Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
- A titkos információgyűjtés törvényi szabályozása szerint részben bírói engedélyhez van kötve (bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés), meghatározott esetekben pedig bírói engedély nélkül is végezhető (Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés). Mivel a jogállamiság egyik alapvető kritériuma a jogbiztonság, garanciális szabály az, hogy bizonyos gyűjtési cselekmények csak meghatározott bűnüldözési célból, csak súlyos bűncselekmények esetében és csak bírói engedély alapján végezhetők.
- A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait. [2004. évi XIX. törvény 33. § ((5) bek.]
Tartalomjegyzék |
A titkos információgyűjtés módjai [szerkesztés]
- A felhatalmazott szervek a bírói engedéllyel
- a) lakást és telephelyet titokban átkutathatnak (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
- b) lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
- c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát megismerhetik, azt technikai eszközzel rögzíthetik,
- d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
- e) az Interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják. [ 31. § (1) bek.]
- A Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.[31. § (5) bek.]
A bíró döntése [szerkesztés]
- A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi. [32. § (3) bek.]
- A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja. [32. § (4) bek.]
- A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve - a (2) bekezdés szerinti kérelemre - 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja. [32. § (5) bek.]
- (6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti. [33. § (6) bek.]
Forrás [szerkesztés]
- 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről

