Szerkesztő:Linkoman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2014. április 24., csütörtök
Linkoman 3537. napja

2014. április 24. csütörtök - A wiki jelenleg 258 553 szócikket tartalmaz


Wikipedia:Babel
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
en-5 This user is able to contribute with a professional level of English.
fr-2 Cette personne sait contribuer avec un niveau intermédiaire de français.
pl-2 Ten użytkownik posługuje się językiem polskim na poziomie średnio zaawansowanym.
ru-2 Этот участник владеет русским языком на среднем уровне.
de-2 Dieser Benutzer hat fortgeschrittene Deutschkenntnisse.
es-1 Este usuario puede contribuir con un nivel básico de español.
it-1 Questo utente può contribuire con un italiano di livello semplice.
sk-1 Tento redaktor má základné znalosti slovenčiny.


Felhasználók keresése nyelv szerint
Coat of arms of Budapest.png
Flag of Hungary.svg
Ez a szerkesztő Magyarországon lakik
Ez a szerkesztő lektorál, korrigál és tagol.

Tartalomjegyzék

Ars Wikipedica 1.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Linkomania[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törekszem a "csapatjátékra": keresem mások szócikkeiben a kapcsolódási pontokat (linkeket). Amúgy elsősorban életrajzi cikkekkel próbálkozom, sok még a megíratlan lehetőség.

Jobb ma egy link, mint holnap egy se'.

Patchwork, mint munkamódszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Én "patchwork" módszerrel dolgozom - elsősorban azt figyelem, milyen témában eddig milyen szócikkek, szerkesztések születtek és a hiányokat (a kapcsolódó témákat) feljegyzem, majd adott esetben ezeket kezdem szerkeszteni.
Végső soron maga a Wikipédia ötlete is patchwork-ön alapul: mindenki szabadon választhat: mit, mikor, milyen sorrendben, milyen terjedelemben szerkeszt.
Az így elkészült "foltokat" össze kell dolgozni, a hiányokat ki kell egészíteni.
Feltéve, hogy lexikont építünk és nem egy diffúz adatbázist.

Ars Wikipedica 2. (Helyettem mondták mások)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A community-ről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"...lassan világossá kell válnia a számodra annak, hogy ez nem pont az a community, ahol a tökös, szorgalmas, okos emberkék kerülnének előre. Itt alapvetően az kerül előre, akinek sok barátja van.

Biztos vagy benne, hogy csakugyan megérdemli egy ilyen community, hogy barátokat keress benne?" - Szerkesztő:82.113.98.44 2012. december 5., 17:14 (CET)

A lineáris olvasóról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"a lexikont feltehetőleg nem azok olvassák, akiket egy bizonyos témakör tankönyvszerűen érdekel, és így feltételezhetően nekik kényelmesebb ide-oda ugrálni a linkekkel, mint egy nagy csomó betűhalmaz alól előbányászni amit keresnek. Nem lineáris olvasók, akik kezdik az elején, és végigolvasnak egy teljes témakört, hanem érdekli őket ez is, az is, ezért úgy célszerű kiszolgálni őket, hogy azt kapják, amire rákerestek" - Szerkesztő:Peligro, 2009. augusztus.

A szabdaidőről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A wikipédiára (nemtől függetlenül) a szabadidejéből áldoz az ember. Azt kellene megnézni, hogy az egyes korosztályok esetében van-e lényeges különbség a nemek között a rendelkezésre álló szabadidő tekintetében. (Szerintem egyes korosztályoknál igen). Azonos mennyiségű szabadidő esetén szerintem az egyéni fontossági sorrend okozza a női szerkesztők alacsonyabb arányát. Nem azért nem járok horgászni, mert nincs horgászbotom, hanem azért, mert nem érdekel a horgászat. Ha valakinek fontos az olvasás, akkor vesz magának olvasószemüveget, max. elbújik a világ elől, amikor használja, ha olyan hiú :-) A fontossági sorrend eltérő voltáról pedig már köteteket írtak nálam sokkal okosabbak. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 24., 16:09 (CEST)

