Bolgár Cárság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bolgár Cárság
19081946
Bolgár Cárság címere
Bolgár Cárság címere
Bolgár Cárság zászlaja
Bolgár Cárság zászlaja
A Bolgár Cárság legnagyobb területi kiterjedésében 1942-ben
A Bolgár Cárság legnagyobb területi kiterjedésében 1942-ben
Mottó: "Sŭedinenieto pravi silata"
Egység teszi az erőt
Nemzeti himnusz: Shumi Maritsa Шуми Марица (bolgárul)
Általános adatok
Fővárosa Szófia
Terület95 223 (1908) 110 994 (1946) km²
Népesség4 215 000 (1908) 7 029 349 (1946) fő
Hivatalos nyelvek bolgár
Vallás Bolgár ortodox egyház
Pénznem lev
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
Államfő I. Ferdinánd (1908–1918),
III. Borisz (1918-1943),
II. Simeon (1943-1946)
Kormányfő Alekszandar Malinov (1908–1911),
Kimon Georgiev (1944-1946),
Törvényhozás Nemzetgyűlés
ElődállamUtódállam
 Bolgár FejedelemségBolgár Népköztársaság 

A Bolgár Cárság (bolgárul: Царство България) vagy más néven Bolgár Királyság vagy Harmadik Bolgár Cárság alkotmányos monarchia volt Kelet- és Délkelet-Európában. 1908. október 5-én lett fejedelemségből királyság. A függetlenség kikiáltásánál I.Ferdinándot koronázták meg mint első cárt főleg a háborús tervei miatt, és mert minden lehetőséget megkeresett azért, hogy egyesítse a bolgár többségű területeket a Balkán-félszigeten (területeket, melyeket elvettek Bulgáriától a Berlini békeszerződésben az Oszmán Birodalom javára).

Az ország fennállása alatt szinte állandóan hadban állt, így kapta becenevét: a „Balkáni Poroszország”. A cárság első két évében 5 milliós lakosságából 1 milliót mobilizálni tudott, és a következő 10 évben (19101920) három háborúban vett részt: az első Balkán-háborúban, a második Balkán-háborúban és az első világháborúban. Az első világháborút követően a neuillyi béke megtiltotta Bulgáriának, hogy saját hadsereggel rendelkezzen, és minden terv, hogy a bolgár lakta területek egyesüljenek, kudarcba fulladt. Kevesebb mint 20 évvel később Bulgária belépett a második világháborúba a tengelyhatalmak oldalán, azzal az indokkal, hogy ismét egyesíteni akarja a bolgár népet. Megint a vesztesek oldalára került, ezért 1944-ben átállt a szövetségesekhez, két évvel később a cárt száműzték, és 1946-ban megalakult a Bolgár Népköztársaság.[1]

Alakulása[szerkesztés]

A Bolgár Fejedelemség megalakulásától 1878-ban és az utána következő Kelet-Ruméliai 1885-ös területszerzéstől függetlenül még mindig hatalmas bolgár népesség lakott Macedóniában mely Oszmán irányítás alatt állt. Még jobban bonyolították a bolgárok ambícióit az, hogy a szerbek és a görögök is Macedónia egyes részeit magukénak gondolták és Szerbia követeléseit az is erősítette, hogy mint egy szláv ország a macedóniai szlávokat is a szerb állam részének gondolta. Ezzel egy három oldalú verseny kezdődött el ezért a területért mely egészen az első világháborúig tartott. 1903-ban bolgár lázadások törtek ki az Oszmán Macedónia területén és a háború nagyon közelinek tűnt. 1908-ban I. Ferdinánd kihasználva a nagyhatalmak ellentéteit, kikiáltotta a Bolgár Cárságot és magát mint első cárja. Ezt október 5.-én tette (bár szeptember 22.-én ünneplik mert Bulgária a Julián naptárat használta hivatalosan 1916-ig) a Szent Negyven Mártír Templomában Veliko Tarnovóban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2018. augusztus 31.) „Kingdom of Bulgaria” (en nyelven). Wikipedia.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kingdom of Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.