Eufemizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az eufemizmus (magyarul szépítő kifejezés) olyan megfogalmazás, amely az eredeti fogalom bántó, sértő vagy szókimondó jellegét enyhíti, gyakran olyan kifejezéssel, amely egy kevésbé közvetlen tartalmat képvisel.

A görög eu (’jól’) és phémi (’beszél’) elemekből származik. Ellentéte a kakofemizmus („durvaság”, „gyalázkodás”).

Az eufémia és a tabu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eufémia leginkább a társadalmi tabu övezte fogalmakat érinti: ezek közé tartozhat például az anyagcsere, a nemiség, az idős kor, a halál, valamint a túlvilág. Kortól és helytől függ, mi számít(ott) illetlennek, bántónak.

Szentségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallásos korokban tilos volt Isten, az égiek és a szentségek nevét szükségtelenül emlegetni, így lett az A hétszentségit helyett A hétszázát, az Isten engem úgy segéljen esküformulából Istók’uccse, Az istenit helyett Az istállóját, Az isten faszát helyett Az istenfáját, Az arkangyalját helyett Az árgyélusát. A vallási vonatkozáson kívüli tabukat érintő eufemizmusok közé tartozik a Bassza meg helyetti Basszus(kulcs), az Úgy otthagyta, mint kutya a szarát helyett Úgy otthagyta, mint eb a Szaharát, végül a Mi a szart/faszt akar ez már megint? enyhítésére a Mi a szöszt akar ez már megint? formát.[1]

A franciában így lett a mort de Dieu ’Isten halála’ kifejezésből Morbleu! ’Az árgyélusát!’ vagy a sacré nom de Dieu ’Isten szent neve’ kifejezésből Scogneugneu! ’Teringettét!’ stb. Az angolban a káromkodások enyhített változatait minced oaths-nak nevezik, pl. damn ’rohadt, átkozott’ helyett darn, a fuck ’baszik’ helyett freak, Norman Mailer pedig Meztelenek és holtak regényében a fug szót vezette be erre a célra. Létezik továbbá shit ’szar’ helyett shoot, bloody ’rohadt’ helyett blooming, God ’Isten’ helyett gosh, hell ’pokol’ helyett heck, Jesus ’Jézus’ helyett gee ’Jesszus.’[1]

Anyagcsere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szépítő formák tömege övezi a „gusztustalan” testi funkciókat, mint a székelés, vizelés, hányás, akárcsak az árnyékszék, illemhely, mosdó, mellékhelyiség, toalett (tkp. ’női öltöző’) szavainkon látható; a vécé ma már szinte durvának hat, pedig eredetileg maga is angol eufemizmus volt, a water closet, azaz ’vizes fülke’ rövidítése.

Nemiség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Talán a legtöbb körülíró, szépítő formát ihlette a nemiség köre, a nemi szervek és cselekmények megnevezése. A nemi aktusra a Biblia nyelve a megismer igét használta; régies az asszonnyal, férfival hál, homéroszi ízű a szerelembe vegyül, mai és köznapi a szeretkezik, ölelkezik, lefekszik vele. Az ölelés, nász, csók az irodalom, főképp a költészet nyelvén jelölte a testi egyesülést. A nemi szervekre a micsodája szó utalhat. – A szexuáletikai kifejezéseket gyakran helyettesítik más közszóval, például a kuruc szó használata a prostituáltra utalva, akár indulatszóként is.

Időskor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öreg helyett megjelent az idős, koros, éltes kifejezés, majd legújabban a szépkorú.

Elhalálozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meghal helyett például gyakran mondják: megboldogul, elszenderedik, eltávozik, jobblétre szenderül, elhuny, kiszenved, kileheli a lelkét, visszaadja lelkét Teremtőjének, stb.

Eufemizmusok a politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A politikai demagógia gyakran alkalmazott eszköze. Egy ellenséges ország megszállását lehet például „pacifikálásnak” („béketeremtésnek”), „megelőző csapásnak” vagy „felszabadításnak” nevezni, egy levert népfelkelés utáni diktatúra kiépítését konszolidációnak („megszilárdítás”, „megerősítés”) mondani. Az Endlösung der Judenfrage, a „végső megoldás” például a zsidók és cigányok módszeres és tömeges meggyilkolását jelentette a náci Németországban. A gyakorta használatos holokauszt kifejezés szintén eufemizmus; szó szerint „égő áldozatot” jelent, ám a zsidó és más származású emberekkel szemben végrehajtott népirtásra utal [2].

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Nyelv és neurózis. A káromkodás gyönyörűsége. Cseresnyési László. Magyar Narancs, 2012/1. (01. 05.)
  2. Néhány példa forrása és további példák: Tóth Szergej (szerk.): Alkalmazott nyelvészeti adatbázis. Hiv. beill.: 2010. december 25.