Carl Schurz

Carl Schurz

Carl Schurz
Született	Erftstadt-Liblar, Porosz Királyság 1829. március 2.
Elhunyt	New York, Egyesült Államok 1906. május 14. (77 évesen)
Nemzetisége	német amerikai
Szolgálati ideje	1861-1866
Rendfokozata	Vezérőrnagy
Csatái	Amerikai polgárháború
Civilben	Amerikai szenátor Amerikai belügyminiszter

Carl Schurz (Erftstadt-Liblar, 1829. március 2. – New York, 1906. május 14.) 1848-as német forradalmár, majd az amerikai polgárháború tábornoka.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
- 1.1 Németországban
- 1.2 Az Amerikai Egyesült Államokban
2 Művei
3 Forrás

Életpályája [szerkesztés]

Németországban [szerkesztés]

Köln mellett született. 1847-től Bonnban tanult, ahol szoros viszonyba lépett Gottfried Kinkellel. 1849 tavaszán részt vett a siegburgi katonai raktár megtámadásában, és a badeni felkelők soraiba lépett. Rastattban ugyan elfogták, de kiszabadult és Svájcba menekült; innen 1850-ben titokban Berlinbe ment és novemberben sikerült Kinkelt a spandaui fogságból kiszabadítania.

Az Amerikai Egyesült Államokban [szerkesztés]

1852-ben Amerikába költözött. Előbb Philadelphiában, 1855-ben pedig a Wisconsin állambeli Watertownban telepedett le. Rövid idő alatt a Republikánus Párt egyik legbefolyásosabb vezére lett, mire az 1860. évi választások után Abraham Lincoln spanyol követnek nevezte ki. 1862 tavaszán visszatért Amerikába, hogy az unió hadseregébe lépjen. Sigel vezénylete alatt kitűnt a második Bull Run-i csata, a chancellorsville-i csata, a gettysburgi csata során és több más ütközetben. Azután Joseph Hooker alatt harcolt Tennessee-ben. A polgárháború után republikánus lapot indított Detroitban, Detroit Post címen. 1867-ben St. Louis-ba költözött, ahol a Westliche Post társtulajdonosa és szerkesztője lett.

Carl Schurz Park, Manhattan, New York

Hamarosan politikai pályára lépett. 1868-tól Missouri államot képviselte a szenátusban, ő volt a szenátus első német születésű tagja. Szenátorként bátran küzdött a Ulysses Simpson Grant elnöksége alatt elterjedt korrupció ellen. 1876 és 1881 között belügyminiszter volt, ebben az állásban nagy érdemeket szerzett a déli államok lecsendesítésével és az indiánkérdés gyors és ügyes megoldásával. A század végén a Hamburg–Amerika közötti postagőzös-társulat képviselője volt New Yorkban.

Művei [szerkesztés]

A 12 legkiválóbb politikai beszéde (Speeches of Carl S.) Philadelphiában jelent meg (1865).
Life of Henry Clay (Boston 1885, 2. köt.)
Life of Abraham Lincoln (London 1892).
The reminiscences of Carl Schurz (3 kötet)