Breitner János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Breitner János, dr. (1915. március 17.1981[1]) magyar énekművész (táncdalénekes), zeneszerző, jogász.

Életpályája[szerkesztés]

Jogi tanulmányokat folytatott, és jogászként is dolgozott. Pályájának lényegét azonban a könnyűzene képezte.

Breitner Jánost a Nemzeti Zenedében Ujfalussyné Mándy Margit tanította énekre, míg Fáik Géza zeneszerzésre és zongorázásra. 1945-től kezdve énekesként, zongoristaként, karmesterként egyaránt népszerűvé vált. Az ORI hivatásos énekese volt.

Táncdalénekesként rendszeresen szerepelt magyar, német, osztrák, csehszlovák és lengyel rádióállomások műsorán.

1981. február 24-i temetésén Landeszmann György főrabbi méltatta az érdemeit.

Ismertebb dalai[szerkesztés]

  • Szalmaláng nálad a szerelem
  • Natasa
  • Kis Katóka
  • Lehet, hogy túlságosan szerettelek

Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]

A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Zenei Szakosztályának egyik alapító tagja volt.

Diszkográfiája[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új Élet, 1981. 03. 01. - 5. szám

Források[szerkesztés]

  • Raics István: Búcsúzunk Breitner Jánostól
  • Zenei lexikon (Zeneműkiadó, Budapest 1965) 295. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]