A nevezetességről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"nincs automatikus nevezetesség? De, van, ezt ugyanis mi állapítjuk meg. Ideje volna felfogni, hogy a nevezetesség nem egy egyetemes igazság, amit a Wikipédia istene nyilatkoztatott ki a benne hívőknek, hanem egy alkalmatosnak látszó segédeszköz. És nem purista szekta vagyunk, aki nagyítóval vizsgálja mások erkölcsi jogát egy enciklopédiába való bekerülésre, hanem igyekszünk egy praktikus zsinórmértéket kialakítani, ami segít elválasztani a hasznos tartalmat a nem hasznostól. Ehhez van egy általános ökölszabályunk, ami jól-rosszul érvényesíthető (online források hiánya esetén inkább rosszul), és amit a speciális területek kívánalmainak megfelelően kell értelmezni, tágítani, szükíteni, specializálni." -- Bennó, 2010. júl. 8.
"A nevezetességi "irányelvek" gyakorlatilag használhatatlanok. Eleve azért jöttek létre, hogy az egynapos médiasztárokat, a garázszenekarokat és az önéletrajzokat könnyebben kiszűrhessük és eltávolítsuk, mint enciklopédiához nem illő témákat. Ehhez képest generális szabályként próbáljuk működtetni őket, ami nem megy, mert minden esetben egyedi döntést igényelne. Ha már fentebb több pokémonteszt jellegű ellenvélemény van, hadd tegyek egyet én is: mindenféle enciklopédikus elkötelezettségünk ellenére bikicsunáj, 2 girls 1 cup és hasonlók mindig megmaradnak, míg más, fontosnak tűnő dolgok a nevezetességre hivatkozva nem szoktak. A másik általános ok, hogy az az enciklopédia, amely a net világában a tudás egyetemes tárházát szeretné létrehozni, nem engedheti meg magának akár az információk morzsáinak törlését sem."-- L. András, 2010. dec. 22.

Arról, hogy mások zavarnak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Azt hiszem tévedsz: amikor szerkeszted valamelyik cikket, senki nem küld rád embereket, hogy zavarjanak. Ők ezt maguktól is megteszik.-- KeFe, 2013. július

A helyesírási hibákról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennél sokkal egyszerűbb a kérdés. Azt a bizonyos eredetit kellett volna helyesen írni. Normális esetben (értsd: ha a mai magyarok többsége képes lenne helyesen írni), közröhej lenne egy ilyen. Ha alkotnának egy törvényt „A hüjeségek ellen” címmel, akkor teljesen nyilvánvaló lenne, hogy itt nem kell ragaszkodni az eredeti szöveg hülyeségéhez. Ez pont olyan, csak sajnos ma az emberek többsége minden cím minden szavát nagy kezdőbetűvel írja, mert az angol szövegekben mindenhol így van, és megszokták. Ez az internetkultúra egyik hátulütője. Mindenesetre ha egy idézetben helyesírási hiba van, akkor azt legalább a (sic!) formulával jelezni szokta az idéző, hogy ő ugyan észrevette, de az idézet miatt nem javíthatja. Ezek a szövegek azonban még véletlenül sem minősülnek olyan irodalmi terméknek, amit csak betű szerint lehet idézni. Nem lehet egy költeményhez hasonlítani. – LApankuš 2012. augusztus 25., 11:54 (CEST)

A tárhelyről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg egy 1 Tbyte nagyságú merevlemez Magyarországon kb 20 ezer Ft. Ez kiskereskedelmi ár, ÁFÁ-val. Ez kb. 1 000 000 000 byte (erősen kerekítve). 20 Ft jelenleg egy Gbyte adat tárolása, a magyar dump tömörítve kb 400 mbyte... Vagyis a magyar Wiki aktuális lapjainak tárolása kb 10 Ft! Belátható, hogy nem a tárhely ára a szűk keresztmetszet! --B.Zsolt vita 2012. december 15., 15:18 (CET)

