fashion Awardson, ahol elnyerte az Év japán előadója díjat.[81] December 19-én újabb válogatáslemeze jelent meg, a 0079–0088, melyen a Gundam-franchise-ban szereplő dalai is helyet kaptak.[82][83] Év végén szokásosan fellépett a Kóhaku uta gasszen tévéműsorban.[84]

2007-ben Gackt jótékonysági kampányt indított Save Our Dears néven, mellyel a 2007-es csúecui part menti földrengés áldozatainak segítettek Niigata prefektúrában.[85] Gackt a kampányhoz kulcstartót és karkötőket tervezett, valamint a kampány része volt két Orico UPty MasterCard bankkártya is.[85] Az énekes rajongói klubja, a Dears[* 1] kétmillió jent (kb. 26 000 amerikai dollárt) gyűjtött össze. Az összeget Gackt Dzsóecu városának adományozta a 83. Kensin-fesztiválon 2008-ban.[85]

2008–09: Requiem et Reminiscence II turné, Re:Born[szerkesztés]

Gackt a Requiem et Reminiscence II turnén Tokióban

2008. július 31-én az Internet Co., Ltd. kiadta a Gackpoidot, egy Vocaloid-verziót, melyhez felhasználták Gackt hangját.[87] December 3-án, egy év szünetet követően megjelent 28. kislemeze, a Jesus.[88][89] Hetedik helyezett volt az Oriconon és tíz hetet töltött a listán.[25] December 14-én Gackt országos turnéra indult, mely az addigi legnagyobb szabású volt a pályafutása során. A Requiem et Reminiscence II: Szaiszei to kaikó (Requiem et Reminiscence II -再生と邂逅-HepburnRequiem et Reminiscence II -Saisei to Kaikō-?) több mint 45 állomást és 60 koncertet foglalt magába, és összesen 210 000 fős közönséget vonzott.[90]

2009. január 28-án megjelent 29. kislemeze, a Ghost,[91] mely hatodik helyig jutott a slágerlistán.[25] Május 18-án Szöulban adott volna koncertet, azonban a gazdasági világválság miatt a szponzorai kivonták magukat, így le kellett mondania a fellépést.[92] Szólókarrierjének tizedik évfordulója alkalmából egymás után négy kislemezt jelentetett meg, sorban: Koakuma Heaven, Faraway, Lost Angels és Flower címmel, június 10. és július 1. között.[93] Mind a négy felkerült az Oricon top 10-es listájára.[25] Június 13-án folytatódott a turné, majd július 4-én a Jojogi nemzeti sportcsarnokban a rajongói klub tagjai számára rendezett koncerttel ünnepelte a születésnapját.[94] A turné záró koncertjeire július 11-én és 12-én került sor a Saitama Super Arénában.[95]

Mivel Gackt is és a Kamen Rider-sorozat heiszei-kori sugárzása is a 10. évfordulóját ünnepelte, felkérték, hogy vegyen részt a 2009-es Kamen Rider Decade munkálataiban és adja elő a betétdalokat. Ezek az első olyan kislemezei, amelyeket nem ő maga komponált. Márciusban jelent meg 30. kislemezeként a sorozat nyitódala, a Journey Through the Decade, mely második helyezett lett és 25 hetet töltött a listán.[25][96] A RIAJ aranylemezzé nyilvánította.[97] Augusztusban megjelent a sorozathoz tartozó All Riders vs. Dai-Shocker című film betétdala, a The Next Decade, mely negyedik helyig jutott az Oriconon.[25] Gackt szerepelt is a filmben, Júki Dzsódzsit (Riderman) alakította.[98] Az együttműködés 2010. január 10-én ért véget az utolsó kislemez, a Stay the Ride Alive megjelenésével,[99] mely ugyancsak negyedik helyezett volt a slágerlistán.[25]

Szeptemberben újra fellépett Koreában, ezúttal az Ázsiai Dalfesztiválon.[100][101] Ugyancsak részt vett a 2009-es Animelo Summer Live koncerten.[102] Októberben fellépett a Jojogi nemzeti sportcsarnokban rendezett Wow Live! Thanks For Music koncerten.[103] December 2-án megjelent hetedik nagylemeze, a Re:Born, mely a 2001-ben útjára indított koncepciót folytatta. Kilencedik lett a slágerlistán.[24] December 12-én a Saitama Super Arénában a rajongói klub számára tartott koncertet, melynek tematikája egy fiktív iskola, a „Camui Gakuen” volt.[104]

2010–11: Első európai turné, csatlakozás az Avex Grouphoz, The Eleventh Day[szerkesztés]

2010. február 14-én Gackt részt vett az Asia Pops Festivalon Niigatában, melyet a 2007-es földrengés áldozatainak emlékére rendeztek.[105][106] Március 6-án és 7-én a Koei által rendezett fesztiválon lépett fel, ahol a cég új Wii-játékának, a Samurai Warriors 3-nak a betétdalait adta elő.[107][108] Április 17-én bejelentette, hogy a Nippon Crown kiadótól az Avex Grouphoz szerződik át.[109] A kiadótól való távozása előtt létrehozta a Yellow Fried Chikenz együttest, melynek tagjai közé tartozott Chachamaru és Jamada Sinja (Luna Sea).[110] Júniusban és augusztusban országos turnéra indult velük,[111] közben júliusban első európai turnéja keretében Londonban, Párizsban, Barcelonában, Münchenben és Bochumban lépett fel.[112][113] Július 21-én még a Nippon Crown kiadásában megjelent a The Eleventh Day: Single Collection válogatáslemez.[114] Augusztus 23-án újra részt vett a Kensin-fesztiválon, ezúttal 240 000 látogató előtt.[115] December 14-én a Message! to Asia jótékonysági programban működött közre, fellépett a Tokyo Dome-ban rendezett koncerten, melynek bevételeit kambodzsai és fülöp-szigeteki utcagyerekek megsegítésére terveztek fordítani.[116][117] A rendezvényhez kapcsolódó aukción áruba bocsátotta 1999-es, Pontiac Firebird Trans Am MS6 típusú autóját, mely 6 015 000 jenért (kb. 72 000 dollárért) kelt el.[118]

2011-ben a tóhokui földrengés és cunami áldozatai számára létrehozta a Show Your Heart jótékonysági kampányt.[119][120][121] Márciusban 33 tonnányi ellátmány (élelmiszer és ruhanemű) érkezett a károsultaknak, az országos utcai gyűjtőkampány pedig 25 234 490 jent (kb. 320 000 dollárt) eredményezett.[119][122] Az így összegyűjtött pénzt a Rakuten utalta át a Japán Vöröskeresztnek, a banki átutalásokat is beleszámítva összesen 208 181 735 jent (mintegy 2 641 000 dollárt).[119][123] Júliusban és augusztusban másodszor turnézott Európában a Yellow Fried Chickenzzel, kilenc országban 14 koncertet adott, köztük Budapestre is ellátogatott.[124][125] Ezt japán turné követte, melynek bevételei a Vöröskereszthez kerültek. 2012. július 4-én a Nippon Budókanban tartott fellépésük volt az utolsó; a Yellow Fried Chickenz feloszlott.[126] Augusztus 22-én Gackt ismét magára öltötte Ueszugi Kensin jelmezét a 86. Kensin-fesztiválon.[127]

2012–14: Best of the Best turné, saját kiadó[szerkesztés]

Gackt 2013-ban, az indonéz RCTI csatornán

2012. március 18-án és 19-én Gackt részt vett a FilmAid Asia gáláján,[128] és a 6. Ázsiaifilm-díjkiosztón a Hongkongi Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol fel is lépett.,[129][130] Március 2-án előadta Japán himnuszát a profi baseball-liga nyitó mérkőzésén a Tokyo Dome-ban. Negyedik alkalommal énekelte el a himnuszt.[131] December 15-én az All Night Nippon rádiópogram 45. évfordulós koncertjén fellépett a Jojogi nemzeti sportcsarnokban.[132][133] Négy nappal később megjelent 43. kislemeze, a White Lovers (Siavasze na toki).[134]

