Perczel Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perczel Béla
Perczel Béla.jpg
Perczel Béla portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1819. június 15.
Börzsönypuszta
Elhunyt 1888. március 25. (68 évesen)
Budapest
Foglalkozása jogász, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Béla témájú médiaállományokat.

Perczel Béla, dr. (Börzsönypuszta, 1819. június 15.Budapest, 1888. március 25.) magyar jogász, a Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, miniszter, Perczel Dezső politikus apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860 és 1861 között helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák Párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. 1886-tól haláláig a főrendiház tagja volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Életrajza az 1887-1897-es országgyűlés almanachjában

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]