Baranyai Lipót
| Baranyai Lipót | |
| A Magyar Nemzeti Bank 3. elnöke | |
| Hivatali idő 1938. május 14. – 1943. február 7. | |
| Előd | Imrédy Béla |
| Utód | Pósch Gyula |
| Születési név | Schiebl Lipót |
| Született | 1894. augusztus 7. Bellye |
| Elhunyt | 1970. január 30. (75 évesen) Frankfurt am Main |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Szilágyi (Thausz) Anna (h. 1928–1970) |
| Foglalkozás | bankár |
Baranyai Lipót (született: Schiebl Lipót)[1] (Bellye, 1894. augusztus 7. – Frankfurt am Main, NSZK, 1970. január 30.) magyar pénzügyi szakember, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az MTA tagja (ig. 1940–46, t. 1943–49, helyreállítva 1989). A második világháborúból való kiugrás politikájának aktív támogatója.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Baranyai (Schiebl) Lipót (1864–?) minisztériumi hivatalnok és Schmid Hedvig (1865–1908)[2] voltak. Apai nagyszülei Schiebl Sándor és Göbl Katalin, anyai nagyszülei Schmid János és Karger Terézia voltak. Az első világháború alatt, 1914 és 1917 között, a fronton szolgált. Jogtudományi oklevelet szerzett a budapesti egyetemen 1919-ben, majd bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1920-tól az Igazságügyi Minisztériumban, 1921-től a Pénzintézeti Központban dolgozott. A Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosa (1931 és 1935 között), igazgatói rangban a devizagazdálkodást irányító bankosztály vezetője (1935 és 1936 között), majd 1936-tól vezérigazgatója. Baranyai 1938. május 14. és 1943. február 7. között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. 1943-ban nyugállományba vonult. Mint a második világháború angolbarát liberális körök vezéralakja, Svájcban tárgyalt 1943-ban - Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából - a szövetségesek képviselőivel, így Allen Dullesszel.
A Parthenon Egyesület elnöke volt. 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor a Gestapo letartóztatta és az oberlanzendorfi táborba hurcolta; 1944. október 15-én szabadult. 1945 után a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE), a Magyar–Amerikai Társaságnak az elnöke volt. 1948-ban Angliába távozott. 1948 és 1951 között Londonban az Angol Bank (Bank of England) könyvtárában dolgozott, majd kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. 1951 és 1959 között a Világbank utazó képviselője volt, majd visszatért Európába, és haláláig a Frankfurt am Mainban a Deutsche Bank tanácsadója volt.
1928. október 6-án Budapesten házasságot kötött Thausz Elek és Szilágyi Mária lányával, Annával (1896–1971).[3][4]
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja a Farkasréti temetőben található (Farkasréti temető, Budapest (27. parcella, 5. sírbolt)[5]
Művei[szerkesztés]
- A klasszikus kultúra és a mai ember (Budapest, 1940).
- A háborús gazdálkodás Európában. (Gazdasági Jog, 1940)
- „Homo historicus” és homo oeconomicus. (Budapesti Szemle, 1942)
- Magyar ár- és jegybankpolitika. (Gazdasági Jog, 1942).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Névváltoztatás a m. kir. belügyminisztérium 109799/1908. számú rendelete alapján.
- ↑ Schiebl Lipótné Schmid Hedvig halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 238/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Baranyai Lipót és Thausz Anna házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 756/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Baranyai Lipótné Szilágyi (Thausz) Anna halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 1290/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/baranyai-lipot/