Szabó Zoltán (miniszter)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szabó Zoltán (Patalom, 1914. február 17.Budapest, 2007. január 11.) orvos, politikus, egészségügyi miniszter, az orvostudományok kandidátusa.

Szabó Zoltán
Magyarország egészségügyi minisztere
Hivatali idő
1964. június 6. – 1974. február 15.
ElődDoleschall Frigyes
UtódSchultheisz Emil

Születési névSzabó Zoltán Sándor
Született1914. február 17.
Patalom
Elhunyt2007. január 11.
Budapest
PártMagyar Szocialista Munkáspárt

Foglalkozás

Életpályája[szerkesztés]

Somogy vármegyében született Szabó Béla tanító és Klapp Mária fiaként. A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett 1933-ban. A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet 1939-ben. 1943-ban tett belgyógyász szakorvosi vizsgát.

1962. november 24. és 1975. március 22. között az MSZMP KB[1] tagja. 1963. december 7. és 1964. június 5. között az egészségügyi miniszter első helyettese, ezt követően 1974. február 15-ig egészségügyi miniszter volt. Ezt követően a Magyarok Világszövetsége főtitkára tisztét töltötte be 1974. november 29. és 1980. szeptember 15. között.

Kutatási területe[szerkesztés]

Elsősorban a magas vérnyomással és az ún. antihipertenzív szerek hatásával foglalkozott.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Rhodankaliumtherápiás hatása hypertoniás betegeken (Magyar Belorvosi Archívum, 1950)
  • A tüdőverőér emboliájával kapcsolatos EKG-eltérések. Farádi Lászlóval (Orvosi Hetilap, 1951. 6.)
  • Folsav-antagonisták (Orvosi Hetilap, 1951. 32.)
  • A Friedländer-pneumonia stretomycin kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1952. 26.)
  • A szív dinamikus működésének változása Rauwolfia-alkaloidák hatására (MTA V. Osztálya Közleményei, 1959)
  • Az arteriás vérnyomás, percvolumen és periferiás resistentia változása több Rauwolfia-alkaloida együttes adása esetén. – A vesehaemo-dynamika és a vizeletürítés változása Rauwolfia-serpentina több alkaloidjának együttes adása esetén (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
  • A Devincan vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata állatkísérletekben és hypertoniás betegeken. Nagy Zoltánnal (Orvosi Hetilap, 1959. 33.)
  • A nagyvérköri és vesehaemodynamika változása kutyán, reserpin hatására (Magyar Belorvosi Archívum, 1960)
  • Az essentialis hyperlipaemiáról. Kerekes Ernővel (Orvosi Hetilap, 1960. 5.)
  • A hypertoniabetegség néhány aktuális kérdése. Gláz Edittel és Gömöri Pállal (Orvosi Hetilap, 1960. 11.)
  • A mecamylamin vérnyomáscsökkentő hatásáról. Erdélyi Gáborral (Orvosi Hetilap, 1960. 15.)
  • A vesehaemodinamika és a diuresis változása hypertoniás betegeken reserpin hatására (Orvosi Hetilap, 1960. 40.)
  • Studies on the Hypoglycaemic Effect of Vincamin (Experientia, 1961)
  • Haemodynamikai változások vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatására. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1962)
  • A magyar egészségügyi tudományos kutatások helyzete és perspektívája (Népegészségügy, 1965)
  • A közegészségügyi-járványügyi munka és a körzeti betegellátás néhány kérdéséről (Állam és Igazgatás, 1966)
  • Az egészségügyi feladatkörbe utalt felnőttvédelmi szociális gondoskodás helyzetéről és időszerű kérdéséről (Népegészségügy, 1969)
  • A kórházak szervezeti és fejlesztési problémái Magyarországon (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1969)
  • Az egészségügy negyedik ötéves terve (Népegészségügy, 1970)
  • A ma és a holnap orvosa (Népegészségügy, 1971)
  • Az új egészségügyi törvény és végrehajtásának feladatai. Keresztes Lászlóval (Állam és Igazgatás, 1972)
  • A megelőzés néhány egészségpolitikai kérdése (Népegészségügy, 1972)
  • Az egészségügyi törvény országgyűlési előadói beszéde (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972 és Népegészségügy, 1972)
  • Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendelet végrehajtásáról (Népegészségügy, 1973)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1953)
  • Munka Érdemrend (1955)
  • a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1974)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Központi Bizottság

Források[szerkesztés]