Johann Nepomuk Berger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Nepomuk Berger
Született 1816. szeptember 16.
Proßnitz, Morvaország
Elhunyt 1870. december 9. (54 évesen)
Bécs
Nemzetisége osztrák
Foglalkozása politikus,
író,
ügyvéd
Iskolái Bécsi Egyetem

Johann Nepomuk Berger (álneve: Sternau) (Proßnitz, Morvaország, 1816. szeptember 16.Bécs, 1870. december 9.) osztrák liberális politikus, író, ügyvéd.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berger jogot, matematikát és filozófiát tanult a bécsi egyetemen. 1844-ben természet- és büntetőjogi asszisztens lett a bécsi Theresianumban. 1848. júniusától 1849 áprilisáig tagja volt a frankfurti gyűlésnek (Frankfurter Nationalversammlung), mint a szélsőbaloldal képviselője. 1861. márciusában az alsó-ausztriai tartományi gyűlés (Landtag von Niederösterreich) tagjává választották.

1863-ban csatlakozott a liberális párthoz. 1867. december 30-tól tárca nélküli miniszter volt és a föderalizmus problémájával foglalkozott. Miután 1869. decemberben hiába sürgette az alkotmány revízióját és közvetlen birodalmi választások megtartását, 1870. januárjában nézeteivel kisebbségben maradt a kormányon belül, emiatt két minisztertársával, Eduard Taaffe gróffal és Alfred Potocki gróffal együtt 1870. január 17-én lemondott.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1894-ben Bécs 17. kerületében (Hernals) teret neveztek el róla. (Johann-Nepomuk-Berger-Platz)

Publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Preßfreiheit und das Preßgesetz (Wien 1848)
  • Die österreichische Wechselordnung vom 25. Jan. 1850 (1850)
  • Kritische Beiträge zur Theorie des österreichischen allgemeinen Privatrechts (Wien 1856)
  • Über die Todesstrafen (1864)
  • Zur Lösung der österreichischen Verfassungsfrage (1861)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]