Elvétés

Az elvétés (latinul aberratio ictus, vagyis az ütés eltévesztése) egy büntetőjogi fogalom, a tévedésnek az az esete, amikor az elkövető szándéka szerinti eredmény nem az általa kívánt személy vagy tárgy sérelmére, hanem más személyen vagy tárgyon következik be. Ha a bűncselekménynek van gondatlanul elkövethető büntetőtörvényi tényállása (pl. emberölés), akkor az elkövető két cselekményért felelős:

• az általa elhibázott személy vagy tárgy sérelmére szándékos bűncselekmény kísérlete miatt,
• a tévedésből eltalált személy vagy tárgy sérelmére elkövetett cselekmény gondatlan alakzata miatt.

Forrás

• Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné et al. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0