2013-ban négy év után újra országos turnéra indult Best of the Best Vol. I címmel, május 11-én, mely július 7-én ért véget a Yokohama Arénában.[135] Ugyanebben a hónapban két válogatáslemeze jelent meg, a Mild és Wild, melyeken két, eddig ki nem adott dal is szerepelt, a Claymore és a Szakura csiru....[135] Augusztus 22-én ismét megjelent a 88. Kensin-fesztiválon.[136] December 22-én tartotta negyedik és az évi utolsó koncertjét a fiktív iskola, a Camui Gakuen tematikájában.[137] December 26-án különleges koncertet adott a Tokiói Filharmonikus Zenekar kíséretében.[138]

2014. február 12-től, a P.S. I Love U című kislemez megjelenésétől számítva lemezeit saját független kiadója, a G&Lovers adja ki, a Crown Tokuma disztribúciójában.[139][140][141][142] Augusztusban újra részt vett a 89. Kensin-fesztiválon.[143][144] Október 1-jén kijött 45. kislemeze, az Akacukizukujo (Day Breakers)[145] December 26-án másodszorra adott koncertet a Tokiói Filharmonikus Zenekarral.[146]

2015–: Last Moon, Last Visualive turné[szerkesztés]

Gackt szóló pályafutásának 15. évfordulója alkalmából 2015. július 1-jén remixalbum jelent meg Gacktracks: Ultra DJ ReMix címmel.[147] Dalait olyan DJ-k remixelték, mint DJ Koo, Takahasi Taku, Tanaka Tomojuki (FPM), Jazztronik vagy Marc Panther.[148] Gackt úgy nyilatkozott, ő maga egyedül nem csinált volna hasonló projektet, mert nem kedveli az EDM műfaját.[149] A DJ-ket jelentkezési sorrendben választotta, és a nagy számú érdeklődés miatt úgy vélte, a jövőben újabb hasonló együttműködésre is sor kerülhet.[150] Július 3-án a lemez megjelenéséhez kapcsolódó partit tartott.[149] Augusztus 23-án hetedik alkalommal öltötte magára Ueszugi Kensin hadúr jelmezét a Kensin-fesztiválon, rekord számú, 243 000 látogató előtt.[151] Október 7-én megjelent 46. kislemeze, az Arrow.[152][153] Október 23-án rövid turnéra indult a Camui Gakuen koncepcióval.[154]

A Last Visualive szaigo no cuki: Last Moon turnéja 2016. március 19-én kezdődött egy, kizárólag a rajongói klub tagjainak tartott koncerttel Szaitamában,[155] az első nyilvános koncertre pedig március 21-én került sor Jamanasiban.[156] A turné július 3-án ért véget a Saitama Super Arénában. Összesen 30 városba látogatott el és 42 koncertet adott a turné folyamán, mintegy 120 000 embernek.[157] Nyolcadik nagylemeze Last Moon 2016. április 27-én jelent meg[158] és hatodik volt az Oricon heti listáján.[159] 48. kislemezét Cumi no keisó (Original Sin) címmel 2017. március 22-én adta ki.[160]

2018 márciusában főszerepet játszott a Karanukan (カーラヌカン?) című romantikus filmben, melyet Okinaván forgattak.[161][162] Július 4-én koncertet adott 45. születésnapja alkalmából a tokiói Shinkiba Studio Coastban, melyet a NicoNico élőben közvetített az interneten.[163] Október 11 és 25 között nyolc koncertet adott a Camui Gakuen koncepcióval.[164] December 31-én elénekelte a himnuszt a Rizin Fighting Federation által rendezett MMA-mérkőzés előtt, ahol Naszukava Tensin japán kick-boxoló és Floyd Mayweather Jr. amerikai bokszoló mérkőztek meg egymással.[165] A Fuji TV élő közvetítésén is részt vett, mint vendégkommentátor.[165]

Zenei stílusa[szerkesztés]

Gackt Last Moon-koncepciójának egyik jelmeze fellépésen

Gackt hangja jellegzetes vibratójáról ismert,[166][167] de falzettben is képes énekelni.[168][169] Gackt úgy nyilatkozott, hogy 2003 és 2004 között túlságosan kiszélesítette a hangerjedelmét és 2005-ig keresgélte a megfelelő kifejező módot.[170] Az Allmusic szerint Gackt hangja „nagyon melodrámai”,[171] valamint „gördülékeny, sima, természetellenesen szívből jövő”.[172] Dalai többféle műfajt ölelnek át a dallamos balladáktól az intenzív hard rock dalokig.[170][173][174] A nyers rock elemeit hallgatóbarát kompozícióval kombinálja.[172] Több dalában is szerepelnek hagyományos japán hangszerek, mint a sakuhacsi, a samiszen, a sinobue, az erhu, a , a koto vagy a taiko.[175] Gackt ezt Zipangu[* 2] rocknak nevezi.[177]

Stúdióalbumainak többsége két koncepció köré épül. Az egyik a „Moon Saga” (Moon, Crescent, Diabolos, Last Moon), mely vámpírtörténet, habár a vámpírok itt nem az emberi természet sötét oldalát hivatottak reprezentálni.[178][179][180] A másik koncepció a „Requiem et Reminiscence” vagy „ЯR” (Rebirth, Re:Born), mely a második világháború világát idézi meg.[170] Mindkét koncepció az emberiség egzisztenciális kérdéseit boncolgatja. Szimbolikus, pszichológiai történetek az emberi bűnök, háborúk ismétlődéséről és az emberi élet értelmének kérdéséről.[178][181] A történet születik először, utána a dalszöveg és a zene.[180] Így a dalok koncepciójukat tekintve kapcsolódnak egymáshoz, mégis önálló entitások.[178] Gackt úgy véli, a koncepciók alapján felépített koncertjei nem hagyományos fellépések, és nem sorolhatóak a musicalek vagy a színdarabok közé sem. Épp ezért ő a „visualive” elnevezést preferálja, ahol egyesül a történet, a zene, a színház, a musical a történettel és az élő előadásmóddal.[179][182][183] Ezt a fajta fellépési módot a 2001-es Requiem et Reminiscence turné alatt fejlesztette ki, és csaknem tíz évbe telt, hogy számára elfogadható minőségűvé váljon a 2008–2009-es Requiem et Reminiscence II turné során. Ugyanakkor Gackt úgy véli, ez a fajta kifejezésmód rendkívül nehéz és fárasztó, és nem felel meg a mai szórakoztatóipari követelményeknek kifizetődőség szempontjából.[179]

Színészi pályafutása[szerkesztés]

Mozi, televízió és szinkronizálás[szerkesztés]

Gackt és Szaszaki Nozomi modell a Kong: Koponya-sziget premierjén Japánban, 2017 februárjában

Gackt filmes pályafutása 2001-ben és 2002-ben két dokumentumfilmmel indult. Először Madagaszkárra utazott az Ima hadaka ni sitai otoko-tacsi (いま裸にしたい男たちHepburnIma Hadaka Ni Shitai Otoko-tachi?) tévéműsor keretében,[184] majd egy gyerekeknek szánt oktatófilmben szerepelt Hero’s Hero címmel.[185] 2003-ban társ-forgatókönyvírója volt a Moon Child című filmnek, melynek főszerepét is ő játszotta. Április 19-én mutatták be Japánban, majd május 13-án a cannes-i fesztiválon.[35] Ezt követően a Sin Hokuto no ken című OVA-ban kölcsönözte hangját az egyik szereplőnek, és két dalát is felhasználták betétdalként, melyek a Lu:na/Oasis kislemezen jelentek meg.[186] A Taito Corporation és a Red Entertainment Bujingai című videojátékában a főszereplő alakját és hangját kölcsönözte.[187][188] 2006-ban a Final Fantasy-sorozathoz tartozó Dirge of Cerberus játékban volt hallható, majd 2007-ben a Crisis Core-ban Genesis Rhapsodost mintázták róla.[189] Az első játék számára két betétdalt is írt, melyek a Redemption című kislemezen jelentek meg. A Crisis Core-ban karaktere által hordott ruhát Gackt a koncertjein is viselte, és az egyik jellegzetes fellépőruhájává vált.[189]

