Perczel Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perczel Béla
Perczel Béla.jpg
Perczel Béla portréja a Vasárnapi Újságban
Született 1819. június 15.
Börzsönypuszta
Elhunyt 1888. március 25. (68 évesen)
Budapest
Foglalkozása jogász, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter

Perczel Béla, dr. (Börzsönypuszta, 1819. június 15.Budapest, 1888. március 25.) magyar jogász, a Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, miniszter, Perczel Dezső politikus apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860 és 1861 között helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák Párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. 1886-tól haláláig a főrendiház tagja volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Életrajza az 1887-1897-es országgyűlés almanachjában

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Béla témájú médiaállományokat.