Pont Neuf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új híd
Pont Neuf
Pont Neuf at Sunset.jpg
Elhelyezkedése Párizs - Cité-sziget
Áthidalt akadály Szajna
Funkció közúti híd
Teljes hosszúság 232 m
Szélesség 22 m
Tervező Baptiste Androuet du Cerceau és Guillaume Marchand
Átadás ideje 1607.
Elhelyezkedése
Új hídPont Neuf  (Párizs)
Új hídPont Neuf
Új híd
Pont Neuf
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 51′ 27″, k. h. 2° 20′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 27″, k. h. 2° 20′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pont Neuf témájú kategóriát.
A Pont Neuf híd

A Pont Neuf (magyarul Új Híd) a legöregebb híd, amely a Szajna folyót keresztezi Párizsban. A híd két különálló részből áll, az egyik része a Cité-szigetet köti össze a bal parttal, míg a másik része a szigetet a jobb parttal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már 1550-ben II. Henriket megkérték, hogy építsen egy hidat itt, mert a meglévő Pont Notre-Dame túlterhelt lett, azonban a költségek akkor túl magasak voltak.

III. Henrik 1577-ben felismerte, hogy a rendelkezésre álló Szajna-hidak nem képesek hatékonyan ellátni a Cité-sziget és a parti városrészek közti közlekedést, ezért elrendelte, hogy a sziget nyugati csücskén vezessen át egy, az északi és déli városrészt a Citével összekötő kőhíd.

Baptiste Androuet du Cerceau, Pierre des Illes és Thibault Métezeau már 1578-ban elkészítették tervüket, amely a vallásháborúk miatt csak IV. Henrik uralkodása alatt, 1607-ben válhatott valóra. Nem alkalmazták koruk itáliai hídépítészetének klasszicizáló újításait, s az Új híd már felépültekor is konzervatívnak hatott a középkort idéző formavilágával és ornamentikájával. Az erőteljes támpillérekkel tagolt masszív kőhíd tizenkét félköríves ívezettel rendelkezik, a legszélesebb hídnyílás eléri a 19,4 métert. A pilléreket toronyszerű tagozatok emelik ki a homlokívek síkjából, s mindkét oldalon szakállas férfifejek groteszk szobrai sorakoznak a híd teljes hosszában.

Az Új híd ma is eredeti formájában látható, az eltelt évszázadok egyetlen változtatása a korábban púpos hátú híd pályatestének vízszintessé tétele volt. Mint kora legtöbb hídja a Pont Neuf is római mintát követve, sok rövid boltíves hídrészből áll. IV. Henrik parancsára az Új híd lett az első olyan párizsi híd, amelyre a középkor szokásaival ellentétben nem épülhettek sem lakóházak, sem üzletek. Volt azonban járda, hogy megvédje a gyalogosokat a sártól és lovaktól. A gyalogosan közlekedők félreállhattak a híd bástyáiba, hogy utat engedjenek a tedelmes kocsinak. A döntés, mely szerint a hídon nem épülhettek házak, közvetlenül IV. Henriktől származik, aki azon az alapon hozta meg a tiltást, hogy a házak akadályozni fogják a kilátást a Louvre-ból, amit az uralkodása alatt alaposan kiterjesztett.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont Neuf című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pont Neuf témájú médiaállományokat.