Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-3-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brassópojána a Keresztényhavasról
Brassópojána a Keresztényhavasról

Brassópojána (románul: Poiana Brașov, németül: Schulerau) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja. Brassótól 12 kilométerre, a Keresztényhavas északi lábánál fekszik. Közigazgatásilag Brassó városnegyedeként tartják számon, állandó lakossága 2011-ben 386 fő volt.

A helyet a 14. század végén kezdték legeltetésre használni a keresztényfalvi román gazdák, majd a 15. század elején Brassó birtokába került. A 16. században mind Brassópojána, mind a Keresztényhavas a Johannes Honterus Líceum tulajdonát képezte, és idővel a városiak kedvelt kirándulóhelye lett. Síelőket legelőször 1895-ben említenek, az üdülőtelep a 20. század első évtizedeiben alakult ki a természetjárás és a síelés térnyerésének köszönhetően. Ez a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő.

Az 1951-es diákolimpia alkalmából átadott modern létesítmények nemzetközi szintűvé emelték Brassópojánát, az 1960-as években elkészült országút pedig újabb lökést adott a fejlődésnek. Napjainkban Románia legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb és legdrágább téli üdülőközpontja. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt neuraszténia, kimerültség és légúti betegségek kezelésére ajánlják.