Csikvári Jákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csikvári Jákó (1881-ig Wührl Jákó) (Borosjenő, Pest vármegye, 1847. július 26.Mátyásföld, 1913. november 3.[1]) magyar királyi államvasúti felügyelő, ügyosztályvezető, közlekedési szakíró. 1879-ig Wührl családneve alatt irt. Álnevei és jegye: Borosjenői, Dr. Katona, Cs.

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit Budán és Esztergomban végezte, majd néhány évig a tanítói pályán működött. 1869-ben hivatalnoka lett a később feloszlott országos gőzhajózási társaságnak, ahol eleinte mint gyakornok, később mint főpénztárnok működött. 1871-ben a magyar királyi államvasutak szolgálatába lépett és ettől kezdve minden szabad idejét az írásnak szentelte. Ő írta (még Wührl Jákó néven) az első magyar nyelvű vasúti lexikont. Wührl családi nevét 1881. november 17-én változtatta Csikvárira.

Ő alapította és szerkesztette a Magyar Közlekedésügy című havi folyóiratot, amelyből 1875-76-ban három kötet jelent meg Budapesten.

Cikkei, beszélyei, ismeretterjesztő közleményei 1872-től a következő lapokban jelentek meg: Erdély, Kolozsvári Közlöny, Nagyvárad, Délmagyarországi Lapok; ezután munkatársa lett a Jókai-féle Életképeknek, Fővárosi Lapoknak, Magyarország és Nagyvilágnak; később a Pesti Hirlapba, a Honba stb. dolgozott. Szakirodalmi működése 1874-ben kezdődött és irt a Vasúti és Közlekedési Közlönybe, a Közlekedésbe és a Magyar Tisztviselőbe (1874-76.)

1880-ban megindította a Magyar Tisztviselő című hetilapot, amelyet Perlaky Mihállyal együtt szerkesztett. Szépirodalmi dolgozatait is csaknem kizárólag ebben a lapban közölte. Csikvári volt az 1889-re szóló Somogyi-féle Vasúti Zsebnaptárnak a főszerkesztője.

1881-ben a Népszínház pályázatára népszínművet is írt Az apa unokája címmel; művét 1882-ben a budai arenában adták elő.

Emlékezete[szerkesztés]

Sírja Budapesten a Fiumei Úti Sírkertben található.[1]

Művei[szerkesztés]

  • A végrendelet (elbeszélés, Székesfehérvár, 1867);
  • Kalászok az élet mezejéről (Pest, 1870);
  • Vasúti könyvvitel (Budapest, 1874);
  • Akik célt tévesztettek (tárcacikkek és beszélyek, uo. 1876);
  • A világforgalom eszközei (uo. 1877);
  • Téli estékre (uo. 1878);
  • Magyar vasúti lexikon (uo. 1879);
  • A közlekedési eszközök (uo. 1881-83);
  • Vasúti számvitel (uo. 1887).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Archivált másolat. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.