Közmű
Egy közműcég (vagy általában csak közmű) olyan gazdálkodó szervezet, mely közszolgáltatás keretében üzemeltet valamely alapvető szükségletet kielégítő infrastruktúrát. A közművek tipikusan helyi önkormányzatok, vagy az állam felügyelete alatt állnak és széleskörűen meghatározott jogszabályi környezetben működnek. A „közmű” fogalma alatt számos különféle közszolgáltatást értünk, például: villamos energia-, földgáz-, távhő-, víz-, távközlési (vezetékes telefon, internet), vagy éppen közösségi közlekedési szolgáltatást.[1][2]
Jogi státusz[szerkesztés]
Magyarországon egy villamos- vagy földgáz közműhálózat üzemeltető a működési engedélye szerinti területen kizárólagosan jogosult az adott közszolgáltatást végezni.[3][4] Elkerülendő az infrastrukturális párhuzamosságokat, nemzetgazdasági szempontból természetes monopóliumnak minősül, így a területén kizárólagosan végzi tevékenységét.
A távhőszolgáltatás szintén engedélyköteles tevékenység és egy adott településen való közszolgáltatás határozatlan idejű biztosítását jelenti.[5] Számos távhőszolgáltató van magántulajdonban, de önkormányzati tulajdon a jellemző.
Viziközművek a monopólium mellett állami tulajdonban is vannak,[6] míg más közművek üzemeltetői magántulajdonú monopóliumok (pl. E.ON).
A közműtevékenység felügyeletét villamosenergia, földgáz, távhő és víz tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el hazánkban.
Közműhálózatok elhelyezkedése[szerkesztés]
Közműhálózatokat elsősorban és lehetőség szerint közterületen hoznak létre úgy, hogy azok az út keresztszelvényében maghatározott helyen húzódnak. Az ún. nyomvonalas létesítmények elemei (vezetékek, kábelek,[7] csőrendszerek) jellemzően földfelszín felett, illetve alatt helyezkednek el. Földfelszínen a közlekedési infrastruktúra, illetve a csapadékelvezető és az árvízvédelmi rendszerek vannak.[8]
Ahhoz, hogy egy közművezeték[9] zavartalanul teljesítse feladatát, külső terhelés elleni védelemmel kell ellátni. Ez földkábelek, gázvezetékek esetén a védőcsövezést, illetve a megfelelő takarási mélységet, szabadvezetékek[7] esetén - villámcsapás elleni - védővezető kiépítését jelenti. Kritikus vezetékszakaszok sérülés elleni védelmét a védőcső mellett a védőcsatorna, illetve az ún. alépítmény, vagy közműalagút is szolgálja. Villamos hálózatok esetén lényeges az ún. biztonsági övezet,[7] illetve védőtávolság, mely a nyomvonalas létesítmény épületektől, járószinttől, útfelülettől, illetve növényzettől való távolságát jelenti.
Elektronikus közműnyilvántartás[szerkesztés]
2017. július 1-től közműegyeztetési[9] kérelem kizárólag elektronikusan kérhető.[10] Az ún. e-közmű rendszer feladata – helyrajzi szám alapján – információ szolgáltatása a közművezetékek elhelyezkedéséről, tulajdonosáról, üzemeltetőjéről.[11] A rendszer lakossági célú felhasználása ingyenes, de regisztrációhoz kötött.[12] A kiviteli tervezéshez szükséges tervezői egyeztetés jogosultsághoz kötött.[13] Az e-Közmű rendszer üzemeltetéséért a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felel.[14]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Közmű (magyar nyelven). epitesijog.hu , 2014. január 27. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Közmű fogalma (magyar nyelven). BME, 2011. február 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ VET 76. §
- ↑ GET 116. §
- ↑ TSzT 16. §
- ↑ Vksztv 5/F. §
- ↑ a b c NGMr 2. §
- ↑ Ágfalvi Mihály: Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai (magyar nyelven). SoE, 2010. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ a b eKÖZMŰr 2. §
- ↑ Fontos változás a közműegyeztetésben (magyar nyelven). lechnerkozpont.hu , 2017. június 14. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ eKÖZMŰr 3. §
- ↑ eKÖZMŰr 9. § (1)
- ↑ eKÖZMŰr 9/A. § (1)
- ↑ eKÖZMŰr 4. § (2)
Források[szerkesztés]
- ↑ TSzT: 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ Vksztv: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ GET: 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ VET: 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár
- ↑ NGMr: 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár . (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ eKÖZMŰr: 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár . (Hozzáférés: 2020. január 9.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Public utility című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.