Barna Ignác (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barna Ignác
Arcképe a Vasárnapi Ujságban
Arcképe a Vasárnapi Ujságban
Születési név Barna Ignác
Született 1822. február 2.
Nagykároly
Elhunyt 1894. november 23. (72 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fogorvos, költő, tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barna Ignác témájú médiaállományokat.

Barna Ignác, dr. (Nagykároly, 1822. február 2.Budapest, 1894. november 23.) fogorvos, költő, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1876-tól.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1848-ban orvosdoktori képesítést szerzett a pesti egyetemen. Mint ezredorvos vett részt a szabadságharcban. Kossuth Zsuzsanna mellett a tábori kórházak megszervezésében, majd Bécsben (1852-től) és Budapesten (az 1860-as évek-ben folytatott kiterjedt fogorvosi gyakorlatot. 1865-ben magántanár a pesti egyetemen. Jelentékeny munkásságot fejtett ki a szépirodalom terén. Különösen mint a klasszikusok fordítója vált ismertté. Fordította Horatiust, Juvenalist, Vergiliust. Azonfelül értekezést írt a rómaiak szatíraíróiról. Két kötet költeménye és ugyancsak két kötet orvosi szakmunkája is megjelent.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barna Ignác versei (Buda, 1846)
  • Szerelemhangok (Pest, 1850)
  • Fogászat (1871)

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horatius ódái és epódusai (1875)
  • Vergilius: Aeneis (1890)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]