2007-ben Gackt Ueszugi Kensin daimjót alakította az NHK csatorna Fúrin Kazan című történelmi drámájában. Játékáért jelölték a TV Navi Legjobb mellékszereplő drámában díjára.[190] Egyetlen slágerlista-vezető dala, a Returner (Jami no súen) a sorozat betétdala volt. Gackt úgy emlékszik, hogy Kensint mindig kemény férfinak ábrázolták korábban, ezért sok kritikát kapott simára borotvált, hosszú hajú megjelenése a sorozatban. Azonban színésztársa, Ogata Ken támogatta Gackt elképzelését a szereplő megjelenéséről.[191] Ugyanebben az évben Gackt az Arthur és a villangók című animációs film japán szinkronjában működött közre.[192] 2008-ban Romániában forgatta első nemzetközi filmjét, a Bunrakut, mely 2010-ben jelent meg.[193] Ezt követően a TBS Mr. Brain című sorozatának második epizódjában egy halálra ítélt bűnözőt alakított,[194] majd a Kamen Rider Decade: All Riders vs. Dai-Shocker című filmben játszott.[98]

2010-ben többször is szinkronizált, először az Arthur: Maltazár bosszúja című animációs filmben,[195] majd a Shiki című animében, mely az első állandó szinkronszerepe volt.[196] A Tono to isso című animében a korábban tévésorozatban alakított Kensin hangját adta.[197] Két videojátékban is szinkronizált karaktereket, a Dragon Nestben,[198] melyhez az Ever című dalt írta,[199] valamint a Mobile Suit Gundam: Extreme Vs.-ben is hallható volt.[200] 2011-ben a Tono to isso folytatásában, a Supernatural: The Animation-ben is szinkronizált,[201][202] majd a Sket Dance-ben is melyhez dalt is írt Graffiti címmel.[203] A Tempest (テンペスト?) című televíziós sorozatban egy kínai eunuchot alakított, aki át akarja venni a hatalmat a Rjúkjúi Királyságban.[204] Szinkronszínészként dolgozott a Dragon Age: Dawn of the Seeker animációs filmen is, melyhez a betétdalt is ő énekelte.[205]

2012-ben Gackt szerepet kapott a Szengoku baszara: Moonlight Party című televíziós sorozatban mint Oda Nobunaga.[206] A sorozat betétdalát is ő énekelte fel, Hakuro címmel. Az Onda Riku regényéből született Akumu-csan című sorozatban kettős szerepet alakított.[207] 2013 novemberében vendégszerepet kapott az indonéz Bima Satria Garuda című sorozat két epizódjában.[208] 2014-ben az Akumu-csan filmváltozatában szerepelt,[207][209] majd a Time Spiral című televíziós sorozatban, ahol egy időutazó egyetemi tanárt alakított.[210] Gackt együttműködött a Square Enix-szel a 3594e mobiltelefonos játék létrehozásában, mely egy kínai történelmi regényen, A három királyság regényes történetén alapszik. A játékban Lü Pu tábornokot mintázták róla.[211]

2015-ben Gackt szerepelt az Origami című rövidfilmben, melyet Cato Ochi rendezett, és amelyet Cannes-ban is bemutattak.[212][213] Ugyanebben az évben a Szengoku sura Soul (戦国修羅SOULHepburnSengoku Shura Soul?) című mobiltelefonos játék szereplőinek kölcsönözte a hangját.[214][215] 2016-ban bejelentették, hogy 14 év után először játszik főszerepet a Karanukan című filmben, melyet Hamano Jaszuhiro (浜野安宏HepburnHamano Yasuhiro?) rendezett.[216][217] A film Okinaván játszódik, és Gackt egy olyan híres fotóst alakít, aki megcsömörlik a tokiói szórakoztatóipartól és a szigeten keres menedéket, ahol megismerkedik egy titokzatos lánnyal, Mamival.[216][218] Később az Othellonia című játék egyik szereplőjének adta a hangját,[219] majd a Trickster című animében szinkronizált, valamint a nyitó- és záródalokat is ő adta elő.[220][160] A Kong: Koponya-sziget című amerikai film japán szinkronjában Tom Hiddlestonnak kölcsönözte a hangját.[221][222] 2018-ban bejelentették, hogy Maja Mineo (魔夜峰央HepburnMineo Maya?) mangája, a Tonde Szaitama (翔んで埼玉HepburnTonde Saitama?) alapján készülő vígjátékban Aszami Reit fogja alakítani.[223]

Színház[szerkesztés]

2010-ben Gackt főszerepet játszott a tokiói Nisszei Színházban bemutatott Nemuri kjósiró buraihikae (眠狂四郎無頼控HepburnNemuri Kyōshirō Buraihikae?) című színdarabban.[1][224][225] Hét városban, mintegy 120 alkalommal mutatták be a színdarabot, körülbelül 150 000 néző előtt, 2011. február 27-ével bezárólag.[226] 2012-ben bejelentette, hogy folytatni kívánja a „Moon Saga”-koncepciót egy saját színdarabbal, melyet ő maga rendezett és komponált. A címe Moon Saga: Josicune hiden (Moon Saga 義経秘伝HepburnMoon Saga: Yoshitsune Hiden?), melyben a főszereplő Minamoto no Josicunét alakította.[227] Összesen 60 alkalommal mutatták be a színdarabot július 15. és október 2. között,[228][229] összesen mintegy 50 000 néző előtt.[230] Több alkalommal meghívtak a tóhokui földrengés miatt elárvult gyerekeket az előadásra, akik pénzbeli adományokat is kaptak.[229][231] A színdarabot 2014-ben augusztus és október között újra színpadra állították hét városban, mintegy 40 alkalommal, és ebben az időszakban jelent meg a darab zenéje is lemezen.[232]

Üzleti tevékenysége[szerkesztés]

2016-ban Ikeda Szatosival közösen ingatlanügynökséget alapított Gackt & Ikeda Asia Bridge Partnerz néven Kuala Lumpurban, Malajziában.[233][234] 2017-ben ázsiai stratégiai tanácsadó lett a Spindle nevű virtuálisvaluta-projektben.[12]

Megjelenése a médiában[szerkesztés]

Gackt számos alkalommal szerepelt a People magazinéhoz hasonló országos felméréseken, mint az egyik legszebb japán híresség.[235][236][237][238][239] 2009-ben ötödik helyen szerepelt a japán rockzene történetének neves személyiségei között.[240] Divatikonként, J-pop-idolként és nemzeti ikonként tartják számon, valamint az androgün koncepciókat előtérbe helyező visual kei mozgalomnak köszönhetően nevezték már a bisónen mangák „fantáziaférfijainak eleven megtestesülésének” is.[7][8][241][242] Olyan fiktív szereplőkhöz hasonlították, mint Griffith a Berserk című mangában,[7] vagy Cloud Strife a Final Fantasy VII-ben,[243] valamint számos mangakaraktert ő maga inspirált.[244]

