Sáska (település)
| Sáska | |||
 | |||
| Árpád-kori római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Bence (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8308 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 246 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 7,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,48 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bakony-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Balaton-felvidék és kismedencéi[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 09″, k. h. 17° 28′ 43″46.935911°N 17.478561°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 09″, k. h. 17° 28′ 43″46.935911°N 17.478561°E | |||
 Sáska
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Sáska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sáska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sáska község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]Sáska a Déli-Bakony nyugati részén, az Agár-tető lábánál helyezkedik el, Tapolcától 8 kilométerre. Zsáktelepülés, közúton csak Zalahaláp irányából érhető el, a 7317-es útból ott kiágazó 73 117-es úton, amely a település déli részén ér véget. (Az autóbusz-közlekedés kiszolgálása miatt országos közútnak minősül még, 73 118-as számmal, a falu északi részébe vezető útszakasz is.)
A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik; a települést körülvevő erdők-mezők pihentető sétákra, kirándulásra adnak lehetőséget.
Története
[szerkesztés]A települést először 1385-ben említik, mint a Gyulaffy-család birtokát. A falu templomát IV. Béla szentelte fel 1250-ben.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Hoffman Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: Kovács Nándor (független)[5]
- 1998–2002: Holczbauer Jenő (független)[6]
- 2002–2006: Kovács Nándor (független)[7]
- 2006–2010: Kovács Nándor (független)[8]
- 2010–2014: Kovács Nándor János (független)[9]
- 2014–2019: Kovács Nándor János (független)[10]
- 2019–2024: Horváth Bence (független)[11]
- 2024– : Horváth Bence (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 289 | 290 | 280 | 280 | 273 | 255 | 246 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,6%, református 2,8%, felekezeten kívüli 6,9% (9,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,7% görögnek, 0,4% cigánynak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 3,3% református, 0,7% evangélikus, 3,7% egyéb keresztény, 10,3% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]A község nyugati szélén találjuk a román kori katolikus templomot, mely a tatárjárás során lerombolt kápolna helyén áll. A templomot 1250-ben Sarlós Boldogasszony napján, Szent Imre tiszteletére szentelték fel.Az I-II világháborúban hősi halált halt lakosokról a templomnál elhelyezett tábla emlékezik meg.
A Zalahaláp felé vezető út mellett található a provinciális stílusú Nepomuki Szent János szobor, melyet 1892-ben állítottak.
A környező erdő régen a királyok kedvelt vadászterülete volt. Sétákra, kirándulásokra kitűnően alkalmas.
Itt áll a „Kőember”, amit a legenda szerint egy szerzetes faragott, hogy utat mutasson a vándoroknak.
Az idelátogatóknak érdemes megnézni a védett műemlék Tájházat, melyben helytörténeti kiállítást rendeztek be.
A település két kiemelt rendezvénye a szüreti felvonulással egybekötött Falunap, valamint a Szent Imre napi búcsú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sáska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Sáska Helységnévtár
- ↑ Sáska Helységnévtár
