Trócsányi Zsolt
| Trócsányi Zsolt | |
| Született | 1926. április 15.[1] Pápa |
| Elhunyt | 1987. augusztus 23. (61 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Trócsányi Dezső |
| Foglalkozása | történész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kohányi[3] Trócsányi Zsolt (Pápa, 1926. április 15. – Budapest, 1987. augusztus 23.) magyar történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora.
Családja[szerkesztés]
Trócsányi Dezső fia, Trócsányi Zoltán és Trócsányi György testvére.
Életpályája[szerkesztés]
Tanulmányait az Eötvös Kollégium tagjaként 1944 és 1949-ben végezte a budapesti tudományegyetemen történelem, latin és levéltár szakán. 1947-1948 folyamán a bukaresti egyetemen volt ösztöndíjas. 1949-től az Országos Levéltár munkatársa, 1969-től főlevéltárosa, a Gubernium és az Erdélyi Kancellária levéltárának referense volt egészen 1986-ig, nyugalomba vonulásáig.
Tudományos fokozatai[szerkesztés]
- a történelemtudomány kandidátusa (1956)
- a történelemtudomány doktora (1968)
Fő kutatási területe[szerkesztés]
Erdély történelme a 6-19. században.
Főbb művei[szerkesztés]
- Az erdélyi parasztság története 1790-1849 (Bp., 1956)
- A nagyenyedi kollégium történetéhez, 1831-1841 (Bp., 1957)
- Wesselényi Miklós (Bp., 1965)
- Az északi Partium 1820-ban (Bp., 1966)
- Teleki Mihály. Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig (Bp., 1972); Az erdélyi kormányhatósági levéltárak (Bp., 1973)
- Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései 1540-1690 (Bp., 1976)
- Erdély központi kormányzata 1540-1690 (Bp., 1980)
- A pápai kollégium története (társszerző, Bp., 1981)
- Erdély története (társszerző, II., Bp., 1986)
- Wesselényi Miklós hűtlenségi pere (Bp., 1986)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ http://nevpont.hu/view/10477
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Új magyar lexikon. Kiegészítő kötet 1962 - 1980. 622. old.
- nevpont.hu