Gackt számos televíziós reklámban szerepelt, többek között olyan márkáknak, mint a Fujifilm, a Shiseido, a Daihatsu, a Niconico, a Tsutaya, a Square Enix vagy a Konami.[245] Számtalan televíziós műsorban lépett fel előadóként, vendégként vagy rendszeres résztvevőként, például a Hey! Hey! Hey! Music Champ-ben; 2009 óta rendszeres vendége a TV Asahi újévi műsorának, melynek címe Geinódzsin-Kakuzuke-Check (芸能人格付けチェックHepburnGeinoujin-Kakuzuke-Check?), ahol rekord számú alkalommal, összesen 58-szor nyert.[246]

Magánélete[szerkesztés]

Gackt 20 évesen rövid ideig házasságban élt egy koreai nővel.[16][247] 1995-ben Tokióba költözött,[16] majd 2012-ben a Fülöp-szigeteken és Hongkongban telepedett le.[248] Ugyanebben az évben Malajziában vett házat, és ideje nagy részét itt tölti.[233]

Az énekes folyékonyan beszél kínaiul, angolul és koreaiul, valamint tud franciául is.[30] Kétdanos taekwondo-mester (ITF), de egyéb harcművészetekkel is foglalkozik, például karatézik, bokszol és a brazil dzsúdzsucuban is jártas.[249] Szívesen pókerezik, 2017 óta versenyeken is részt vesz, legnagyobb nyereménye 75 600 dollár volt egy negyedik helyezésből.[9][250]

Úgy nyilatkozott, hogy filozófiai hitvallásához legközelebb a japán busidó áll.[193][251] Vallások tekintetében legközelebb a természeti vallások állnak hozzá.[252] Családja hite szerint az elhunyt családtagok istenségekké válnak, akiket tisztelni kell, a rjúkjúi vallásban emiatt kétféle koncepció létezik: az ősök tisztelete és a természet tisztelete. Nincsenek kiforrott elméletei és rituáléi, arról szól, ami körülöleli az embert,[253] a természet szeretetéről.[218]

Diszkográfia[szerkesztés]

Filmográfia[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

Szinkronizálás[szerkesztés]

Televíziós sorozatok és dokumentumfilmek[szerkesztés]

  • Ima hadaka ni sitai otoko-tacsi (いま裸にしたい男たちHepburnIma Hadaka Ni Shitai Otoko-tachi?) (2001)
  • Hero’s Hero (2002)
  • Fúrin kazan (2007)
  • Mr. Brain (2009)
  • The Tempest (2011)
  • Akumu-csan (悪夢ちゃんHepburnAkumu-chan?) (2012)
  • Szengoku baszara: Moonlight Party (2012)
  • Bima Satria Garuda (2013)
  • Time Spiral (2014)

Könyvei[szerkesztés]

Turnéi[szerkesztés]

Arénaturnék:
  • 2000: Mars szora kara no hómonsa (Mars 空からの訪問者 (?))
  • 2001: Requiem et Reminiscence
  • 2002: Kagen no cuki (下弦の⽉ (?))
  • 2003: Dzsógen no cuki (上弦の⽉ (?))
  • 2004: The Sixth Day & Seventh Night
  • 2005-06: Diabolos: Aien no si (Diabolos 〜哀婉の詩〜 (?))
  • 2008-09: Requiem et Reminiscence II: Szaiszei to kaikó (Requiem et Reminiscence Ⅱ 〜再生と邂逅〜 (?))
  • 2013: Best of the Best Vol. I
  • 2016: Last Visualive Szaigo no cuki: Last Moon (Last Visualive 最期ノ月 –Last Moon– (?))
Klubturnék:
  • 1999: Easter Live
  • 1999: Shockwave Illusion Live
  • 2000: Starlight Gig
  • 2006-07: Training Days D.r.u.g. Party

