Johann Nepomuk Berger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Nepomuk Berger
Született 1816. szeptember 16.
Proßnitz, Morvaország
Elhunyt 1870. december 9. (54 évesen)
Bécs
Nemzetisége osztrák
Foglalkozása politikus,
író,
ügyvéd

Johann Nepomuk Berger (álneve: Sternau) (Proßnitz, Morvaország, 1816. szeptember 16.Bécs, 1870. december 9.) osztrák liberális politikus, író, ügyvéd.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berger jogot, matematikát és filozófiát tanult a bécsi egyetemen. 1844-ben természet- és büntetőjogi asszisztens lett a bécsi Theresianumban. 1848. júniusától 1849 áprilisáig tagja volt a frankfurti gyűlésnek (Frankfurter Nationalversammlung), mint a szélsőbaloldal képviselője. 1861. márciusában az alsó-ausztriai tartományi gyűlés (Landtag von Niederösterreich) tagjává választották.

1863-ban csatlakozott a liberális párthoz. 1867. december 30-tól tárca nélküli miniszter volt és a föderalizmus problémájával foglalkozott. Miután 1869. decemberben hiába sürgette az alkotmány revízióját és közvetlen birodalmi választások megtartását, 1870. januárjában nézeteivel kisebbségben maradt a kormányon belül, emiatt két minisztertársával, Eduard Taaffe gróffal és Alfred Potocki gróffal együtt 1870. január 17-én lemondott.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1894-ben Bécs 17. kerületében (Hernals) teret neveztek el róla. (Johann-Nepomuk-Berger-Platz)

Publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Preßfreiheit und das Preßgesetz (Wien 1848)
  • Die österreichische Wechselordnung vom 25. Jan. 1850 (1850)
  • Kritische Beiträge zur Theorie des österreichischen allgemeinen Privatrechts (Wien 1856)
  • Über die Todesstrafen (1864)
  • Zur Lösung der österreichischen Verfassungsfrage (1861)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]