Jules Barbey d’Aurevilly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Barbey d’Aurevilly
Barbey Haussoulier.jpg
Barbey d’Aurevilly arcképe, William Haussoulier alkotása
Született
1808. november 2.
Elhunyt
1889. április 23. (80 évesen)
Párizs
Foglalkozása újságíró
szerző
regényíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Barbey d’Aurevilly témájú médiaállományokat.

Jules Barbey d'Aurévilly (teljes nevén Jules Amédée Barbey d'Aurevilly (Saint-Sauveur le Vicomte (Manche megye), 1808. november 2. - Párizs, 1889. április 24.) francia kritikus és regényíró. Ateistából lett hívő katolikus, liberálisból a szabadgondolkodás ellensége.[1] Regényei és novellái borzongató, démoni világot ábrázolnak.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párizsban Már 15 éves korában feltűnt Aux héros des Thermopyles című röpiratával. 1846-ban megalapította a Katolikus Társaságot.[1] 1851-től irodalmi cikkeket írt a Pays-be, amelyek éles polemikus hangjukkal és sajátságos stílusukkal feltűnést keltettek. Később része volt a Cassagnac-féle Réveil megalapításában és sokat dolgozott a konzervatív lapokba, pl. a Gil Blas-ba. Mivel korának számos kiváló irodalmárát megtámadta (Zola, Victor Hugo, Flaubert), fokozatosan elszigetelődött. A legtöb megértést Baudelaire iránt mutatta.

Főbb írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L'amour impossible (1841)
  • Les prophètes du passé. I. de Maistre, de Bonald, François-René de Chateaubriand, Hughes Felicité Robert de Lamennais (1851)
  • Une vieille maîtresse (1851)
  • L'ensorcelée (1854, 2 kötet)
  • Les quarantes médaillons de l'Académie francaise. Portraits critiques (1863)
  • Le chevalier, Des Touches (1864)
  • Un prêtre marié (1865, 2 kötet)
  • A karmazsin függöny (1874, magyarul 1917)
  • Les Diaboliques (1874)
  • Goethe et Diderot (1880)
  • Histoire sans nom (1882)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Magyar nagylexikon, 3. kötet, 240. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar nagylexikon