Tarnay Alajos
| Tarnay Alajos | |
 | |
| Született | Taczman Alajos 1870. október 22.[1][2][3] Jászberény[1][2][3][4] |
| Elhunyt | 1933. február 26. (62 évesen)[2][5] Budapest[2][4][5] |
| Álneve | Berényi Lajos |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tarnay Alajos (eredeti nevén Taczman Alajos) (Jászberény, 1870. október 22. – Budapest, Ferencváros, 1933. február 26.)[6] zongoraművész, zeneszerző, „dalköltő”, zeneművészeti főiskolai tanár.
Kora legkeresettebb zongorakísérője volt. Részben Berényi Lajos álnéven komponált népies műdalai népszerűek voltak a 19.–20. század fordulóján.
Életpályája[szerkesztés]
Tarnay Alajos és Mertse Ilona fia. Családja redemptus földbirtokos volt, a Taczmanok/Tarnayk fontos szerepet töltöttek be a Jászság életében.
Már kisgyermekként alapos zenei képzést kapott. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd a Váci Piarista Gimnáziumban folytatta. 1888-ban lett a Zeneakadémián Gobbi Henrik és Chován Kálmán növendéke. Bécsben képezte tovább magát.
Az 1900-as évek elejétől élt Budapesten. A Fodor Zeneiskolában, majd 1907-től a Zeneakadémián zongorát tanított melléktárgyként.
Kodály Zoltán az ellene 1920-ban indított fegyelmi eljárásban így jellemezte:
| „ | Köztudomású, nem tartatik komoly embernek, kinek véleménye nem olyan, hogy elsősorban figyelembe vétessék. Ez a közfelfogás róla, amit osztani voltam kénytelen. [...] Az egész viselkedése előttem gyerekesnek látszott.[7] | ” |
Zeneszerzőként főleg magyaros műdalokat írt zömmel Endrődi Sándor, Falu Tamás, Farkas Imre, Heltai Jenő, Petőfi Sándor, Szép Ernő verseire. Több zongoradarabja is megjelent.
Halálát agyi érelmeszesedés okozta. Halála után a Kerepesi temetőben, majd Jászberényben is felravatalozták mielőtt koporsóját a jászberényi Fehértói temető családi sírhelyébe hantolták volna.
Nyomtatásban megjelent művei[szerkesztés]
Daloskönyvek[szerkesztés]
- Mesék (Farkas Imre verseire; Budapest, 1905)
- Estefelé (Falu Tamás verseire, Budapest, 1921)
- Új dalok I.–VIII. (Budapest, 1907–)
Számtalan dal gyűjteményekben és folyóiratokban.
Könyv[szerkesztés]
- Régi világ, régi emberek (Budapest, 1931).
Emlékezete[szerkesztés]
- Jászberényi gimnáziuma falán már 1937-ben emléktáblát avattak tiszteletére.[8] A városban utca viseli a nevét. 2008-ban a Jász Múzeumban életét bemutató kiállítás és emlékest volt. 2017 óta a helyi Palotásy János Zeneiskola Tarnay Alajosról elnevezett országos zongoraversenyt rendez.
- Tarnay Alajos a főszereplője Móra Ferenc Költő kerestetik című elbeszélésének (megjelent az író Göröngykeresés című kötetében).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93&order=csnev#T, Tarnay, Alajos, 2020. augusztus 21.
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b Révai Nagy Lexikona, 3, 18
- ↑ a b Zenei lexikon, 490, 3
- ↑ a b Révai Nagy Lexikona, 790, 21
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 806/1933. folyószáma alatt.
- ↑ Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. Szerk. Ujfalussy József. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó. 311. dokumentum, 531. l.
- ↑ A tábla a Köztérkép oldalán
Források[szerkesztés]
- Kiss Erika: A mi Lojzink nagyszerű ember volt (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633305993
- Molnár Antal: Magamról, másokról. Budapest, 1974. Gondolat.
- Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Hasonmás kiad. H. n., 1995. Babits Kiadó. XVIII. köt. 3. l. ISBN 9638318686
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. III. köt. 490. l.
- Magyar életrajzi lexikon
További információk[szerkesztés]
- Nagy részvét mellett szentelték be Tarnay Alajos holttestét (Magyar Hirlap, 43. évfolyam, 49. szám, 1933-03-01)
