Hesz János Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hesz János Mihály (Eger, 1768. szeptember 18.Mauer, 1836. július 20.) festő, rézmetsző.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már 15 éves korában megpróbálkozott az olaj- és freskófestészettel. 21 évesen Bécsbe került a festőakadémiára. Művészi pályáját Maulbertsch mellett kezdte. 1791 és 1794 között a bécsi akadémián tanult, majd a bécsi császári mérnökkari akadémia szabadkézi rajz tanára. Bécsben végezte tanulmányait Maurer alatt, tanár lett a katonai mérnöki akadémián, és több jeles, különösen történeti és szentképpel alapította meg hírét. 1804-ben első díjat nyert Priamus elkéri Achillestől Hektor holttestét című képével. Történelmi tárgyú képeken kívül oltárképeket festett, melyek nagy része magyarországi templomokban található.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkái közül említendők:

  • Priamus Achillesnél; Szent István magyar király; Nepomuki Szent János; Keresztelő Szent János; Mária mennybemenetele (ez a négy kép az egri székesegyházat díszíti);
  • Esztergom, Szent Anna-templom főoltára;
  • Feltámadás (Nagycenk, Széchényi sírkápolna);
  • Mária születése (Sopronkövesd, római katolikus templom);
  • Szent Miklós megdicsőülése (Pereszteg, római katolikus templom);
  • Szent András (Iván, római katolikus templom);
  • András apostol halála (Széchenyi Ferencné, Festetich Julianna grófné számára);
  • Szent Mária (Keglevich gróf számára);
  • Két oltárkép Szent Gáspárról és Szent Miklósról (a bécsi wiedeni plébániatemplom számára);
  • Szent István keresztelése (az esztergomi bazilikában).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar Művészet 1902. 1. szám.
  • Prokopp Gyula: Adatok Hesz János Mihály (1768–1833?) festészetéhez, Művészettörténeti Értesítő, 1981. 200–205.
  • Jávor Anna: Hesz János Mihály (1768–1836) művészi hagyatéka. Művészettörténeti Értesítő, 1991. 214–220.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]