Johann Anton Leisewitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Anton Leisewitz
Johann Anton Leisewitz (Schröder).png
Született 1752. május 9.
Hannover
Elhunyt 1806. szeptember 10. (54 évesen)
Braunschweig
Foglalkozása költő,
jogász
Iskolái Göttingeni Egyetem

Johann Anton Leisewitz (Hannover, 1752. május 9.Braunschweig, 1806. szeptember 10.) német költő és jogász.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy helyi borkereskedő fiaként ifjúságát Celle városában töltötte. 1770 és 1774 között Göttingenben (Georg-August-Universität Göttingen) végezte jogi tanulmányait, ahol 1774-től a Liget-kör (Göttinger Hainbund) tagja volt.

1778 után először hivatalnok, azután a trónörökös nevelője, végül mint titkos igazságügyi tanácsos működött. Számos terve (például a 30 éves háború története, Die Weiber von Weinsberg című vígjáték stb.) csak tervek maradtak. Összes munkáit Schweiger adta ki 1838-ban.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fő műve nagy tehetségéről tanúskodó szomorújátéka (Trauerspiel): Julius von Tarent (1776, újra kiadta Werner 1889), amelyet (mivel névtelenül jelent meg) Gotthold Ephraim Lessing Goethe művének tartott, a fiatal Schiller pedig - saját nyilatkozata szerint - könyv nélkül tudott. A darab a Sturm und Drang egyik legbecsesebb és legbefolyásosabb terméke.
  • Die Pfandung (drámai jelenet), 1775
  • Der Besuch um Mitternacht (drámai jelenet Szene), 1775
  • Selbstgespräch eines starken Geistes in der Nacht (drámatöredék), 1776
  • Konradin (drámatöredék), 1776
  • Alexander und Hephästion (drámatöredék), 1776
  • Rede eines Gelehrten an eine Gesellschaft Gelehrter (szatíra), 1776
  • Geschichte der Entdeckung und Eroberung der Kanarischen Inseln (fordítás angolból), 1777
  • Nachricht von Lessing's Tod (Levél Lichtenbergből), 1781
  • Über die bei Einrichtung öffentlicher Armenanstalten zu befolgenden Grundsätze, 1802.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andreas Herz: "…ward ich doch mit der ganzen Gesellschaft zuletzt ziemlich lustig". Leisewitz' erste Jahre in Braunschweig. In: Formen der Geselligkeit in Nordwestdeutschland 1750-1820. Hrsg. v. Peter Albrecht, Hans Erich Bödiker u. Ernst Hinrichs. Tübingen 2003 (= Wolfenbütteler Studien zur Aufklärung; 27), S. 211-259.
  • Ines Kolb: Herrscheramt und Affektkontrolle. Johann Anton Leisewitz' "Julius von Tarrent" im Kontext von Staats- und Moralphilosophie der Aufklärung. Lang, Frankfurt am Main 1983. ISBN 3-8204-7563-X
  • Gregor Kutschera von Aichbergen: Johann Anton Leisewitz. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Literatur im 18. Jahrhundert. Gerold, Wien 1876.
  • Gérard Laudin: L'œuvre de Johann Anton Leisewitz jusqu'en 1782. Lang, Bern u.a. 1991. (= Contacts; Sér. 3, Études et documents; 15) ISBN 3-261-04493-4
  • Gert Mattenklott: Melancholie in der Dramatik des Sturm und Drang. Athenäum, Königstein im Taunus 1985. ISBN 3-7610-8313-0
  • Stefanie Wenzel: Das Motiv der feindlichen Brüder im Drama des Sturm und Drang. Lang, Frankfurt am Main u.a. 1993. (= Marburger germanistische Studien; 14) ISBN 3-631-46009-0

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Anton Leisewitz témájú médiaállományokat.