Nemzeti Címer Bizottság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzeti Címer Bizottság (szabályos magyar helyesírással: Nemzeti Címerbizottság) a harmadik Orbán-kormány által a 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelettel létrehozott testület. A Bizottság feladata a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése. Létrehozására a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény ad felhatalmazást. A Bizottság tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek, költségtérítés elszámolására nem jogosultak.[1]

„4. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat címerének Magyarország címerétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a Kormány Nemzeti Címer Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét. (3) Ha a címer vagy a címeres körbélyegző használata kötelező, a helyi önkormányzati címer vagy címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.[2]

A Bizottság feladata[szerkesztés]

A Bizottság feladata, hogy a helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok már meglévő, valamint tervezett címereit szakmai szempontok alapján véleményezze, szükség szerint javaslatokat fogalmazzon meg a “címertani hagyományoknak megfelelő kialakítására”.[3]

A Bizottság tagjai, szervezete, működése és eljárásrendje[szerkesztés]

A Bizottságnak 5 állandó tagja van,[4] akik a következők: a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az általa kijelölt állami vezető, valamint a bizottság elnökének felkérése alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója vagy képviselője, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke vagy az általa kijelölt tag, és a címertan területén elismert heraldikai szakértő.[5]

A Bizottság tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek és a Bizottság tagjaként végzett feladatellátással összefüggésben költségtérítés elszámolására nem jogosultak.[4]

A bizottság szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést.

Források[szerkesztés]

  • 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
  • 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet A Nemzeti Címer Bizottságról

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 4. §.
  2. 2011. évi CCII. törvény 4. § (1) – (3) bek.
  3. 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.
  4. a b 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. §.
  5. 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (2) - (4) bek.

További információk[szerkesztés]