Beszédes József

Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963)

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája

Beszédes Kálmán festőművész apja. Tanulmányait Egerben és Pesten a Mérnöki Intézetben végezte. 1813-ban szerzett oklevelet. Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. 1827-1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galatzig, és onnét Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.

Vízrendezési munkái

Szobra Dunaföldváron

• vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).
• a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),
• a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.
• vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,
• a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.

Meg nem valósult tervei

• Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát;
• egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve;
• a Balaton vízszínének leszállítására,
• a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve;
• a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve.

Emlékezete

• A nevét viseli a Beszédes József híd Dunaföldvárnál, valamint a Beszédes József Múzeum Siófokon.
• Életpályájáról a Vasárnapi Újság 1861-ben hosszú méltatást közölt.
• Nevét viseli a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont.
• Emlékére 1993-ban szobrot állítottak Dunaföldvár központi terén (Kliegl Sándor alkotása).

Források

• Beszédes József (magyar nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
• Beszédes József. História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 203–204. o. Online hozzáférés