Ottawa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottawa
Parliament-Ottawa.jpg
Parlament
Ottawa zászlaja
Ottawa zászlaja
Mottó: Advance Ottawa/Ottawa en avant
Közigazgatási adatok
Ország  Kanada
Tartomány Ontario
Alapítás éve 1850, Bytown néven
Polgármester Bob Chiarelli
Népesség
Népesség 883 391 fő (2011)
Népsűrűség 278,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 2778,64 km²
Időzóna EST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Ottawa  (Kanada)
Ottawa
Ottawa
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 45° 25′, ny. h. 75° 43′Koordináták: é. sz. 45° 25′, ny. h. 75° 43′
Ottawa weboldala

Ottawa Kanada fővárosa és negyedik legnagyobb városa. A szűkebben vett város lakossága 808 391, míg az Ottawai régióval együtt 1 146 790 (2004).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ottawa völgyében, Ontario tartomány keleti részén, a Quebec City-Windsor Corridor északi végénél (kb. 400 km-re keletre Torontótól és 190 km-re nyugatra Montréaltól). A város polgármestere Bob Chiarelli. Ottawa az Ottawa (folyó) déli partján fekszik, és hozzá tartozik a Rideau (folyó) és a Rideau (csatorna) torkolata.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rideau-folyó

Ottawa különböző arculatú tájak találkozási pontjánál fekszik. Fő folyója a nyugat felől érkező Ottawa-folyó errefelé összeszűkül, és sellőkön, zuhatagokon vergődik át, miközben északról a Gatineau, délről pedig a Rideau-folyó vizével találkozik. A folyó zuhatagjai a törésvonalak mentén felszínre bukkanó kemény mészkőrögöknek köszönhetik létüket. E mészkőrögök alkotják a déli parton magasodó dombokat is, melyek megtörik a jégkor utáni agyaglerakódásokból álló, földművelésre alkalmas síkságot.

A várostól nem messze, északra fekvő Laurenciumi-hegyvidék már egy más táj, az ősi kristályos kőzetekből felépülő Kanadai-pajzs peremét jelöli.

Éghajat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ottawa

Éghajlata nedves kontinentális, melyet erős szélsőségek jellemeznek, bár Ottawa Velencével azonos földrajzi szélességen fekszik. A hosszú, havas telek igen szigorúak, a januári átlaghőmérséklet -11 Celsius-fok, mely még a magyarországi értéktől is 10 fokkal elmarad. A nyár jóval rövidebb mint nálunk, a júliusi középhőmérséklet azonban az ittenihez hasonló értéket mutat; átlag 21 Celsius-fok.

A csapadék évi összege 850 mm, melynek nagyobb része a nyári félévre jut. Télen vastag hótakaró képződik, gyakori a napokig tartó havazás és hófúvás, mely a közlekedésben komoly fennakadásokat okoz.


Ottawa éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 12,9 12,4 26,7 31,1 35,8 36,1 36,7 37,8 35,1 27,8 23,9 16,3 37,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −5,8 −3,4 2,5 11,6 19,0 24,1 26,5 25,3 20,4 12,7 5,4 −2,3 11,3
Átlaghőmérséklet (°C) −10,3 −8,1 −2,3 6,3 13,3 18,5 21,0 19,8 15,0 8,0 1,5 −6,2 6,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −14,8 −12,7 −7,0 1,0 7,5 12,9 15,5 14,3 9,6 3,3 −2,4 −10,1 1,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −35,6 −36,1 −30,6 −16,7 −5,6 −0,1 5,0 2,6 −3,0 −7,8 −21,7 −34,4 −36,1
Havi napsütéses órák száma 122 114 168 187 210 274 301 231 211 148 92 68 2131
Forrás: Hong Kong Observatory


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John By, a város alapítója
A Notre Dame bazilika
Ottawai parkrészlet

Ottawa már a gyarmatosítás előtt különböző indián törzsek találkozóinak- és árucseréinek színhelye volt. Neve is kereskedőhely-et jelentett a huronok nyelvén.

Az első európai felfedező a francia Samuel de Champlain volt, aki 1613 június 4-én érte el a mai Ottawa helyét.

A város alapítójának azonban nem őt, hanem az amerikai Philemon Wrightot tekintik, aki 1799-ben érkezett arra a vidékre és 1800 márciusában 25 családot telepített le itt, az Ottawa-folyó északi partján, ahol ma Hull peremváros terül el.

Wright kezdte meg itt a fakereskedést is. Az első tutajt is ő indította el 1807-ben Québec felé. 1809-ben jelent meg az első telepes a mai főváros helyén - az Ottawa-folyó déli partján, akit a következő évtizedben több favágó és farmer követett, s kiknek birtokai a város megalapítása után csillagászati árakon keltek el.

A város magjának és egyben a főváros közvetlen elődjének tekinthető Bytown, amelyet

1826-1927-között John By hadmérnök ezredes alapított. Bitown a fakitermelés és a fűrészipar központja lett, 1854-ben amikor mai nevét és városi rangját kapta, már több mint tízezer lakosa volt. 1858-tól az egyesített tartományok székhelye. 1867-től főváros.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ottawa, a Notre Dame belülről

A lakosság közel 81%-a fehér, 4,54%-a fekete, 3,62%-a kínai, 2,84%-a dél-ázsiai, 2,67%-a arab, 1,14%-a délkelet-ázsiai, 1,13%-a őslakó (First Nations vagy Aboriginal), 0,85%-a latin-amerikai, 0,66% nyugat-ázsiai, 0,64%-a filippinó, 0,20%-a japán, 0,19%-a koreai és 0,31% egyéb (a válaszadók 0,33%-a több etnikumhoz sorolta magát).

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 43%-a római katolikus vallású, 9,5%-a kanadai egyesült egyház. 8,8%-a anglikán felekezetű, 1,8%-a presbiteriánus, 1,3%-1,3%-a baptista és evangélikus, 5,2%-a muzulmán, 1,5%-a zsidó, 1,2%-a buddhista, 1,1%-a hindu, 15,3%-a ismeretlen.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Algonquin College
  • Carleton University – Carleton Egyetem
  • La Cité Collégiale
  • Saint Paul University – Szent Pál Egyetem
  • University of Ottawa – Ottawai Egyetem


Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres ottawaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen születtek, vagy éltek huzamosabb ideig az alábbi személyek:




észak: Pontiac, Gatineau
nyugat: Arnprior, Mississippi Mills, Beckwith, Montague Ottawa kelet: Clarence-Rockland, The Nation, Russell
dél: North Grenville, North Dundas

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottawa témájú médiaállományokat.