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2013 óta G&Lovers a neve; 2016 óta pedig nemzetközi rajongói klub is működik.[86]
  2. Dzsipangu (チパングHepburnJipangu?), Japán egyik régi elnevezése külföldi iratokban[176]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c 年齢不詳のGackt、遂に実年齢をカミングアウト「来年37歳!」 (japán nyelven). Oricon, 2009. november 5. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
  2. Gackt becomes GACKT to celebrate 10th anniversary (angol nyelven). Japan Today, 2009. június 15. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  3. Gackt、男性ソロ1位の39作目TOP10 田原俊彦の記録を19年ぶり更新 (japán nyelven). Oricon, 2011. július 19. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  4. a b Gackt、1999年デビュー以来初の1位獲得! (japán nyelven). Oricon, 2007. június 26. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  5. Oricon Profile (2009-07-15 更新 "Update") (japán nyelven). Oricon. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  6. 「がくっぽいど」7月末発売 "ニコ厨"漫画家・三浦建太郎さんのイラストで”, ITmedia News, ITmedia Inc., 2008. június 20. (Hozzáférés ideje: 2015. november 1.) (japán nyelvű) 
  7. a b c Miller, Laura. Youth fashion and beautification, Japan's Changing Generations: Are Young People Creating a New Society? (angol nyelven). Routledge, 90–91. o. (2012). ISBN 978-1-134-35389-7 
  8. a b Visual Kei: Glamour in Japanese Pop Music, Global Glam and Popular Music: Style and Spectacle from the 1970s to the 2000s (angol nyelven). Routledge, 202. o. (2016). ISBN 978-1-317-58819-1 
  9. a b Valerie Cross: Pop Music Star Gackt Attempting to Change Poker's Image in Japan (angol nyelven). PokerNews, 2017. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.)
  10. ACE Repertory (angol nyelven). ASCAP. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  11. Paul Campbell: Results from yesterday's @ARIAPoker $25K High Roller (angol nyelven). @TDPaulCampbell Twitter, 2017. július 8.
  12. a b GACKTが初めて本名を明かし、実業家として仮想通貨事業に取り組むことを発表”, natalie.mu, Natasha, 2017. december 27. (Hozzáférés ideje: 2017. december 27.) (japán nyelvű) 
  13. GACKT、実業家として初めて本名を公表 大型の新規事業の全貌も明らかに”, Ameba, CyberAgent Inc, 2017. december 27. (Hozzáférés ideje: 2017. december 27.) (japán nyelvű) 
  14. New Years with Gackt Visualive Tour DVD Release and RE:BORN (angol nyelven). Rokkyuu Magazine, 2009. szeptember 6. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  15. GACKT Reveals Real Age! (angol nyelven). musicJapanplus, 2009. november 8. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  16. a b c d e f g h i j k l m n Gackt, Camui. Jihaku: Gackt. 光文社 (Kobunsha) (2003). ISBN 4-334-97412-0 
  17. a b c d Gacktの過去を日刊ゲンダイが報道 (japán nyelven). Nikkan Gendai, 2002. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  18. a b 「Benesse」進研ゼミ 中学講座でGACKTさんから 中学生に贈る 応援Interviewが 掲載されています。”, Benesse, 2010. december 15.. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (japán nyelvű) 
  19. Gackt「僕の音楽の基盤はショパン」 (japán nyelven). Barks, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.) „「...そんな僕に音楽の美しさ、深さ、楽しさ、悲しさ、そして音楽は勇気を与えることが出来るモノだってこと、重なり合う音の意味を教えてくれたのがまさしくショパンだった。僕の音楽の基盤はショパンだと言っても過言ではない。僕にそこまで大きな影響を与えたショパンの楽曲、その魅力と魔力。自分の耳と心で確かめて欲しい。...」”
  20. 【MALICE MIZER】のオリコン順位と売り上げ枚数。 (japán nyelven). Oriconnv. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  21. Malice Mizer Singles (japán nyelven). Oricon. [2013. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. a b Josephine Yun. Jrock, Ink: A Concise Report on 40 of the Biggest Rock Acts in Japan (angol nyelven). Stone Bridge Press (2005). ISBN 978-1-880656-95-2 
  23. a b c d e f g h i j k l m n o Profile (japán nyelven). Gackt Official Community. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  24. a b c d e f g h i j Gackt albums on Oricon (japán nyelven). Oricon. [2013. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  25. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Gackt singles on Oricon (japán nyelven). Oricon. [2012. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  26. 月次認定作品 認定年月:1999年 8月 (japán nyelven). RIAJ. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  27. Caparison Marcury (japán nyelven). caparison.jp. kanno. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  28. 月次認定作品 認定年月:2000年 4月 (japán nyelven). RIAJ. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  29. Gackt、幻の楽曲がついにCD化! (japán nyelven). Oricon, 2006. december 27. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  30. a b Nikki: Band Bio: Gackt (angol nyelven). Jrockrevolution.com. [2012. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  31. 52. Kouhaku Uta Gassen (japán nyelven). NHK. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
  32. RIAJ September 2002 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
  33. 53. Kouhaku Uta Gassen (japán nyelven). (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  34. Moon Child (angol nyelven). Variety, 2003. július 28. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  35. a b Release dates for Moon Child. IMDb. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  36. a b RIAJ January–July 2003 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  37. 自白 (japán nyelven). Gackt.com. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  38. Kingdom Rock Show 2003 追加公演は国立代々木競技場 第一体育館にて開催! (jjapán nyelven). Visunavi.com, 2003. szeptember 27. [2011. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  39. Elton Suzuki: Dream Power Live 2003 - Report by Elton Suzuki (angol nyelven). jeclique.com, 2003. október 2. [2004. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  40. 「Moon Child【鎮魂歌】レクイエム篇」 みんなのレビューページ (japán nyelven). booklog.jp. paperboy&co. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  41. a b RIAJ December 2003 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  42. 54. Kouhaku Uta Gassen (japán nyelven). (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  43. RIAJ March 2004 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 7.)
  44. RIAJ June 2004 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 7.)
  45. インタビュー: Gackt 「男性に聴いて口ずさんでもらいたい」 (japán nyelven). Oricon, 2004. október 27. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  46. RIAJ November 2004 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  47. "2004 M.net Korean Music Festival Winners list" (koreai nyelven). MAMA. [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 22.)
  48. 55. Kouhaku Uta Gassen (japán nyelven). (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  49. RIAJ February 2005 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 30.)
  50. Love Letter-for Korean Dears (韓国 Special Version) (japán nyelven). Tower Records Japan. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
  51. Gackt 生まれながらにして闇だからさ (japán nyelven). Oricon, 2005. április 27. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  52. RIAJ May 2005 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  53. Gackt "時の定め"ガンダムとのコラボ (japán nyelven). Oricon, 2005. május 25. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  54. RIAJ June 2005 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  55. Gackt 本来の自分の姿がありのままに出たバラード (japanese nyelven). Oricon, 2005. augusztus 10. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  56. RIAJ August 2005 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  57. a b Gackt, Diabolos interview (japán nyelven). Oricon, 2005. szeptember 14. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  58. RIAJ September 2005 Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  59. 日 록가수 각트, 내한 공연 중 실신 (koreai nyelven). chosun.com, 2006. január 14. [2008. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  60. U.S.'s Backstreet Boys-Japan's Gackt (angol nyelven). The Dong-a Ilbo, 2006. január 11. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  61. Gackt 2006年第1弾もGackt節全開! (japán nyelven). Oricon, 2006. január 25. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  62. Gackt 卒業式ライブ!門出を祝福 (japán nyelven). nikkansports.com, 2006. március 2. [2006. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  63. Gackt "夢の中"で作られた"卒業"をテーマにした新曲! (japán nyelven). Oricon, 2007. január 31. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  64. ガクトさん、ゲストで登場 高田高校の卒業式に (japán nyelven). Joetsu Times, 2008. március 19. (Hozzáférés: 2012. december 5.)
  65. Gackt holds surprise live at a high school graduation (angol nyelven). tokyohive.com, 2011. március 2. (Hozzáférés: 2012. december 5.)
