Nattó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nattó összekeverve

A nattó (納豆) a japán nemzeti ételek egyike. Nyers szójababot jelent, amelyen egy baktériumfaj (bacillus natto) tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós szövettel bevonja.

Japánban létezik nattó napja is, amelynek dátumát július 10-ére tették, azért, mert a japán hetes (nana) és tizes () szavak összeadása pont kiadja a “nattó” szót.

Ma így kapható
Nattó-maki

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jajoi-kor: a nattó születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földműveléses gazdálkodás Japánban a kontinens hatására a Dzsómon-kor végén jelent meg. Az akkori mázatlan kerámiák hamar tönkrementek a hő hatására, ami nehezítette a szójabab megfőzését.[1] Az előfeltevések szerint nagy az esélye annak, hogy a jajoi-kori emberek aprított szójababot tettek bele a vízbe, hogy rövidebb legyen a főzési ideje.[2] Az akkori gödörházak páratartalma és hőmérséklete kedvező környezetet teremtett a baktériumok elszaporodásához[3], így könnyen elképzelhető, hogy a padlót elfedő szalmaszőnyegre valahogy rákerült egy kis főtt szójabab, és egy napon erjesztett babbá, nattóvá vált.[4]

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nattó szót a korabeli források közül Fudzsivara Akihara Sin-Szarugóki (11. század eleje) című műve jegyezte fel először.[5] A szó eredete állítólag onnan ered, hogy a buddhista templomok konyhájában - "nassoban" (納所) - készítették az erjesztett babot. Nassoban (納所) készült bab (daizu, 大豆), tehát nattó (納豆).[6] A húsfogyasztás tilalma miatt a buddhista szerzetesek körében a fehérjebevitel szempontjából nagyon fontossá vált.[7]

Legendák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minamoto no Josiie

A nattó eredetével kapcsolatos források eltérőek. Az elkészítéséhez szükséges eszközök és alapanyagok már az ősidőkben is léteztek.

Ibaraki-prefektúrában ismert legenda szerint Minamoto no Josiie talált rá, amikor Ósúba tartott. Út közben megállt pihenni Mito környékén, és ekkor vette észre a lovának táplálékként szánt szalmán lévő erjedté vált főtt babot. Josiie maga kóstolta meg, és olyannyira ízlett neki, hogy megparancsolta alattvalóinak, hogy tanulmányozzák ezt a furcsa ételt. [8]

Az Ósúval kapcsolatos legendának számos verziója van még ezen kívül.

A nattó a hadakozó fejedelemségek idején is jelentős fehérje-beviteli forrás volt a hadvezérek számára. Olyan legenda is létezik, miszerint az 1592-ben Koreába küldött Kató Kijomasza hadserege élelmiszerhiányban szenvedett, és a kiüresedett élelmiszertároló-tasakjukba beletették a lovuknak szánt főtt babot. A ló teste melegének köszönhetően a tasakban fülledtség alakult ki és így nyúlós nattó keletkezett, az éhező hadvezérek pedig végül jól laktak.[9]

Az Edo-korban és utána[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nattó a japán történelem egyik híres korszakában, az Edo-korban is népszerű volt, a korszak közepétől már árusították. Olyannyira közkedveltté vált, hogy a japán reggelinél tipikus rizs, miszo-leves és savanyúságok mellé is elkezdték fogyasztani.[10]

Végül a 20. században egy tiszta tenyésztésből származó baktériumot felhasználva megtették az első lépést a higiénikus nattó-tenyésztés felé, és ezzel megalapozták a nattó mai stádiumát.[11]

Jótékony hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az E-, B1-, B2-, C- és K2-vitaminokban gazdag nattó tartalmaz fehérjét, növényi rostokat, kalciumot, nátriumot, káliumot és viszonylag magas a vastartalma.[12] A hagyományosan ismert jótékony hatásai mellett az utóbbi időkben újabb tulajdonságokra derült fény, miszerint a nattó egy nattokináznak nevezett enzimet tartalmaz, ami enyhíti a trombózisos panaszokat, antimikrobiálisan hat, azaz a különböző betegségeket előidéző egyéb kórokozók ellen is hatásos. [13] További jótékony hatásaiért még most is folyik a kutatás, és ma is számos rejtély övezi az ételt.[14]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  2. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  3. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  4. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  5. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  6. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  7. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  8. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  9. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  10. 納豆白書. „誰が考えたの?” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  11. 納豆白書. „神秘の食べ物” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  12. 納豆白書. „神秘の食べ物” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  13. 納豆白書. „神秘の食べ物” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  14. 納豆白書. „神秘の食べ物” (japán nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 27.)