Kisajátítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kisajátítás polgári jogi fogalom: ingatlannak állami vagy önkormányzati közérdekű célra, a közigazgatási hivatal határozata alapján való igénybevételét jelenti a tulajdonostól, törvényben meghatározott esetekben, célra és módon.


Alkotmányos alapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kisajátítás intézménye a magyar alkotmány[1] 13. § (2)[2] bekezdésén alapult.
  • A hatályos jogszabály, Magyarország Alaptörvénye szerint "Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."[3]

A kisajátítás szabályai 1991 előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ptk. 178.§-át az 1992. évi XII. törvény 2.§-a hatálytalanította. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. és végrehajtására kiadott 33/1976 MT rendelet. Mindkettő hatályos 2007.december 31-ig benyújtott kérelmekre.

A korábbi Ptk. szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábban hatályos Ptk. 177.§-ának a szövegét az 1991. évi XX. törvény 47.§ (3) bekezdése állapította meg.

  • Ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. (Ptk. 177.§ (1))
  • A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. (Ptk. 177.§ (2))

Az Alkotmánybíróság 2006. évi határozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alkotmánybíróság a 35/2005. (IX. 29.) AB határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a kisajátítás szabályaival kapcsolatban. A 22/2006. (VI. 15.) AB határozatában megállapította, hogy a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabályozása tekintetében szintén mulasztásos alkotmánysértés valósult meg. Többek között ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére alkotta meg az Országgyűlés a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult kisajátítási eljárásokra kellett alkalmazni.

A hatályos jogszabályok szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A többször módosított 1949. évi XX. törvény
  • Magyarország Alaptörvénye

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A többször módosított 1949. évi XX. törvény
  2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya
  3. XIII. cikk (2) bek.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]