  66. Gackt Encourages Students At Graduation Ceremony (angol nyelven). CDJapan Journal, 2014. április 15. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  67. S.K.I.N. Online (angol nyelven). SKIN-online.net. [2007. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  68. Asian Imports: Attempting to Break Into the U.S. Music Industry (angol nyelven). JRockRevolution, 2007. június 19. [2007. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  69. Skin Concert Review (angol nyelven). JRockRevolution, 2007. július 1. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  70. Gackt ファンクラブ限定のスペシャルライブ・レポート! (japán nyelven). Oricon, 2007. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  71. Gackt、ファンクラブ限定ライヴで大サービス (japanese nyelven). barks.jp. Global Plus, 2007. január 5. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  72. Gackt Training Days 2006 Drug Party (Photo album) (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2007. január 5. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  73. 来年の大河ドラマ「風林火山」、主役に内野聖陽さん (japán nyelven). asashi.com. [2007. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 22.)
  74. 過去最高の20万3千人 ガクトさんが大きく貢献 (japán nyelven). Oricon, 2007. augusztus 28. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  75. 白馬に乗った"Gackt謙信"が地震被災者にエール! (japán nyelven). Oricon, 2007. augusztus 27. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  76. Gackt Going Global (angol nyelven). Japan Zone, 2007. szeptember 15. (Hozzáférés: 2014. július 14.)
  77. Special Interview – Gackt (japán nyelven). Apple, 2007. október 23. [2011. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  78. Gackt、出陣式でアレを片手でもてあそぶ!? (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  79. 2007 Mnet KM Music Festival #9 Promises / GACKT (video). Mnet. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  80. 「中日文化・スポーツ交流年」が北京で華麗に閉幕 (japán nyelven). china.org.cn, 2007. november 30. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  81. Singers, actors claim fashion awards (angol nyelven). xinhuanet.com, 2007. december 9. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  82. Gackt x Gundam for 0079-0088 (angol nyelven). Anime News Network, 2007. november 5. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  83. Gackt to release "Gundam album" (angol nyelven). tokyograph.com. WordPress, 2007. november 5. [2007. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  84. NHK reveals Kohaku lineup (angol nyelven). tokyograph.com, 2008. január 27. [2007. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  85. a b c Gacktとの社会貢献型カード「Save Our Dears Card UPty」誕生 (japán nyelven). orico.co.jp. Orient Corporation. [2008. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  86. GACKT to Open International Fanclub. Shattered-Tranquility.net, 2016. február 19. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  87. Kamui Gakupo, Debut At the End of July! "Gackpoid" (japán nyelven). Barks, 2008. június 20. (Hozzáférés: 2008. június 29.)
  88. Gackt 1年半ぶりの新作と約3年ぶりライブについて語る!! (japán nyelven). Oricon, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  89. Gackt is Back!1年半ぶりのシングルで音楽シーンに堂々帰還 (japán nyelven). Barks, 2008. október 23. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  90. (Live Report) Gackt 映像・演劇・音楽をフルに使った圧巻の"VISUALIVE" (japán nyelven). Oricon, 2009. február 4. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
  91. Gackt史上最大11万人動員の全国ツアーがスタート! (japán nyelven). listenmusic.jp. Global Plus, 2008. december 15. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  92. Gackt cancels Korea concert (angol nyelven). tokyograph.com, 2009. április 17. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  93. Gackt、4週連続リリースで10周年&新たなる章へ (japán nyelven). Oricon, 2009. április 21. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
  94. GACKT、「小悪魔ヘヴン」はサザンへのオマージュだった? (japán nyelven). Barks, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  95. (Live Report) Gackt 10周年"Visualive"アリーナツアーの初日をレポート!! (japán nyelven). Oricon, 2009. június 15. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  96. 劇場版『仮面ライダー×仮面ライダーW&ディケイド MOVIE大作戦2010』主題歌はGACKT (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2009. október 22.)
  97. RIAJ 2009 June Certificates (japán nyelven). RIAJ. [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  98. a b 劇場版『仮面ライダー×仮面ライダーW&ディケイド MOVIE大作戦2010』主題歌はGACKT (japán nyelven). Barks, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  99. Gackt、新曲が劇場版「仮面ライダー」主題歌に決定 (japán nyelven). Oricon, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2009. december 10.)
  100. Korea 2009 Asia Song Festival: Starring Your Favorite Groups (angol nyelven). visitkorea.or.kr, 2009. szeptember 7. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  101. "서로, 통하였느냐"…가수는 달라도, 안무는 하나 (koreai nyelven). The Fact, 2009. szeptember 20. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  102. 今年も燃えた!夏の祭典「Animelo Summer Live 2009 -Re:Bridge-」2日目をレポート! (japán nyelven). amustyle.info, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  103. WOWFes: 原由子6年ぶりソロライブ 友情参戦Gacktにhitomiは脚線美披露”, 2009. október 14.. [2010. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 12.) (japán nyelvű) 
  104. 音楽ライター赤木まみの「ぐずらのつづら」【3】―「Gackt<神威♂楽園 de イキナ祭>」 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2009. december 12. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  105. 言承旭迷暈1500名櫻花妹 新潟拼場Gackt (kínai nyelven). Next Media, 2010. március 15. [2010. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  106. Gackt籲募款震災 紀香、黑人、范范支持 (kínai nyelven). libertytimes.com.tw. The Liberty Times, 2010. február 14. [2013. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  107. 戦国時代がさいたまスーパーアリーナに蘇る、コーエー"戦国武将祭"が開催 (japán nyelven). famitsu.com, 2010. március 7. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  108. Gackt見参、さいたまスーパーアリーナが戦国時代に (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. március 8. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  109. Gackt moves to Avex, may tour Europe (angol nyelven). Tokyograph, 2010. április 16. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  110. Gackt、男性限定ライブで女性限定「音漏れを聞くチケット」発売 (japán nyelven). Oricon, 2010. március 18. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  111. Gackt、エイベックスへの移籍を発表 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. április 17. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  112. Gackt、猛暑をさらに熱くした初ヨーロッパツアーが終了 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. július 26. (Hozzáférés: 2014. június 16.)
  113. GACKT European Tour in July 2010! (angol nyelven). JAME World, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  114. Gackt、6年ぶりのシングル・コレクションを7月に発売 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2014. június 16.)
  115. Gackt 謙信に大歓声 川中島合戦など再現 (japán nyelven). Joetsu Times, 2010. augusztus 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  116. 90歳近い老女の姿も!?ヨンさまスマイルに660人「キャー!」 (japán nyelven). Cinematoday, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  117. 「Message! to Asia」@東京ドーム画像 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  118. Gacktオリジナルカスタム ファイヤーバード トランザム 限定モデル MS6 (japán nyelven). Rakuten Auction, 2010. december 15. [2011. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  119. a b c Show Your Heart (angol nyelven). showyourheart.net. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  120. Mark Jarnes: Japan's musicians show their hearts (angol nyelven). The Japan Times, 2011. március 18. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  121. Gackt「Show Your Heart」、有言実行 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  122. GACKT Reviewed SHOW YOUR HEART "We are Connected" (angol nyelven). musicJapanplus, 2011. április 15. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  123. "SHOW YOUR HEART"基金の受付について (angol nyelven). Rakuten Bank, 2011. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  124. Gackt 2011 European Tour Dates Announced! (angol nyelven). Jpopasia, 2011. május 20. (Hozzáférés: 2019. január 16.)
  125. J-Rock fitness show, avagy Gackt Budapesten (magyar nyelven). Mondo/Sound of Japan. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  126. Claire: Yellow Fried Chickenz to Disband (angol nyelven). jame-world.com. Japanese Music Entertainiment, 2012. november 6. (Hozzáférés: 2012. október 7.)
  127. Gackt謙信、さっそうと出陣行列 義の心を全国発信 (japán nyelven). j-times.jp. Joetsu Times, 2011. augusztus 22. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  128. 蔡加讚汪圓圓沒傾婚事 (kínai nyelven). SINA.com, 2012. március 19. [2012. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  129. Photos: Gackt ultra-black appearance Asian Film Awards to lead the fans screaming (angol nyelven). Agile News, 2012. március 19. [2012. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  130. Gackt, the moral playwright. Asiaone, 2012. április 13. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  131. Gackt、メジャーリーグ開幕戦にて国歌独唱! (japán nyelven). mu-mo.net. avex marketing Inc., 2012. március 30. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  132. 金爆×ももクロ!Gackt×キリショー!代々木で興奮コラボ (japán nyelven). natalie.mu. Natasha, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  133. オールナイトニッポン45周年記念ライブで金爆、豪華コラボに感激 (japán nyelven). Oricon, 2012. december 15. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  134. GacktニューシングルはスノボCMソングの冬バラード (japán nyelven). natalie.mu. Natasha, 2012. december 18. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  135. a b For the first time in four years Gackt was to start his nationwide Best tour; "Omou Zonbun, Meippai Sawaide Kure" (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, 2013. május 19. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 18.)
