Francis Poulenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Francis Poulenc
Francis Poulenc & Wanda Landowska.jpg
Wanda Landowskával
Életrajzi adatok
Született 1899. január 7.
 Franciaország
Párizs
Származás francia
Elhunyt 1963. január 30.
(64 évesen)
 Franciaország
Párizs
Pályafutás
Műfajok klasszikus zene, opera
Hangszer zongora
Tevékenység zeneszerző

Francis Jean Marcel Poulenc (IPA: [fʀɑ̃sis ʒɑ̃ maʀsɛl pulɛ̃k]; Párizs, 1899. január 7. – Párizs, 1963. január 30.) francia zeneszerző, a Hatok (Les Six) csoportjának tagja. Olivier Messiaen mellett a 20. század második felében egyedül ő örvendett vitathatatlan nemzetközi elismerésnek a francia komponisták közül. Alkotott minden nagyobb műfajban, írt műdalt, kamarazenét, oratóriumot, operát, balettet és zenekari műveket. Claude Rostand egy 1950 júliusában írott kritikájában úgy jellemezte őt, mint aki „félig kurafi, félig szerzetes”, ez a címke azóta elválaszthatatlanul összeforrott a nevével.[1]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja a Poulenc Frères vegyészeti cég, a későbbi Rhône-Poulenc egyik alapítója volt.Francis Ricardo Vines-nél és Koechlinnél tanult. Az első világháború után a Hatok (Les Six) csoportjának tagja lett. Megfogalmazása szerint a Hatok közös vonása "az elmosódottság helyett a melódiához és a kontrapunkthoz, a pontossághoz, az egyszerűséghez való visszatérés". Poulenc a fauvista irányzathoz 1936-ig hű maradt. Ezután főként egyházi zenét írt.

A Père Lachaise temetőben nyugszik, Párizsban.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Poulenc nyíltan homoszexuális volt. Élettársa Pierre Bernac (1899–1979) bariton énekes és keresett tanár volt, kinek 1935-ben állandó zongorakísérője lett. Miként Britten Peter Pearsnek, Poulenc is Bernacnak írta legtöbb vokális művét.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Operái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiresias keblei (Les mamelles de Tirésias, 1944) – ősbemutató: 1947. június.
  • A karmeliták beszélgetései (Les Dialogues des Carmélites, 1953) – az ősbemutatón, a milánói Scalában olaszra fordítva hangzott el 1957. január 26-án (Dialoghi delle Carmelitane).
  • Az emberi hang (La voix humaine, 1958) – ősbemutató: 1959. február 6.

Egyéb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Des œuvres bouffonnes: Les Mamelles de Tirésias (1947)
  • Egyházi művek: Litániák a Fekete Szűzmáriához (Litanies à la vierge noire) (1936), Stabat mater (1950), Gloria
  • Balettek: A szarvasünők (Les biches) (1924)
  • zongoraverseny

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Benjamin Ivry (1996). Francis Poulenc, 20th-Century Composers series. Phaidon Press Limited. ISBN 0-7148-3503-X.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár III. (N–Zs). Főszerk. Ruzsiczky Éva, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6748-2
  • The Rough Guide to Opera, Rough Guides, London, 20074, 542–545 (ISBN 978-1-84353-538-6).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]