Astoria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 36″

Az Astoria éjjel

Az Astoria egy fontos kereszteződés nem hivatalos neve Budapest Belvárosának keleti határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. A kelet–nyugati metró ittlévő állomását már a kereszteződésről nevezték el.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Károly körút az Astoria felől

Budapest V., VII. és VIII. kerületének határán található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aluljáró

A pesti városfal ezen szakaszán nyílt a 15. századtól a Hatvani-kapu (egyes forrásokban: Egri-kapu), amely keleti irányban biztosította a Belváros forgalmát. A város növekedése folytán a várfalak itt is akadállyá váltak és 1808-ban a kaput lebontották. A Kossuth Lajos u. 20. sz. házon Berán Lajos 20. századi emléktáblája emlékeztet erre. Az Astoria Szálló 1914-ben nyílt meg, és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak, illetve állnak.

A 20. század elejétől a Rákóczi útKossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált (a rendszerváltás óta, az autós bevásárlás iránti igény növekedésével az útvonalnak ez a szerepe kissé háttérbe szorult). Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín.

1963-ban kormányhatározat született a kelet-nyugati metró építéséről, ehhez kapcsolódva még ebben az évben megépítették a Belváros első aluljáróját az Astorián, amely a metró kijáratának is helyet ad.

1973. március 15-én a rendőrség nagy erőkkel szorította be az aluljáróba az ünneplőket, főleg egyetemista fiatalokat.

Naggyűlés az Astoriánál - 2006.10.23

2006 október 23 -án az Astoriánál tartott naggyűlését a FIDESZ Magyar Polgári Párt.

Jelentős épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Északkeleti sarok (Károly körút-Rákóczi út)
  • Georgia-bérpalota, tervezte Barát Béla és Novák Ede (1935)
  • MTA-lakóház (tervezte Hültl Dezső, 1939), melynek homlokzatterve igazodik a négy évvel korábban átadott Georgia-palotáéhoz; helyén korábban a Vigyázó-ház állt (tervezte Kasselik Ferenc, 1837)
  • Délkeleti sarok (Rákóczi út-Múzeum körút)
  • Kelet-Nyugat Üzletközpont (East-West Business Center) irodaépülete, tervezte Zalaváry Lajos (1991-1992); helyén korábban a Pesti Magyar Színház (1840-től a neve Nemzeti Színház) épülete állt (tervezte Zitterbarth Mátyás, 1835-1837, Szklanitzky Antal tervei alapján 1875-ben jelentősen átépítették), melyet 1913-1914-ben az első emeletig visszabontottak, romos maradványait a metróépítkezés idején, az ötvenes évek közepén bontották el
  • Az ELTE épülettömbjei, ma a BTK, korábban (annak Lágymányosra költözéséig) a TTK intézeteivel
  • Délnyugati sarok (Múzeum körút-Kossuth Lajos utca)
  • Északnyugati sarok (Kossuth Lajos utca-Károly körút)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2-es metró megállója

A kereszteződés Budapest egyik legjelentősebb csomópontja. Itt metszi egymást a kelet-nyugati Budaörsi út–Hegyalja út–Erzsébet híd–Szabad Sajtó út–Kossuth Lajos utcaRákóczi útKerepesi út és az észak-déli Váci útBajcsy-Zsilinszky útKároly körútMúzeum körútÜllői út tengely. Villamosok csak észak-déli irányban közlekednek, a kelet-nyugat irányú vonalakat 1972-ben szüntették meg. Ez utóbbi irány visszaépítése azóta is napirenden van.[1] A kerékpáros közlekedést megnehezíti a nagy gépjárműforgalom és kelet-nyugati irányban az út szélén kijelölt buszsávok, ugyanakkor észak-déli irányban a kerékpárosok haladását kerékpársáv segíti. Gyalogosok a kereszteződésen jelenleg csak aluljárón át juthatnak egyik oldalról a másikra, de folyamatban van felszíni gyalogátkelőhelyek kialakítása.[2]

A kereszteződés állomása a 2-es metrónak, megállóhelye a kelet-nyugati irányban közlekedő 5-ös, 7-es, 8-as, 107-es, 110-es, 112-es, 133-as, 178-as, 233-as és 239-es jelzésű buszoknak, valamint az észak-déli irányban közlekedő 47-es, 48-as, 49-es villamosoknak és a 9-es busznak. A kereszteződés közelében, a Dohány utcában található a 74-es troli végállomása. A kereszteződésen kelet-nyugati irányban áthaladnak. A kereszteződés az éjszakai autóbusz-hálózat központja, 13 viszonylat érinti.

A tervek szerint az Észak–déli regionális gyorsvasútnak is lesz itt megállója.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]