Érvénytelenség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Semmisség szócikkből átirányítva)

Az érvénytelenség jogi műszó, amely arra utal, hogy egy szerződés, nemzetközi szerződés, hatósági határozat vagy más jogi aktus úgy tekintendő, mintha létre sem jött volna. A semmisség és az eredményes megtámadás jogkövetkezményei azonosak.

Jogszabályok érvénytelensége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogszabálynak (vagy jogszabály konkrét rendelkezésének) az érvénytelenségét Magyarországon az Alkotmánybíróság állapíthatja meg. Nem eredményez érvénytelenséget a hatályon kívül helyezése egy jogszabályi rendelkezésnek vagy teljes jogszabálynak, függetlenül attól, hogy helyébe lép-e új jogszabályi rendelekzés vagy sem.

Fajtái a polgári jogban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A semmisséget a magyar polgári jog az érvénytelenség egyik típusaként szabályozza, a megtámadhatóság mellett. A semmisség és az eredményes megtámadás jogkövetkezményei azonosak.

Semmisség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az érvénytelenség súlyosabban fenyegetett esete a semmisség, amelynek lényege, hogy a jogszabályban foglalt esetekben a szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához nincs szükség perre, bírósági ítéletre - a semmisség a jogszabály erejénél fogva érvénytelenséget jelent.

Megtámadhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A megtámadhatóság szerződési jogunkban azt jelenti, hogy a szerződés érvénytelenségét a bíróság megállapíthatja, ha azt a törvényben foglalt jogvesztő határidőn belül az erre jogosult, bíróság előtt megtámadja.

A Polgári törvénykönyvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Semmis a szerződés, ha az jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz (Ptk. 200. § (1) bekezdés);
  • A semmis szerzõdés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidõ nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség (Ptk. 234.§ (1) bekezdés);
  • Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik (Ptk. 200. § (2) bekezdés);
  • Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis (Ptk. 217. § (1) bekezdés).

Joggyakorlat az érvénytelenség jogkövetkezményeiről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény szerint:
  1. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a PK 32. számú állásfoglalását meghaladottnak tekinti.
  2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.

Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. §) - mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén - a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.

  1. Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni.
  2. Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást és erre képes is.
  3. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt [,] a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.
  4. Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása - akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán - nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről.
  5. A bíróság a fél által kért jogkövetkezmény helyett az érvénytelenség más jogkövetkezményét is alkalmazhatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
  6. Az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak gondoskodnia kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, meg kell akadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.
  7. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.
  8. Az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek egyike sem kötelezhető a másik javára használati díj illetve kamat megfizetésére, amíg a szerződés érvénytelenségét a bíróság ítélettel meg nem állapítja.

A másik fél szolgáltatását egyoldalúan használó fél - ilyen kérelemre - kamat illetve használati díj megfizetésére köteles.

Egyéb jogszabályokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Semmisséget mint jogkövetkezményt egyéb jogszabályok is előírhatnak, pl.

  • a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a társasági szerződés írásba foglalását rendeli, tehát a szóban kötött társasági szerződés - mint alakiság megsértésével kötött szerződés - semmis.
  • A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése, ami szerint a versenykorlátozó megállapodásokhoz (kartell) fűzött jogkövetkezményeket együttesen kell alkalmazni a Polgári törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.

A családjogban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A házasság érvénytelensége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családjogban nem áll fenn a semmisség és a megtámadhatóság kettőssége. Nem lehet, tehát, hivatkozni a semmis házasság érvénytelensége, csupán arra van lehetőség, hogy az 1952. évi IV. törvény (Családjogi törvény, Csjt.) meghatározza a házasság érvénytelenségi okaira hivatkozva a házasságot megtámadják. Az érvénytelenségi okok:

  • fennálló házasság („Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.” - Csjt.7. § (1) bekezdés)

A kivételt e § (2) bekezdése határozza meg: Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik.

  • közeli rokonság, egyenes ági sógorság, azaz a 8. § (1) bekezése szerint érvénytelen:

a) az egyenes ági rokonok és b) testvérek házassága, továbbá c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, d) a házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával, valamint e) az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. A kivételt e § (2) bekezédes határozza meg: A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.

Nemzetközi szerződések érvénytelensége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A semmisség esete pl. a rabszolgakereskedelemre iányuló vagy az emberi jogokba ütköző szerződés, a megtámadhatóság körébe tartozik pl. a megtévesztés következtében megkötött szerződés stb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]