Forbát Alfréd
Forbát Alfréd (születéskori neve: Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat); Pécs, 1897. március 31. – Vällingby, Svédország, 1972. május 23.[1]) magyar építész, festő, a pécsi születésű magyar Bauhaus-tagok egyike.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
A főreálban érettségizett 1915-ben, majd a budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat 1917 és 1918 között. Ezután Münchenben élt, ahol 1920-ban kapott mérnöki oklevelet a Technische Hochschulén.[1] Forbát 1920 és 1922 között Walter Gropius irodájának munkatársa volt Weimarban, ahol részt vett a Bauhaus megvalósításában 1928-tól önálló építészirodát tartott fenn.[1] Tervei - többek között - Szalonikiben, Weimarban és Berlinben valósultak meg. 1932-ben a Szovjetunióban dolgozott. Tagja volt a CIAM-nak, amelynek 1933-as athéni konferenciáján is részt vett.[1] 1933–1938 között Pécsett több lakóházat tervezett foglalkozott.1938-ban Svédországba költözött, ahol 1942-ig Lund egyetemi város mérnöki hivatalának tervező építészeként dolgozott. Később több városban, így Stockholmban is megvalósultak városrendezési tervei. Elképzelésében fontos szerephez jutott a közlekedés racionális tervezése, a magasház, toronyház mint lakóépület hátrányainak kimutatása.
Munkássága [szerkesztés]
1924-től a berlini Sommerfeld cég megbízta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területére érkezett görög menekültek házainak megtervezésével. Végül egy szabványosított telepházat tervezett, amely több tízezer görögnek adott később otthont.[1]
Festőként [szerkesztés]
- Grafikáiból néhányat a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz.
Emlékezete [szerkesztés]
- Szülővárosában, Pécsett utcát neveztek el róla (az Alkotmány utcát és a Báthory utcát köti össze).
Írásai [szerkesztés]
- Tanulmányainak bibliográfiáját közli: Fred Forbát-Kat. Bauhaus Archiv. (Darmstadt, 1969) és Der Aufbau (1957. 6. sz.).
Irodalom [szerkesztés]
- Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900–1925. Budapest, 1925.
- Kállai Ernő: Konstruktív művészet. Új Föld, 1927. 3. sz.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
- Sartoris, A.: Gli elementi dell'architettura razionale. Milano, 1936.
- Major Máté: A modern építészet szolgálatában. Jelenkor, 1967. 4. sz.
- 50 Jahre Bauhaus. Stuttgart, 1968. (Katalógus)
- XX. századi magyar származású művészek külföldön. Budapest, 1970. (Katalógus)
- Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja. Budapest, 1972.
- Galambos Ferenc: Forbát Alfréd halálára. Műv., 1972.
- Passuth Krisztina: Forbát Alfréd. (Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz.
- Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919–25. (Budapest, 1974.
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon.