Az öncikkekről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1: "Az öncikkíróknak felesleges segíteni, mert SOHA nem lesznek szerkesztők. Elfecsérelt idő a velük való foglalkozás, mivel csak az a céljuk, hogy saját magukról berakjanak valamit a Wikipédiába, és kész. Felesleges erőfeszítés arra próbálni rávenni őket, hogy tanulják meg a szerkesztés fortélyait, mert a Wikipédia mint olyan, nem érdekli őket, csak egy reklámfelületnek tekintik, egy adatbázisnak, ahova fel lehet tenni az önéletrajzot. Nagyon helyesen, ezt sok járőr vagy az újakat segítő szerkesztő tudja, és nem foglalkozik velük, és főleg nem nevezi őket újoncnak, ahogy te tetted. Én se nagyon foglalkozok velük. Ugyanígy a cégnévvel regisztrálók se lesznek soha szerkesztők, ha a fejünk tetejére állunk, akkor se. Ha a Tudás átadása, megőrzése, fejlesztése, terjesztése érdekelné őket, mint minket, hardcore-szerkesztőket, akkor nem a Kiskulacs Bt. nevében regisztrálnának. Ez ilyen egyszerű, csak egyesek szeretnek minden újonnan regisztrálót rögtön szerkesztőnek nézni és pátyolgatni, pedig nem mind érdemli meg."
2:az öncikket írók ritkán azért jönnek ide, hogy majd mindenféle cikkekkel gazdagítsák az enciklopédiát. Saját magukat, a terméküket, szolgáltatásukat, találmányukat jönnek reklámozni, mert itt ingyen van a felület és magasan hoz a Google mindent, ami Wikipédia. Ez egy mítosz, hogy majd itt maradnak és ezer más szócikket fognak írni. Ezt nyolc éves tapasztalattal mondom. Rengeteg energiát feccöltem az elején az ilyen szerkesztők tanítgatásába, aminek az lett az eredménye, hogy jól kipofozták a cégük/termékük szócikkét, majd eltűntek jól végezve dolgukat. Nem azzal kellene érvelni egy törlési megbeszélésen, hogy elüldözi-e a megbeszélés az illetőt vagy sem. Itt kizárólag az számít, hogy léteznek-e független források a személyről, az életéről, a munkásságáról. Attól, mert a találmány esetleg nevezetes, nem lesz feltétlen a feltaláló is az, mert erre külön források kellenek, amik beszámolnak az életéről és munkásságáról és nem csak a találmánnyal kapcsolatosan kérdezgetik. Ha a találmány nevezetes, arról kell szócikket írni, enciklopédiához illő, reklámmentes stílusban. És főképp nem angol nyelven egy magyar weboldalon. Xiaolong Dragon.svg Üzenő 2013. december 23., 15:21 (CET)

A cikkek terjedelméről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

" Egy szócikk minőségét, akár kiemeltségét NEM a kilobájtban mért mérete határozza meg. Van ott többféle szempont is, érdemes lenne ezen reflektálni egy kicsit. Másrészt legyünk már büszkék arra, hogy itt a magyar wikin vannak olyanok, akik képesek saját maguk összehozni egy cikket, anélkül, hogy szolgaian átvennék és lefordítanák az angol, német, héber, volapük, vagy ki tudja melyik wikipédiáról. – Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2010. szeptember 11., 18:41 (CEST)

Az érvelésről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Az, hogy valakinek nincs gondja valakivel, egy negatív, jóval üresebb állítás, mint az, hogy valakinek gondja van valakivel. Hogy nincs gondod valakivel, az sok minden miatt lehet: hogy egy hullámhosszon vagytok, hogy nem ismered a problémás oldalát a szerkesztőnek, vagy hogy ismered és nem érdekel. Ez régi és kipróbált szerkesztők esetében is lehetséges. Ez semmit nem változtat azon, hogy mások nincsenek egy hullámhosszon vele, és gondjaik vannak, vagy pedig csak egyszerűen nem bíznak benne, korainak tartják stb. Ugyebár ha polgármesterválasztáson indulsz olyan programmal, hogy Mátyásföldet megszünteted, lakosait eladod rabszolgának, kincseit pedig Újlipótvárosnak adod, az Újlipótvárosiak rád szavaznak, a Mátyásföldiek nem, ez esetben sem helyes azzal érvelni, hogy a Mátyásföldieknek is rád kellene szavazniuk, ha már egyszer az Újlipótvárosiak is annyian rád szavaztak." -- Gubbubu, 2011. augusztus

