SB/DV 16a
SB/DV 16a | |
SB/DV 16a ÖNWB Ia 81 kkStB 201.01 | |
Pályaszám | |
SB 11 301 (1873) SB 20 301 (1875) SB 17a 301 (1878) SB 16a 201 (1884) ÖNWB Ia 81 kkStB 201.01 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Bécsújhelyi Mozdonygyár |
Gyártásban | 1873 / Reko 1889 (ÖNWB) |
Selejtezés | kkStB: 1910 (eladás) SB: 1914 |
Darabszám | 2 db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 4-4-0 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1900 mm |
Futókerék-átmérő | 950 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 80 km/h |
Hossz | 8144 m / 8295 m |
Magasság | 4371 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 2400 mm |
Teljes tengelytávolság | 5370 mm |
Üres tömeg | 35,25 t / 36,65 t |
Szolgálati tömeg | 39,5 t / 40,9 t |
Tapadási tömeg | 23,0 t / 24,0 t |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 2'B n2 |
Szolgálati tömeg szerkocsival | 67,4 t / 66,9 |
Tengelytávolság szerkocsival | 11 186 mm / 11 202 mm |
Hengerek | |
Átmérője | 411 mm |
Dugattyú lökethossza | 632 mm |
Gőznyomás | 10 at |
Rostélyfelület | 1,64 m² / 1,80 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 7,9 m² / 8,0 m² |
Csőfűtőfelület | 99,7 m² / 98,7 m² |
Szerkocsi | |
Típusa | ÖNWB Ia 81 |
Vízkészlet | 7,5 m³ / 6,0 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 8,5 m³ |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az SB/DV 16a Nr.: 301 egy szerkocsis gőzmozdony volt a Déli Vasútnál (németül: Südbahngesellschaft, SB).
Kifejlesztése
[szerkesztés]Várható volt, hogy az SB 18 és az SB 19 sorozatok hamarosan már nem lesznek képesek sík pályán a gyorsvonatokat 60 km/ő sebességgel továbbítani a növekvő vonatterhelések miatt, így a Bécsújhelyi Mozdonygyárban Karl Gölsdorf tervei alapján építettek egy 2B tengelyelrendezésű mozdonyt. A bécsújhelyi gyár a Világkiállításra épített egy másik példányt is, amit a Világkiállítás után az Osztrák Északnyugati Vasút Österreichische Nordwestbahn, ÖNWB) megvásárolt.
Technikai felépítése
[szerkesztés]A hátsó csatolt tengely a tűztér mögött volt, ami megnövelte a tengelytávolságot, ami az első forgóváz 1320 mm-es és a csatolt 1900 mm-es kerékátmérőkkel nagyon nyugodt futást és 80 km/h maximális sebességet eredményezett A hátsó csatolt tengely miatt szűkebbre behúzott tűzszekrény miatt a teljesítmény a DV 18 és 19 sorozatnál kisebb maradt. A mozdony külsőkeretes, Hall excenterforgattyús, átlógó tűzszekrényes volt alacsonyan elhelyezett kazánnal. A hordrugók felfüggesztése nem volt kiegyenlítő karral ellátva, ezért kissé szabálytalan volt a futása. A mozdonyon volt egy kis vezetőfülke is.
Az SB/DV 16a
[szerkesztés]A mozdony pályaszámait a táblázatban láthatjuk.
Az 1873-as tőzsdekrach után nem rendelt az SB a mozdonytípusból többet. A mozdony azonban irányadó lett a későbbi 2B építésű mozdonyok mint pl. az SB 17a,b,c,d sorozat megépítéséhez.
Az SB mozdony utolsó működési területe Innsbruck volt. 1914-ben selejtezték.
A Rittinger a ÖNWB-nél
[szerkesztés]Összehasonlítva más vasúttársaságokkal, az ÖNWB-é volt a Bécs és Berlin között a legrövidebb vasúti összeköttetés. Ugyanakkor Bécs és Čáslav között 10-14 ‰-es lejtők és sok 285 méter sugarú ív volt, amely megnehezítette a gyors haladást. Hogy megtalálják a megfelelő mozdonyt erre a vonalra, ÖNWB az 1874-es Bécsi Világkiállítás után megvásárolta az ott kiállított RITTINGER-t.
Az ÖNWB a RITTINGER-t az Ia sorozatba osztotta és 81 pályaszámot adott neki. 1889-ben a ÖNWB új állókazánt épített be, kiszélesítette a vezetőfülkét és egy ÖNWB tipusú szabályzót szerelt fel a mozdonyra.
Kezdetben, a mozdony a Bécs-Znojmo vonalon szolgált, majd később átkerült a Elba-völgyi vonalra. Utoljára tolatószolgálatot látott el Reichenberg-ben. Az ÖNWB 1909-es államosítása után a kkStB a gépet 201,01 pályaszámmal látta el, ami így az egyedüli képviselője lett ennek a sorozatnak. A RITTINGER-t már 1910-ben eladták egy magyar ipari vasútnak.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a SB 16a című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
- Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978, ISBN 3-900134-40-5
- Alfred Horn: Die Österreichische Nordwestbahn, Die Bahnen Österreich-Ungarns, Band 1, Bohmann Verlag, 1967
- Hans Peter Pawlik, Josef Otto Slezak: Südbahn-Lokomotiven, Verlag Slezak, Wien, 1987, ISBN 3-85416-102-6
- Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
- Johann Blieberger – Josef Pospichal: Enzyklopädie der kkStB-Triebfahrzeuge, Band 1. Die Reihen 1 bis 228. (hely nélkül): bahnmedien.at. 2008. ISBN 978-3-9502648-0-7