Polgárminisztérium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Polgárminisztériumnak (németül Bürgerministerium vagy Doktorenministerium) nevezik a politikai szóhasználatban azt a kormányt, amely az Osztrák–Magyar Monarchia ausztriai felében („Lajtáninnen” vagy „Ciszlajtánia”) az országot kormányozta. 1867. december 30-tól lemondásáig, 1870. április 4-ig volt hatalmon. A kormány határozottan liberális politikát folytatott, ám a nemzetiségi kérdéssel (föderalizmus kontra német párt) nem bírt és ez vezetett lemondásához.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnevezés arra utal, hogy e kormány 9 tagja közül négy polgári származású volt és egy további, Ignaz von Plener, a nemesi címét 11 évvel korábban nyerte el) nem voltak nemesek. A Monarchiában ez újdonságnak számított. (A 19. században általános volt a „minisztérium” szónak az egész kormányra való alkalmazása.) A ritkábban használt Doktorminisztérium (Doktorenministerium) elnevezés alapja az volt, hogy a 9 kormánytag közül ötnek volt doktorátusa és három további kormánytagnak (Auersperg, Taaffe, Plener) abszolutóriuma volt jogi tanulmányaiból.

Tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormány által elfogadtatott fontosabb törvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gesetz vom 25. Mai 1868, womit … die Gerichtsbarkeit in Ehesachen der Katholiken den weltlichen Gerichtsbehörden überwiesen … werden, RGBl. Nr. 47 / 1868]</ref>.
  • Gesetz vom 25. Mai 1868, wodurch grundsätzliche Bestimmungen über das Verhältnis der Schule zur Kirche erlassen werden, RGBl. Nr. 48 / 1868]</ref>.

ist)[1].

  • Gesetz über Versöhnungsversuche vor gerichtlichen Ehescheidungen (Die Scheidungswilligen wurden von der gesetzlichen Pflicht entbunden, ihren Pfarrer von ihrer Scheidungsabsicht zu verständigen; hatte dieser keine Versöhnungsversuche unternommen, so war nun das Gericht dazu verpflichtet.)[2]
  • Gesetz über die Kosten der Wiener Donauregulierung (sie wurden zwischen dem Staat, dem Kronland Österreich unter der Enns und der Stadt Wien gedrittelt)[3]
  • Gesetz über die Organisation des Reichsgerichts (des höchsten Gerichts der im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder)[4]
  • Die inoffiziell als „Reichsvolksschulgesetz“ bekannte Rechtsnorm[5]
  • Gesetz über die k.k. Landwehr (die Territorialverteidigung Österreichs)[6]

Külső hivatkozások és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]