Faludi Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Faludi Gábor, a Vígszinház egyik alapitója és első igazgatója

Faludi Gábor (Tét, 1846. május 13.Budapest, 1932. május 4.) színigazgató, a budapesti Vígszínház egyik alapítója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vígszínház egy képeslapon, 1904.

Waltersdorfer néven született 1846-ban Téten, az ottani izraelita anyakönvy szerint; szülei Waltersdorfer Salamon es Klein Szali kereskedők voltak. 1878-ig kereskedő volt Devecseren. Ekkor Budapestre költözött és megalapította bérleti alapon az első Magyar színházjegyirodát. 1896-ban Keglevich István gróffal és Szécsi Ferenc íróval megszervezte a Vígszínházat, jelentékeny mennyiségű részvényt jegyzett és ő vezette a színház gazdasági ügyeit, majd Keglevichnek és Szécsinek a színház kötelékéből történt kiválása után Faludi maga vette át a színház vezetését. 1917-ben bérbe vette a Városi Színházat is.

A Vígszínház alapításától, 1896-tól kezdve fontos szerepet játszott a magyar színházi életben. Kezdetben inkább játékstílusának újdonságával és bemutatott darabjainak frivolságával hívta fel magára a figyelmet, majd 1907-től a kortárs magyar polgári dráma egyik legfontosabb teátrumaként az irodalmi életben is meghatározó tényezővé vált. A Vígszínház elsősorban a gyorsan asszimilálódó német és zsidó eredetű polgárság lakhelyének, a Lipótvárosnak vált jelképévé. Emlékeztetett az 1867-es kiegyezés nyomán kibontakozó gazdasági sikertörténetre, a boldog békeidőkre, sőt az 1915 1918 között előadott színjátékok hihetetlen sikerei miatt az első világháborúra; valamennyi állampolgár közös élményére, közös kudarcára.[forrás?]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faludi Miklós, Jenő, és Sándor színigazgatók apja.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957)
  • Hunyady Sándor: A Vígszínház 40 éve (Bp., 1936)
  • Kellér Andor: Bal négyes páholy (regény, Bp., 1960)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Vígszínház
  • A népopera
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.