Spetykó Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spetykó Gáspár
Élete
Született1816. január 6.
Gyöngyös
Elhunyt1865. október 18. (49 évesen)
Gyöngyös
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Spetykó Gáspár (Gyöngyös, 1816. január 6.[1] – Gyöngyös, 1865. október 18.[2]) magyar költő, író. Írói álneve: Avar. A Mátra-vidék költőjének tartotta magát; tájverseket írt, a petőfieskedők modorában.[3] Gyöngyösön zenei és műkedvelő társaságot szervezett, a város helytörténetét kutatta.[3]

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit részben Gyöngyösön, részben Fejérváron, Szegeden, Pesten és Egerben végezte. 1835-ben Szécsényben volt ferences novícius, de már egy év múlva elhagyta a rendet.[3] Már mint tanuló több költeményt írt a Regélőnek, a Honművésznek, a Társalkodónak és az Athenaeumnak. 1841-től jogot tanult. 1845-ben tett ügyvédi vizsgát, ezt követően mint ügyvéd működött Gyöngyösön. 1848-ban városi ügyész volt Gyöngyösön. A szabadságharc alatt nemzetőr volt. Hazafias magatartásáért a Bach-kormány idején (1852 és 1860 között) eltiltották ügyvédi hivatása gyakorlásától.

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét utcanév idézi.

Művei[szerkesztés]

  • 1854-ben Gyöngyvirágok címen adott ki Pesten egy kötet költeményt, amelyben a mátravidéki népszokásokat az ottani tájbeszéd szerint eredeti dalokban ismertette.
  • Összes költeményei és prózai dolgozatai ifj. Káplány József kiadásában jelentek meg Gyöngyösön, 1883-ban.
  • Kéziratban maradt Világosi kincsásók című színműve.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A magyar katolikus lexikon szerint 5-én
  2. A magyar katolikus lexikon szerint 17-én
  3. a b c Magyar katolikus lexikon

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

19. századi magyar irodalom

További információk[szerkesztés]