Homokóra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homokóra

A homokóra az időmérés egyik régi eszköze.

Két, egyforma nagyságú, nagyjából kúp alakú edényből áll, amelyek lyukas csúcsait egymáshoz illesztették. A felső edényt homokkal töltik meg, amely bizonyos idő alatt a nyíláson át az alsó edénybe folyik. Ha a felső edény kiürült, a homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény álljon felül.

Homokórát csak akkor tudtak készíteni, amikor az üvegfúvás mesterségét már megismerték. Nem tudni, mikor, hol készítették az első homokórákat. Európában Michelangelo egyik tanítványát tartják feltalálójának, de ez nem bizonyos. Tény, hogy a 16. században már használták. Lehetséges, hogy az arabok találták fel, akiknek a finom, száraz homok bőven rendelkezésükre állt. A középkori és reneszánsz festők a mulandóságot gyakran jelképezték homokórával, amelyet csontkéz fordít meg. Homok helyett higanyt is használtak, sőt ólomporral is készült „homokóra”.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 17. században Rivaltus csillagászati megfigyeléseknél használta;
  • Használták a hajók sebességének mérésénél, a mérőorsó kivetésénél.
  • A 20. század végéig telefonbeszélgetések időtartamának mérésére használtak (díjszabási okokból) 3 percre beállított homokórákat, műanyag edényekkel.
  • Ma leggyakrabban a lágytojás főzési idejének mérésére használják.

Előnye, hogy működéséhez semmiféle külső energiaforrás nem kell (sem elektromos, sem mechanikus), ezért nem is romolhat el.

Az időmúlás jelképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Books-aj.svg aj ashton 01f.svg
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!