Arról a "tudományos" hírről, hogy egyszer még robotok írhatják a Wikipédiát[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Kell pár bot, amelyik írja a cikkeket, egy, amelyik törlésre jelöl néhányat, egy, amelyik törli, kettő, amelyik a kiválasztott lapokon szerkesztési háborúzik, egy, amelyik ezeket blokkolja, meg egy, amelyik trollkodik és naponta beírja, hogy milyen szemét ez az egész, és kész is egy Wikipédia. Mi kell még? :-) Ja, pár bot, amelyik olvassa az így létrejött cikkeket..." User:Bináris; 2013. június 30.

A "jogsértő" szó használatáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

..."csak egy stilisztikai kérés: ha egy valószínűen (vagy vélhetően) jogsértő cikket vagy képet törlésre jelölsz akkor javaslom, hogy a szerk. összefoglaló megfogalmazásba se azt írd hogy „jogsértő kép” hacsak ez nem bizonyosodott be. Én a „vélhetően jogsértő kép” kitételt javasolnám (de amúgy a törlési sablonok között található „jogszerű felhasználása kétséges” is teljesen jó megoldás). Az apropó nyilván az hogy ma egy cikket és egy képet is találtam ami nem volt jogsértő csak nem volt tisztázott az engedély, ebben az esetben elég bántó a felküldőre nézve a „lejogsértőzés”... User:grin, 2014. március 3., 12:36 (CET)

A delecionizmusról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A törlés a Wikipédia természetes szócikk-szaporulatának és -csökkenésének természetes befolyásolója. Kidolgozott szabályok vonatkoznak rá, mennyiségi korlátok nélkül. Sem az nincs megszabva, hogy egy adott időszakon belül, sem az, hogy egy adott felhasználóhoz hány törlési kezdeményezés fűződhet.

„Inkluzionizmus nélkül nincs mozgalom, delecionizmus nélkül nincs minőség. Linkoman 2007. október 18., 16:03 (CEST)

Szélsőségesen minőségpárti vagyok. Gyakorlatilag minden olyan szócikk, ami nem felel meg a minőségi elvárásoknak - legyen a hibádzás formai vagy tartalmi, mindegy -, szerintem vállalhatatlan. Ha azonnal nem javul fel, el kell tüntetni a látogatók szemei elől. Érdekes módon, a Wikipédia közössége a változatlan megtartás és a törlés közti átmenetet nem ismeri (például feljavítandó, a látogatók szeme elől eldugandó szócikkek munkapadja), így mivel magam nem tudok megbirkózni a rossz minőségű szócikkek tömegével, csak a törlést választhatom. Ezért delecionista vagyok". - Szerkesztő:December, 2010.

Wikiparódiáim[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vigyázz, kész, copyright[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs egyszerűbb dolog a szerzői jognál.

A tézis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszerűen a szerző halálától számított 70 éven belül be van minden használat tiltva. és kész.

Ez különösen fényképek esetén védhetetlen fenyegetés.
Ha nem tudjuk, ki a fotós és mikor halt meg, akkor a fényképen szereplő illető halálától számítjuk.
Tök egyszerű, nem?

A következmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebből következik, hogy fényképeket - legyenek bármilyen ocsmány minőségűek - csak akkor tüntethetünk fel egy adatbázisban, ha már a fenének sem érdekesek.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hans-Georg Gadamer német filozófus 2002-ben halt meg, 102 éves korában. Tehát a fotóját már 2072-ben láthatjuk a Wikipédiában!
  • Móricz Zsigmond fotóira is még egy kicsit várni kell.
  • Hamarosan láthatjuk a spanyol polgárháborúban lelőtt katalán fotós egyik képét!
  • És bemutathatjuk a Volkswagen Bogár prototípusát 1936-ból!
  • És szinte a lőpor illatát érezhetjük egy 1935-ös vadászatról készült fotóról.

Végkövetkeztetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mert a fejlődést semmi sem állíthatja meg. Aki nem hiszi, hogy ezt elhiszi bárki is, látogasson el a Wikipédiára.


Murphy törvénye a Wikipédiára alkalmazva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Murphy törvénye
  • Ha egy szócikk elrontható, azt el is rontják.
  • Folyományok:
  1. ha kijavítod, mások vitatni fogják a javításaidat.
  2. ha ragaszkodsz a javításodhoz, mások azzal fognak vádolni, hogy te rontottad el.
  3. ha nem javítod ki, egyszercsak valaki felveti: jé, ez hibás, miért nem javítottad ki eddig?
Chisholm harmadik törvénye
  • akárhogy vélekedsz a szerkesztéseidről, a többiek másként ítélik meg.
  • Folyományok:
  1. Ha valamit olyan érthetően magyarázol el, mint egyik forrásban sem található, valaki biztosan azt fogja állítani, hogy egy másik forrásban világosabban elmagyarázták.
  2. Ha olyasmit javítasz ki, amiről biztos vagy, hogy mások is hibásnak tartanak, valaki biztosan védelmébe veszi az eredetit és a te javításodat minősíti hibásnak.
Shirley törvénye
  • A legtöbb szerkesztő megérdemli egymást.
Whistler törvénye
  • Sohasem lehet tudni, kinek van igaza, de mindig lehet tudni, ki a főnök.
  • Folyományok:
  1. Ha nincs köztünk főnök, akkor az Alapítvány a főnök.
  2. Egyesek még köztünk is főnököket keresnek.
T. Rance Lator teorémája a fordításról
  • Egy Wikipédia-cikk minél terjengősebb, áttekinthetetlenebb, annál valószínűbb, hogy megtetszik másoknak, akik más nyelvekre fordítják.
  • Minél több szakszót tartalmaz az eredeti nyelvű szöveg, annál valószínűbb, hogy a fordítók ezeknek a célnyelv szerinti kifejezéseit nem értik és új kifejezéseket alkotnak helyettük.
  • Folyományok:
  1. Ha a témában már valaki lényegre törő cikket írt, akkor a fordító teletömi a szöveget lényegtelen dolgokkal és felülírja a helyesen lefordított szakkifejezéseket a saját ízlése szerint.
  2. Ha mindezt bárki szóvá teszi, a közösség felháborodottan ad igazat a botcsinálta fordítónak, hiszen ingyen, a közösség javára dolgozott.
Loftus munkaerő-toborzási teorémája
  • A be nem jelentkezett felhasználók képességei mindig nagyobbnak látszanak, mint a bejelentkezett felhasználóké.
  • Folyományok:
  1. Ha bejelentkezett felhasználó bejelentkezés nélkül ír valamit, másokban nagyobb reményt kelt.
  2. Legjobb be sem jelentkezni.
  3. A legkevesebbet szerkesztők fogják a leginkább propagálni a be nem jelentkezett felhasználók tiszteletét.
A helyreállítás Drazen-féle törvénye
  • Egy szócikk helyreállításának időtartama fordítottan arányos elrontásának időtartamával.

A többiektől kaptam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiváló Wikipédista Díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiváló Wikipédista Díj

Ezt a díjat az angol Wikipédiában ismert Barnstar mintájára alapította Nyenyec 2005. január 1-jén.

Azok a kiváló szerkesztők kapják, akik kiemelkedően sokat tettek a magyar Wikipédiáért.