  136. Event Report: Gackt Appears as Kenshin in Procession for Battle of Kawanakajima (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, 2013. augusztus 25. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  137. Sachie Tojo: Gackt Holds Event "Camui♂Gakuen", Puts on Roller Skates and Covers Hikaru Genji (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, 2013. december 24. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  138. Gackt's Magnificent Performance with the Tokyo Philharmonic Orchestra (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, 2014. január 13. [2014. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 1.)
  139. Gackt、マリスミゼルKamiさんの死を語る「まだ整理できていない」 (japán nyelven). Oricon, 2014. február 11. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
  140. Gackt Speaks about Kami: "I still haven't come to terms with it" (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, 2014. február 20. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  141. Crown Tokuma's Distribution (see G-Pro) (japán nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  142. Gackt's New Song Gets Full Support from Space Shower Music (angol nyelven). en.barks.jp. Global Plus, 2014. február 18. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  143. 【イベントレポート】Gackt、足骨折の中、華麗なる上杉謙信姿を披露 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2014. augusztus 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  144. 2014年の「謙信公祭」は約21万人の入り込み 過去3番目の記録 (japán nyelven). joetsutj.com, 2014. augusztus 25. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  145. Gacktが"呂布"に扮した新曲PVを一部解禁 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)
  146. Gackt、東京フィルハーモニー交響楽団との華麗なるひととき (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2014. december 27. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  147. Gackt、現状の音楽業界の内情を明かす「今は死ぬほど苦しい時代」 (japán nyelven). Oricon, 2015. július 2. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  148. Gackt - Gacktracks-Ultra DJ ReMix- (japán nyelven). AllJPop. [2015. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  149. a b Gackt、Mitomi Tokoto、VJ Wadakenを招き「Gacktracks -Ultra DJ ReMix-」についてクロストーク! (japán nyelven). iFlyer.tv, 2015. június 26. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  150. GACKT 豪華DJ陣によるリミックス・アルバム完成 「好きなようにやってくれ!」/インタビュー1 (japán nyelven). Excite Japan, 2015. június 30. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  151. 過去最高24万3000人 第90回謙信公祭の入り込み発表 (japán nyelven). Joetsu Journal, 2015. augusztus 24. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
  152. Gackt Announces New Single and World Tour (angol nyelven). jrocknews.com. Synthetic Rendition, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
  153. GACKT、7年ぶりコンセプトツアーの追加16公演を発表 (japán nyelven). barks.jp. Japan Music Network, 2016. január 7. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  154. GACKT 主宰の学園祭ショー『神威♂楽園』でX JAPAN完コピ&女子高生コスプレ/ライブレポート (japán nyelven). Excite Japan, 2015. november 14. (Hozzáférés: 2017. július 11.)
  155. GACKT、激しいダンスでも魅せるコンセプトツアー開幕 (japán nyelven). natalie.mu. Natasha, 2016. március 20. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
  156. GACKT、『Last Visualive』のツアー日程発表 (japán nyelven). OKMusic, 2015. augusztus 8. (Hozzáférés: 2019. január 18.)
  157. GACKT World Tour 2016 Last Visualive Saigo no Tsuki -LAST MOON- supported by Nestlé (angol nyelven). coolJAPAN. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
  158. GACKT、MV集めたトレイラ―で新作「LAST MOON」紹介 (japán nyelven). natalie.mu, 2016. április 21. (Hozzáférés: 2019. január 18.)
  159. Oricon weekly album chart 2016-04-25 to 2016-05-01 (japán nyelven). Oricon, 2016. május 4. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  160. a b GACKT、拘束椅子に縛られる (japán nyelven). Barks. Japan Music Network, 2017. február 15. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  161. GACKT stars in scenic island film “Karanukan” (angol nyelven). Jrocknews, 2017. december 30. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  162. Japanese Netflix Original ‘Jimmy’ to Open Okinawa Festival (angol nyelven). Variety, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  163. GACKT、45歳のバースデーライブに豪華ゲスト続々 「ボクが最期に歌いたい曲を」 (japán nyelven). Excite Japan, 2018. július 5. (Hozzáférés: 2018. október 29.)
  164. GACKT、学園祭エンターテインメントショー『神威楽園』で「X」「USA」を"本気で"カバー (japán nyelven). Excite Japan, 2018. október 26. (Hozzáférés: 2018. október 29.)
  165. a b GACKTが天心VSメイウェザーで国歌独唱…「RIZIN.14」”, Sports Hochi, 2018. december 29. (Hozzáférés ideje: 2019. január 18.) (japán nyelvű) 
  166. ビブラートとは何かを知って歌うまに! (japán nyelven). Vocal Academy of Tokyo. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  167. GACKTさんの歌い方について (japán nyelven). Brush Voice. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
  168. GACKT「クリスマスを迎えるお前たちに」漢達にプレゼント届ける”, MusicVoice, 2016. december 24. (Hozzáférés ideje: 2018. november 3.) (japán nyelvű) 
  169. GACKT、退廃的印象に秘めた前向きさ 新曲に込めたメッセージ”, MusicVoice, 2017. március 22. (Hozzáférés ideje: 2018. november 3.) (japán nyelvű) 
  170. a b c Misawa Chiaki: Gackt: "僕らって何のために生きてるんだろうね?「Jesus」は、そんな心の叫びで もあるんだ。 (japán nyelven). OKMusic, 2008. december 20. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  171. Alexey Eremenko: Love Letter (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2019. január 18.)
  172. a b Alexey Eremenko: 0079-0088 (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2019. január 18.)
  173. Gackt, Todokanai special interview (japán nyelven). Oricon, 2005. augusztus 10. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  174. Yuka Saito (2005. október 1.). „深淵なる Diabolos World” (japán nyelven). Pati Pati, Japan (250), 8–9, 15–16. o.  
  175. GACKT 歌い、踊り、奏で、演じ、多様な姿を見せた"LAST VISUALIVE"最終日/レポート (japán nyelven). Excite Japan, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  176. Cipangu’s landlocked isles (angol nyelven). The Japan Times. [2018. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  177. Takashi Ishizuka: GACKT interview "メイド・イン・ジャパン"と呼べるモノを作りたい――GACKT、「雪月花―The end of silence―/斬~ZAN~」をリリース (japán nyelven). CD Journal. Ongaku Shuppansha, 2009. december 1. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  178. a b c Midori Ono (2005. október 1.). „Diabolos - 美しき悪魔からの誘い” (japán nyelven). Arena 37C, Japan (277).  
  179. a b c Mami Akagi, Tour Pamphlet (GC025) - Special interview, pp. 18–26
  180. a b Moko Shimizu: "LAST VISUALIVE"へ向けてGACKTの壮絶なドラマが始まる (japán nyelven). OKMusic, 2015. szeptember 20. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  181. (2005. november 1.) „Gackt interview” (japán nyelven). B=Pass, Japan, 41–43. o.  
  182. (Live Report) Gackt 10周年"Visualive"アリーナツアーの初日をレポート!! (japán nyelven). Oricon, 2009. június 15. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  183. GACKT 7年ぶりのコンセプトライブ『LAST VISUALIVE TOUR』が開幕 (japán nyelven). excite.co.jp, 2016. március 19. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  184. 『いま裸にしたい男たち』シリーズ (japán nyelven). NHK. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  185. GACKTのTV出演情報 (japán nyelven). Oricon. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  186. アタタタタタタタタッ! GacktがOVA「新・北斗の拳」で声優に初挑戦。テーマ曲も担当して、ヤル気マンマン! (japán nyelven). Barks, 2003. május 21. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  187. Ashcraft, Brain: This Man Is Final Fantasy Come To Life (angol nyelven). Kotaku. Gawker Media, 2011. január 11. (Hozzáférés: 2012. május 5.)
  188. Dengeki staff: Gackt氏を操作する剣術アクション!タイトー50周年記念タイトル『武刃街』が発表 (japán nyelven). Dengeki Online. ASCII Media Works, 2003. augusztus 28. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  189. a b McCarthy, Dave: Crisis Core: Final Fantasy VII UK Interview (angol nyelven). IGN, 2008. április 28. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
  190. ドラマ・オブ・ザ・イヤー (japán nyelven). TVnavi. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  191. Erin Efrus. „GACKT: Perennial idol looks back on triumphs and tragedies”, 2014. április 17., 8. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 2.) (angol nyelvű) 
