Rudolf Stammler
| Rudolf Stammler | |
 | |
| Rudolf Stammler az 1880-as években | |
| Született | 1856. február 19.[1][2][3][4][5] Alsfeld[6] |
| Elhunyt | 1938. április 25. (82 évesen)[1][3][4][5] Wernigerode[7] |
| Állampolgársága | német |
| Gyermekei | Wolfgang Stammler |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Stammler témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudolf Stammler (Alsfeld, 1856. február 19. - Wernigerode, 1938. augusztus 25. ) német jogtudós, jogfilozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1933). Nézetei nagy befolyást gyakoroltak mind az európai, mind a dél-amerikai jogi gondolkodásra.
Életpályája[szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait Lipcsében fejezte be. Lipcsében kezdte pályafutását 1880-ban. 1882-től professzor volt Marburgban, Giessenben, 1885-től kezdve Halléban és végül Berlinben. Jogfilozófiáját a marburgi neokantianizmus követőjeként fejtette ki. Fő témája az ú.n. helyes jog volt.
1908-ban előadást tartott Helyes jog címmel a Magyar Jogászegyletben Budapesten.
Nézetei[szerkesztés]
Stammler a történeti jogi iskolával és a materialisztikus történeti felfogással szemben kritikai alapon megalapította a szociális idealizmus rendszerét, amelynek értelmében a jog a társadalmi életnek egyik alapja, mert ezt mint egységes egészet monisztikusan kell felfogni. A társadalmi fejlődés, ebből a szempontból tekintve, szüntelen körforgás képét adja.[8]
Stammler írja:
„«Igazságosság» annyi, mint megegyezés a közösség gondolatával. Törvény akkor igazságos, ha kimutatható, hogy különös tartalma a közösség alapvető gondolatával megegyezik. «Jó erkölcsök», «méltányosság» stb. alatt nem valami misztikus etikai [9] hatalmat kell értenünk, hanem jogszabályokat, és pedig azokat, amelyek a különös esetben a közösség gondolatával megegyeznek. Mindezen esetekben egy-egy jogszabályról van tehát szó.... Helyes jog pedig nem valami ideális törvénykönyv, hanem az érvényes jog egy részéül van gondolva, azon részéül, amely a közösség gondolatával megegyezik. Ami azzal nem egyezik meg, ahol tévedés esett, vagy ahol talán egyszer rosszakarat is közrejátszott, az helytelen.[10]”
Főbb művei[szerkesztés]
- Die Behandlung des Römischen Rechts in dem juristischen Studium nach Einführung des Deutschen Reichs-Civilgesetzbuches. Akademische Antrittsrede. Mohr, Freiburg 1885.
- Praktische Pandektenübung für Anfänger. Veit, Leipzig 1893.
- Wirtschaft und Recht nach der materialistischen Geschichtsauffassung. Eine sozialphilosophische Untersuchung. Veit & Comp., Leipzig 1896.
- Wirtschaft und Recht nach der materialistischen Geschichtsauffassung. Eine sozialphilosophische Untersuchung. Zweite verbesserte Auflage. Veit & Comp., Leipzig 1906.
- Theorie der Rechtswissenschaft. Scientia, Aalen 1970. Neudruck der 2. Auflage Halle 1923.
- Lehrbuch der Rechtsphilosophie. de Gruyter, Berlin 1970. 3. verm. Auflage. Unveränderter photomechanischer Nachdruck: de Gruyter, Berlin, Leipzig 1928.
- Die Lehre von dem richtigen Rechte. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1964. Unveränderter reprografischer Nachdruck der neubearbeiteten Auflage: Halle (Saale) 1926.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1933) [11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Marburger Professorenkatalog. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon hat kötetben. VI. kötet. Pergátló kifogás-Zsupán 301. old.
- ↑ az eredetiben: mystikus ethikai
- ↑ Helyes jog. Előadás Budapesten, 1908.
- ↑ Akadémiai Értesítő - Magyar Tudomány Akadémiai Értesítő, 43. kötet (1933. évfolyam)
Források[szerkesztés]
- Jog és filozófia. Antológia a század első felének kontinentális jogi gondolkodása köréből (Jogfilozófiák). Szerk.: Varga Csaba. Budapest, Osiris, 1998. 229. old.
- Stammler Rudolf: Helyes jog [288., 1908] Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)