Kapták:

Az Unciklopédiába írtam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

hét sablonvezér

Az Unciklopédiából Ugrás: navigáció, keresés A Wikipédia-beli hét sablonvezér abban különbözik a hét vezértől, hogy nem mind Ondok, de mindegyik undok. Kommunikációjukban kerülik az emberi véletlenszerűségéket, a céltalanul egyéni és esztétikus megfogalmazásokat - ők sablonokkal kommunikálnak. Történik pl., hogy Albert Einstein nevű gyanútlan új szerkesztő bejelentkezik Szerkesztő: 1kő (olvasd: egy kő, németül Ein Stein) néven és megkezdi szócikkét a relativitásról. Mit tesznek vezéreink? Az első szerint formázandó. A másik szerint szubcsonk, mert olyan rövid. A harmadik szerint nincs forrás. A negyedik lektorért kiált ("nézze már meg valami hozzáértő") Az ötödik azt kifogásolja, hogy miért nincs bevezető. A hatodik a kategóriákat hiányolja. És ekkor jön a halálos döfés: " saját kutatás, törlendő." Mint valami énekes pankrációban. A végén már csak olyan marad, akinek hangja nincs, de jól odavágott mindegyik ellenfelének. És ez ellen semmi gyógyszer, nincs tabletta, de még a pasztilla sem segít. A lap eredeti címe: „http://unciklopedia.org/index.php?title=A_h%C3%A9t_sablonvez%C3%A9r&oldid=59874”

Időtlen idők óta-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerkesztőnek, aki lektorál, korrigál és tagol. Már időtlen idők óta. -Opa 2007. július 27., 23:30 (CEST)
Nem az „Önzetlenül a Wikipédiáért-díj”, de azzal közel egyenértékű elismerés :)

Kedves Linkoman, nem szoktam sok mindenkivel levelezgetni, de azért látom, mi folyik itt. Sajnálom, ha elmész, mert szerintem szükség van Rád. Te vagy a legkövetkezetesebb szerkesztő, akit ismerek. Nem szólok bele a döntésedbe, de azért engedd meg, hogy ezt még odaadjam Neked, marasztalóul vagy búcsúzóul:==

WikiDefender Barnstar.png A Wiki Védelmezője Barnstar
Azt hiszem, ehhez nem kell magyarázat. Pumukli vita 2008. március 9., 00:10 (CET)


Főbb közreműködéseim[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban azokat a szócikkeket közlöm, amelyeket én kezdtem el. Ezek továbbfejlesztését adott esetben mások végezték el.
Előfordulhat, hogy a szócikket mások olyan tartalommal töltik meg, amivel nem értek egyet. Ilyenkor a belső linket elhagyom, mert a továbbiakban nem kívánok közösséget vállalni az általam elkezdett cikkel.

Részletesen idézett cikkem (Saját márkás termék)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a szócikket - mindeddig - döntően én írtam meg. Részletesen idézi - a Wikipédia mint forrás feltüntetésével - Rekettye Gábor - Hetesi Erzsébet: Kínálatmenedzsment c. könyve (Akadémiai Kiadó, 2009. 99 - 100. old.) ISBN 978 963 05 8678 8

A 10.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szócikkben végzett 16.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


20.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2007. április 20. Dobozy Attila (editcount szakaszosan működik)

25.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2007. szeptember 4. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)‎ (komolyra fordítva)

34.000. szerkesztésem (a "beállításaim" szerint")[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

37.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

40.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

42.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2012. január 26.

43.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2012. szeptember 27.

44.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2013. május 29.

45.000. szerkesztésem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2013. december 2. Fertőrákos‎; 17:08

Jubileumiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első 5 szócikkem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életrajzok (330 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajz, helyismeret (83 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jog és közigazgatás (112 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évek a jogalkotásban (146 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1867, 1868, 1869, 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, 1881, 1882, 1883, 1884, 1884, 1885, 1886, 1887, 1888, 1889, 1890, 1891, 1892, 1893, 1894, 1895, 1896, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948, 1949, 1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011

Bélyeggyűjtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névnapok (186 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szócikkek a Pallasból indulva (203 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb (72 db)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezekben az országokban jártam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Egyesült Államok  Ausztria  Belgium  Bulgária  Csehország  Franciaország  Hollandia  Horvátország  Lengyelország  Monaco  Nagy-Britannia  Németország  Olaszország  Oroszország  Románia  Spanyolország  Svájc  Svédország  Szerbia  Szlovákia  Szlovénia  Ukrajna  Vatikán