  192. GACKTと神木隆之介、リュック・ベッソン監督からのアツいラブコール!『アーサーとミニモイの不思議な国』続編の声優に (japán nyelven). Cinema Today, 2010. február 6. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  193. a b Josh Wigler: Gackt Speaks In This Exclusive 'Bunraku' Clip And Interview! (angol nyelven). MTV, 2011. szeptember 29. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  194. Mr. Brain 2nd Episode (japán nyelven). TBS. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  195. 『アーサーと魔王マルタザールの逆襲』にみる、Gacktのプロフェッショナリズム (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  196. Gackt Stars in Shiki, Noitamina Anime Details Confirmed (angol nyelven). Anime News Network, 2010. február 21. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  197. 2nd Tono to Issho TV Anime's DVDs to Add Gackt Extras (angol nyelven). Anime News Network, 2011. március 4. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  198. Gackt、オンラインゲーム『Dragon Nest』の世界観を体現し取材陣らを圧倒 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2010. április 17. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  199. Gackt、自らが声優としても参加したオンラインRPG『Dragon Nest』 登場人物になりきって作詞をしたイメージ・ソング「Ever」が登場 (japán nyelven). CD Journal. Ongaku Shuppansha, 2010. július 20. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  200. Gackt lends his voice for Gundam (angol nyelven). Tokyohive, 2010. szeptember 28. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  201. Gackt、「ヘリコプターの免許を取ろうかな」 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2011. január 24. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  202. Gackt、「いい女性が現れたら結婚しようかな」 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2011. február 4. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  203. Gackt、TVアニメ『Sket Dance』に声優出演、自身がモデルのキャラで熱唱も (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2011. június 20. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  204. 仲間由紀恵×谷原章介×GACKT 『テンペスト』出演者決定! (japán nyelven). NHK, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  205. Gacktインタビュー、声優、主題歌を担当した映画『ドラゴンエイジ-ブラッドメイジの聖戦- (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  206. 「戦国Basara」が実写ドラマ化!伊達政宗は林遣都、織田信長はGackt! (jjapán nyelven). Cinematoday, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  207. a b 悪夢ちゃん The Movie (japán nyelven). Cinematoday. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  208. Gackt Bakal Perankan Tokoh Legendaris di 'Bima Satria Garuda' (indonéz nyelven). Hai-online.com, 2013. szeptember 23. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  209. 北川景子&Gackt&優香 (japán nyelven). Cinematoday. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
  210. Web Novel x Meisa Kuroki x Gackt (japán nyelven). NHK, 2014. június 26. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  211. Gackt新曲「暁月夜」PVで三国志の武将熱演 (japán nyelven). natalie.mu. Natasha, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)
  212. Origami. Festival de Cannes. (Hozzáférés: 2016. február 9.) (előfizetést kér)
  213. GACKT's Movie ORIGAMI Chosen for Canne Film Festival Short Film Category (angol nyelven). gackt.com, 2015. április 10. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  214. 「戦国修羅SOUL」,GACKT氏をモデルにした武将「戦国GACKT」の配布を決定”, 4Gamer.net, 2015. november 24. (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) (japán nyelvű) 
  215. 【新作】戦国GACKTが2体貰える!?『戦国修羅SOUL』配信開始”, Famitsu, 2015. december 7. (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) (japán nyelvű) 
  216. a b GACKT、愛に向き合う長編映画「最高の作品を皆様に送ります」 (japán nyelven). natalie.mu. Natasha Inc, 2016. február 9. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  217. GACKT、14年ぶり映画主演「一人の表現者として最高の作品を」 (japán nyelven). Oricon, 2016. február 9. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  218. a b Matthew Hernon. „Gackt Is a Star Who Can't Be Contained”, Tokyo Weekender, 2017. szeptember 1. (Hozzáférés ideje: 2017. október 1.) (angol nyelvű) 
  219. 『逆転オセロニア』参戦のGACKTに独占インタビュー! ゲームにまつわる豪快&驚愕エピソードも続出(1/2)”, Famitsu, 2016. július 29. (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) (japán nyelvű) 
  220. GACKTさんが語るTVアニメ『トリックスター』と怪人二十面相”, animate Times, animateLAB Corporation, 2016. november 23. (Hozzáférés ideje: 2017. január 27.) (japán nyelvű) 
  221. 佐々木希、公開アフレコに緊張 GACKTがフォロー「僕はかわいい人には優しい」 (japán nyelven). Oricon, 2017. február 16. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  222. 【イベントレポート】GACKT、佐々木希と『キングコング』公開アフレコ「ジュラシック・パークの20倍おもしろい」 (japán nyelven). Barks. Japan Music Network, 2017. február 16. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  223. Fumi Nikaido, GACKT Star in Live-Action Film of Tonde Saitama Comedy Manga”, Anime News Network, 2018. augusztus 4. (Hozzáférés ideje: 2018. október 28.) (angol nyelvű) 
  224. Gackt's first starring stage role in "Nemuri Kyoshiro" (angol nyelven). tokyograph.com, 2009. november 4. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  225. 剣豪・眠狂四郎役でGacktが舞台初挑戦「歴代キャストと比べてもらって構わない」と自信 (japán nyelven). news.walkerplus.com, 2010. április 2.
  226. Gacktの眠狂四郎、「映画化?」と迫られ紀里谷監督は笑顔で否 (japán nyelven). barks.jp. Global Plus, 2011. február 28. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
  227. Gackt、義経の殺陣に気合十分 共演の早乙女&元宝塚・大和にも期待 (japán nyelven). Oricon, 2011. december 5. (Hozzáférés: 2012. március 31.)
  228. Gackt原作・脚本・演出・主演『Moon Saga 義経秘伝』稽古場会見 (japán nyelven). Theatre Guide, 2012. június 29. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 14.)
  229. a b Gackt原作・脚本・演出・主演『Moon Saga 義経秘伝』が開幕 (japán nyelven). Theatre Guide, 2012. július 17. [2012. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 14.)
  230. 『MOON SAGA−義経秘伝− 第二章』2014年8月16日 at 明治座 (Live Report) (japán nyelven). OkMusic, 2014. április 27. (Hozzáférés: 2018. november 3.)
  231. Gackt主演『Moon Saga 義経秘伝』で舞台チャリティー招待企画を実施 (japán nyelven). Theatre Guide, 2012. július 27. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 14.)
  232. Moon Saga 〜義経秘伝〜 Vol.2 Live Report (japán nyelven). Excite Japan, 2014. augusztus 8. [2014. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 28.)
  233. a b J-rock singer Gackt has a house in Malaysia, says it was 'love at first sight'”, Yahoo, 2017. április 21. (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) (angol nyelvű) 
  234. GACKT、マレーシアの自宅初公開 移住を決めた理由も語る”, Oricon, 2017. április 10. (Hozzáférés ideje: 2017. július 11.) (japán nyelvű) 
  235. 理想のボディライン持つ男性有名人、1位はGACKT”, Oricon, 2006. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2017. december 28.) (japán nyelvű) 
  236. Oricon: most beautiful people”, Tokyograph, 2009. április 23.. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. december 28.) (angol nyelvű) 
  237. Oricon: men with beautiful skin”, Tokyograph, 2009. június 25.. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. december 28.) (angol nyelvű) 
  238. "最も美しい日本人"有名人、1位は福山雅治&小雪”, Oricon, 2010. április 28. (Hozzáférés ideje: 2017. december 28.) (japán nyelvű) 
  239. 理想のボディライン持つ男性有名人、1位はGACKT”, Oricon, 2010. június 30. (Hozzáférés ideje: 2017. december 28.) (japán nyelvű) 
  240. 6月9日はロックの日!発表☆ロックな人ランキングの1位は誰?”, Oricon, 2009. június 9. (Hozzáférés ideje: 2018. november 3.) (japán nyelvű) 
  241. Miller, Laura. Beauty Up: Exploring Contemporary Japanese Body Aesthetics (angol nyelven). University of California Press, 123, 156. o. (2006). ISBN 978-0-520-93884-7 
  242. Idols and Celebrity in Japanese Media Culture (angol nyelven). Palgrave Macmillan, 26. o. (2012). ISBN 978-0-230-29830-9 
  243. Lucy Hannah Glasspool (2013. március 20.). „Simulation and database society in Japanese role-playing game fandoms: Reading boys' love dōjinshi online” (angol nyelven). Transformative Works and Cultures 12, Kiadó: Organization for Transformative Works.  
  244. Joanna Elfving-Hwang (2011. március 20.). „Not So Soft After All: Kkonminam Masculinities in Contemporary South Korean Popular Culture” (angol nyelven), 3. o, Kiadó: 7th Biennial Conference of Korean Studies Association of Australasia. (Hozzáférés ideje: 2018. november 1.)  
  245. Gackt - Profile (angol nyelven). L.O.V.Entertainment. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
  246. 『格付け』GACKTが個人連勝58に更新 2009年から丸10年無敗”, Oricon, 2019. január 1. (Hozzáférés ideje: 2019. január 5.) (japán nyelvű) 
  247. GACKT and Nishikawa are Sharing Thoughts on Ex-Wife Openly. musicjapanplus.jp. coolJapan inc, 2010. április 28. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  248. Spindle - Team / Advisors. Spindle. Blackstar&Co. (Hozzáférés: 2019. január 19.)
  249. GACKTとの出会いと合氣道が梅野源治をさらに強くした=11月度ベストファイターインタビュー”, eFight, Yoshikura Design, 2017. december 17. (Hozzáférés ideje: 2017. december 28.) (japán nyelvű) 
  250. Kevin Taylor: GACKT Aims To Make His Mark on the World Poker Tour (angol nyelven). World Poker Tour, 2017. augusztus 27. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.)
  251. Interview with GACKT (angol nyelven). JaME World, 2011. szeptember 28. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  252. (2009. február 1.) „Gackt Ghost” (japán nyelven). B=Pass, Japan (2).  
  253. Lopez, Victor: Okinawa International Movie Festival: Interview de GACKT (Karanukan) (francia nyelven). Japan Lifestyle, 2017. május 3. (Hozzáférés: 2017. július 12.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gackt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap