Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-19-2

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Sebastian Bach (Elias Gottlob Haussmann képén)
Johann Sebastian Bach
(Elias Gottlob Haussmann képén)
A lipcsei Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora
A lipcsei Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 21.Lipcse, 1750. július 28.) barokk zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége, a protestáns egyházi zene kiemelkedő képviselője.

A 17. század elejéig visszavezethető Bach dinasztia legjelentősebb alakja volt. Eisenachban született, itt tanult meg zenélni — kezdetben apjától, majd árvaságra jutva bátyjától, Johann Christophtól. 1700-ban, lüneburgi tanulmányai alatt ismerkedett meg behatóan az orgonával, amelynek csakhamar virtuózává vált. Előbb a weimari zenekarban játszott, majd az arnstadti templom orgonistája lett. 1707-ben Mühlhausenben vállalt orgonista állást, itt vette feleségül másod-unokatestvérét, Maria Barbara Bachot.

A következő évben ismét a weimari udvarba került, ezúttal mint orgonista és kamaramuzsikus. 1717-ben elhagyta Weimart és a kötheni herceg szolgálatába állt. Itt írta kamara- és versenyműveinek jelentős részét. Feleségének halála után rövidesen ismét megnősült: Anna Magdalena Wilkent vette el. 1723-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach megpályázta és elnyerte a Lipcsei Tamás-templom kántori állását. Életének utolsó negyed századában iskolai és templomi tevékenysége mellett rengeteget komponált, és elvállalta a Collegium Musicum igazgatását is. Mindennapjait megnehezítették az anyagi gondok és gyakori konfliktusai az iskola vezetésével. Rohamosan gyengülő látása miatt szemműtétet végeztek el rajta, de az nem sikerült, és Bach megvakult.